18 És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítõ társat, hozzá illõt.
33 Hanem azért ti is egyen-egyen, ki-ki az õ feleségét úgy szeresse, mint önmagát; az asszony pedig [meglássa,] hogy félje a férjét.
14 Mindezeknek fölébe pedig [öltözzétek föl] a szeretetet, mint a mely a tökéletességnek kötele.
6 Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, &mintegy pecsétet a te karodra; &mert erõs a szeretet, mint a halál, &kemény, mint a sír a buzgó szerelem; &lángjai tûznek lángjai, az Úrnak lángjai.
7 Sok vizek el nem olthatnák e szeretetet: &a folyóvizek sem boríthatnák azt el: &ha az ember minden házabeli marháját adná is e szeretetért, &[mégis] megvetnék azt.
9 Sokkal jobban van dolga a kettõnek, hogynem az egynek; mert azoknak jó jutalmok vala az õ munkájokból.
10 Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen, a ki õt felemelje.
11 Hogyha együtt feküsznek is ketten, megmelegszenek; az egyedülvaló pedig mimódon melegedhetik meg?
12 Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak; és a hármas kötél nem hamar szakad el.
22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, &a te szemeid [olyanok, mint] a galambok.
16 Ímé, te [is] szép vagy én szerelmesem, gyönyörûséges, &és a mi nyoszolyánk zöldellõ.
18 Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
19 A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az õ emlõi elégítsenek meg téged minden idõben, az õ szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
20 És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
15 Nem tett ilyet egy sem, a kinek még volt lelke. És mit keresett az az egy? Istentõl való magvat. Õrizzétek meg azért a ti lelketeket, és a ti ifjúságotok feleségét meg ne csaljátok!
9 Megsebesítetted az én szívemet, én húgom, jegyesem, &megsebesítetted az én szívemet a te szemeidnek egy tekintésével, &a te nyakadon való egy aranylánczczal!
4 A szeretet hosszútûrõ, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
5 Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,
6 Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
7 Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltûr.
2 Csókoljon meg engem az õ szájának csókjaival; &mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 A te drága kenetid jók illatozásra; &a te neved kiöntött drága kenet; &azért szeretnek téged a leányok.
6 Úgy hogy többé nem kettõ, hanem egy test. A mit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válaszsza.
28 Úgy kell a férfiaknak szeretni az õ feleségöket, mint az õ tulajdon testöket. A ki szereti az õ feleségét, önmagát szereti.
29 Mert soha senki az õ tulajdon testét nem gyûlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképen az Úr is az egyházat;
5 Hogyha valaki újonnan vesz feleséget, ne menjen hadba, és ne vessenek reá semmiféle terhet; egy esztendeig szabad legyen az õ házában, és vidámítsa a feleségét, a kit elvett.
22 És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az emberbõl, asszonynyá, és vivé az emberhez.
23 És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testembõl való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberbõl vétetett.
24 Annakokáért elhagyja a férfiú az õ atyját és az õ anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.