Estudar a Bíblia

11 Ezek pedig nemesb lelkûek valának a Thessalonikabelieknél, úgymint kik bevevék az ígét teljes készséggel, naponként tudakozva az írásokat, ha úgy vannak-é ezek.

9 Ugyanis az elsõ hónak elsõ napján határozá el a Babilóniából való feljövetelt, és az ötödik hó elsõ napján érkezett Jeruzsálembe, az õ Istenének rajta nyugvó jó kegyelme szerint;

10 Mert Ezsdrás erõs szívvel törekedett keresni és cselekedni az Úr törvényét, és tanítani Izráelben a rendeléseket és ítéleteket.

15 És hogy gyermekségedtõl fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölcscsé tehetnek az idvességre a Krisztus Jézusban való hit által.

16 A teljes írás Istentõl ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre,

17 Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

5 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes erõdbõl.

6 És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.

7 És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekrõl, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.

8 És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötõül a te szemeid között.

9 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.

13 A míg oda megyek, legyen gondod a felolvasásra, az intésre és a tanításra.

105 Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.

8 El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.

15 Igyekezzél, hogy Isten elõtt becsületesen megállj, mint oly munkás, a ki szégyent nem vall, a ki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét.

1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,

2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;

3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;

4 Együgyûeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.

5 Hallja a bölcs és öregbítse az õ tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.

6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.

7 Hálát adok néked tiszta szívbõl, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.

24 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Avagy nem azért tévelyegtek-é, mert nem ismeritek az írásokat, sem az Istennek hatalmát?

17 Ti azért szeretteim elõre tudván [ezt], õrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitõl elragadtatva, a saját erõsségetekbõl ki ne essetek;

18 Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki [legyen] dicsõség, mind most, mind örökkön-örökké. Ámen.

1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megõrizze a te elméd;

2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendõs életet, és békességet hoznak néked bõven.

6 Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy. És mivelhogy elfeledkeztél Istened törvényérõl, elfeledkezem én is a te fiaidról.

97 Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!

98 Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.

99 Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.

9 Mi módon õrizheti meg tisztán az ifjú az õ útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?

10 Teljes szívbõl kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!

11 Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.

12 Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.

13 Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.

14 Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.

15 A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.

16 Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedrõl nem feledkezem el.

10 A mely idvesség felõl tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, a kik az irántatok való kegyelem felõl jövendöltek:

11 Nyomozódván, hogy mely vagy milyen idõre jelenté [azt] ki a Krisztusnak õ bennök levõ Lelke, a ki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseirõl és az azok után való dicsõségrõl.

20 A tanításra és bizonyságtételre [hallgassatok!] Ha nem ekként szólnak azok, a kiknek nincs hajnalok:

4 Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tûrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.

18 És mikor az õ országának királyi székére ül, írja le magának könyvbe e törvénynek mását a Lévita-papokéból.

19 És legyen az õ nála, és olvassa azt életének minden idejében, hogy tanulja félni az Urat, a te Istenedet, hogy megtartsa e törvénynek minden ígéjét, és e rendeléseket, hogy azokat cselekedje.

20 Fel ne fuvalkodjék az õ szíve az õ atyjafiai ellen, se el ne hajoljon a parancsolattól jobbra vagy balra, hogy hosszú ideig éljen az õ országában õ és az õ fiai Izráelben.

39 Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam;

23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.

13 Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; õrizd meg azt, mert az a te életed.