16 Hogy adja meg néktek az Õ dicsõsége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerõsödjetek az Õ Lelke által a belsõ emberben;
17 Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
10 Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerõsítelek, sõt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.
28 Jõjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.
1 Dávidé. &Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitõl féljek? Az Úr az én életemnek erõssége: kitõl remegjek?
50 Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.
7 Az Úr az én erõm és paizsom, õ benne bízott szívem és megsegíttettem; örvend szívem és énekemmel dicsérem õt.
4 Mert az Úr, a ti Istenetek veletek megy, hogy harczoljon érettetek a ti ellenségeitekkel, hogy megtartson titeket.
13 Mindenre van erõm a Krisztusban, a ki engem megerõsít.
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
11 Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsõség, örökkévalóság és méltóság, sõt minden, valami a mennyben és a földön van, [tied]! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett!
31 De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyûk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!
6 Meg lévén gyõzõdve arról, hogy a ki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig:
9 Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erõs? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, a miben jársz.
8 Õ vele testi erõ van, velünk pedig az Úr a mi Istenünk, hogy megsegéljen minket és érettünk hadakozzék. És megbátorodék a nép, ezt hallván Ezékiástól, a Júda királyától.
7 Ti azért bátorságosok legyetek, kezeiteket le ne ereszszétek, mert a ti munkátoknak jutalma van.
3 De hû az Úr, a ki megerõsít titeket és megõriz a gonosztól.
17 Ah, ah, Uram Isten! Ímé te teremtetted a mennyet és földet a te nagy hatalmaddal és a te kiterjesztett karoddal, és semmi sincs lehetetlen elõtted!
3 Hogy tegyek Sion gyászolóira, adjak nékik ékességet a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dicsõségnek palástját a csüggedt lélek helyett, hogy igazság fáinak neveztessenek, az Úr plántáinak, az Õ dicsõségére!
10 Annakokáért gyönyörködöm az erõtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erõtelen vagyok, akkor vagyok erõs.
30 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl, és teljes elmédbõl és teljes erõdbõl. Ez az elsõ parancsolat.
19 Az Úr Isten az én erõsségem, hasonlókká teszi lábaimat a nõstény szarvasokéihoz, és az én magas helyeimen jártat engemet! Az éneklõmesternek, az én hangszereimmel.
6 Legyetek erõsek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tõlök, mert az Úr, a te Istened maga megy veled; nem marad el tõled, sem el nem hágy téged.
19 Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
7 Az Úr az én erõm és paizsom, õ benne bízott szívem és megsegíttettem; örvend szívem és énekemmel dicsérem õt.
8 Az Úr az õ népének ereje, és az õ fölkentjének megtartó erõssége.
4 Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erõsek az Istennek, erõsségek lerontására;
23 Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
24 Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
10 Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerõsítelek, sõt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.
7 Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erõnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.
6 És Dávid igen nagy szorultságba juta, mert a nép [arról] beszélt, hogy megkövezi õt, mivel az egész nép lelke elkeseredett fiaik és leányaik miatt. Dávid azonban megerõsíté magát az Úrban, az õ Istenében.
4 Ti az Istentõl vagytok fiacskáim, és legyõztétek azokat; mert nagyobb az, a ki bennetek van, mint az, a ki e világban van.
9 És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erõm erõtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekeszem azért az én erõtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem.
10 Annakokáért gyönyörködöm az erõtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erõtelen vagyok, akkor vagyok erõs.
2 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsõségedet.
9 És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erõm erõtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekeszem azért az én erõtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem.
10 Annakokáért gyönyörködöm az erõtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erõtelen vagyok, akkor vagyok erõs.
13 Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élõknek földén!
14 Várjad az Urat, légy erõs; bátorodjék szíved és várjad az Urat.
4 Mert az Úr, a ti Istenetek veletek megy, hogy harczoljon érettetek a ti ellenségeitekkel, hogy megtartson titeket.
13 Mindenre van erõm a Krisztusban, a ki engem megerõsít.
8 Hanem vesztek erõt, minekutána a Szent Lélek eljõ reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végsõ határáig.
14 Erõsségem és énekem az Úr, és õ lõn nékem szabadulásul.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
32 Sõt, ha megszomorít, meg is vígasztal az õ kegyelmességének gazdagsága szerint.
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
11 Keressétek az Urat és az õ erõsségét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
7 Ha nyomorúságban vergõdöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet.
3 Nemzeteket ûztél te ki saját kezeddel, õket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, õket pedig kiterjesztetted.
20 Monda ezek után Dávid Salamonnak, az õ fiának: Légy bátor és erõs, és kezdj hozzá, semmit ne félj és ne rettegj; mert az Úr Isten, az én Istenem veled lészen, téged el nem hagy, tõled el sem távozik, míglen elvégzed az Úr háza szolgálatának minden mûvét.
16 Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
29 Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
7 Az Úr az én erõm és paizsom, õ benne bízott szívem és megsegíttettem; örvend szívem és énekemmel dicsérem õt.
29 Erõt ad a megfáradottnak, és az erõtlen erejét megsokasítja.
29 Erõt ad a megfáradottnak, és az erõtlen erejét megsokasítja.
13 Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erõsek!
3 Kiöntöm elõtte panaszomat, kitárom elõtte nyomorúságomat,
26 Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.
4 És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcseségnek hitetõ beszédiben állott, hanem léleknek és erõnek megmutatásában:
5 Hogy a ti hitetek ne emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugodjék.
13 Mindenre van erõm a Krisztusban, a ki engem megerõsít.
10 Végezetre, atyámfiai, legyetek erõsek az Úrban, és az õ hatalmas erejében.
14 Várjad az Urat, légy erõs; bátorodjék szíved és várjad az Urat.
14 Azért ezt mondja az Úr, a Seregeknek Istene: Miután ti ilyen szóval szóltatok: ímé tûzzé teszem az én igémet a te szádban, ezt a népet pedig fákká, hogy megemészsze õket!
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
10 És õ mondá nékik: Menjetek, egyetek kövért és igyatok édest és küldjetek belõle részt annak, a kinek semmi nem készíttetett, mert szent e nap a mi Urunknak, és ne bánkódjatok, mert az Úrnak öröme a ti erõsségtek.
17 Oh Isten, gyermekségemtõl tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
18 Vénségemig és megõszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendõnek a te nagy tetteidet.
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
18 Mert a keresztrõl való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.
13 Mikor pedig látták Péternek és Jánosnak a szólásban való bátorságukat, és megértették, hogy írástudatlan és közönséges emberek, csodálkoznak vala; meg is ismerék õket, hogy a Jézussal voltak vala.
20 Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek.
18 [Ha igazak] kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti õket.
1 Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.
18 Mert a keresztrõl való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.
20 Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az õ örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétõl fogva az õ alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy õk menthetetlenek.
20 Annak pedig, a ki véghetetlen bõséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erõ szerint,
21 Annak légyen dicsõség az egyházban a Krisztus Jézusban nemzetségrõl nemzetségre örökkön örökké. Ámen!
9 Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erõs? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, a miben jársz.
5 Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy mint magunkból; ellenkezõleg a mi alkalmatos voltunk az Istentõl van:
10 Végezetre, atyámfiai, legyetek erõsek az Úrban, és az õ hatalmas erejében.
7 Most tudom, hogy az Úr megsegíti felkentjét; meghallgatja õt szent egeibõl jobbjának segítõ erejével.
10 Végezetre, atyámfiai, legyetek erõsek az Úrban, és az õ hatalmas erejében.
29 Erõt ad a megfáradottnak, és az erõtlen erejét megsokasítja.
28 Sír a lelkem a keserûség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
1 Az éneklõmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította õt minden ellenségének kezébõl, és a Saul kezébõl.
2 És monda: Szeretlek Uram, én erõsségem!
31 Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk õ mindazoknak, a kik bíznak benne.
31 Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
22 A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyûlölik az igazat.
39 Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; õ az õ erõsségök a háborúság idején.
12 Mert az Istennek beszéde élõ és ható, és élesebb minden kétélû fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velõknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.
28 Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik [az] [õ] végzése szerint hivatalosak.
5 Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen! Szela.
7 Átmenvén a Siralom völgyén, forrássá teszik azt; bizony áldással borítja el korai esõ.
12 Ha tûrünk, vele együtt fogunk uralkodni is: ha megtagadjuk, õ is megtagad minket;
12 És megerõsítem õket az Úrban, és az õ nevében járnak, így szól az Úr.
24 Szeressétek az Urat mind ti õ kedveltjei; a híveket megõrzi az Úr és bõven megfizet a kevélyen cselekvõknek!
10 Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerõsítelek, sõt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.
31 De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyûk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!
13 Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erõsek!
31 De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyûk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!
20 A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, [de] ismét megelevenítesz, és a föld mélységébõl ismét felhozol minket.
21 Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz [és] megvigasztalsz engem.
17 A nyomorultak és szegények keresnek vizet, de nincs, nyelvök a szomjúságban elepedt: én, az Úr meghallgatom õket, én, Izráel Istene, nem hagyom el õket.
4 Mert erõssége voltál a gyöngének, erõssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erõszakosok haragja olyan volt, mint kõfalrontó szélvész.
6 És felele, és szóla nékem, mondván: Az Úrnak beszéde ez Zorobábelhez, mondván: Nem erõvel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura.
13 Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erõsek!
7 Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erõnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.