14 Dicsõség a magasságos [mennyek]ben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!
6 És lõn, hogy mikor ott valának, betelének az õ szülésének napjai.
7 És szülé az õ elsõszülött fiát; és bepólyálá õt, és helyhezteté õt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.
20 A pásztorok pedig visszatérének, dicsõítvén és dícsérvén az Istent mind azok felõl, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott.
11 Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
10 És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:
14 Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szûz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek,
4 Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;
5 Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.
21 Szûl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert õ szabadítja meg az õ népét annak bûneibõl.
20 Mikor pedig ezeket magában elgondolta: ímé az Úrnak angyala álomban megjelenék néki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert a mi benne fogantatott, a Szent Lélektõl van az.
22 Mindez pedig azért lõn, hogy beteljesedjék, a mit az Úr mondott volt a próféta által, a ki így szól:
23 Ímé a szûz fogan méhében és szûl fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, a mi azt jelenti: Velünk az Isten.