1 Mindezt saját szememmel láttam, fülemmel hallottam, és megértettem.
2 Én is tudom, amit ti tudtok, nem vagyok alábbvaló, mint ti.
3 Ezért a Mindenhatóval akarok beszélni, Istennel szemben akarok védekezni.
4 Mert hazugságot kentek rám, mindnyájan mihaszna orvosok vagytok.
5 Bár elhallgatnátok egészen, akkor bölcsek maradnátok!
6 Hallgassátok meg védekezésemet, és figyeljetek ajkam ellenvetéseire.
7 Isten érdekében beszéltek álnokságot? Az ő érdekében beszéltek hamisságot?
8 Neki akarjátok pártját fogni, vagy Isten mellett perbe szállni?
9 Jó lesz-e, ha megvizsgál benneteket? Becsaphatjátok-e, ahogyan becsapjátok az embereket?
10 Szigorúan megbüntet titeket, ha titokban személyválogatók vagytok.
11 Nem ijedtek meg fenséges voltától? Nem fog el benneteket rettegés?
12 Jeles mondásaitok hamuba írt példázatok, sáncaitok agyagsáncok.
13 Hallgassatok már el, hadd beszéljek én, bármi történjék is velem!
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, miért tenném kockára életemet?
15 Hiszen megölhet engem! Nem is reménykedem! Csak utaimat akarom védeni előtte.
16 Már az is segítség nekem, hogy elvetemültek nem kerülhetnek elé.
17 Azért hallgassatok figyelmesen szavamra, fületekkel magyarázatomra.
18 Íme, előterjesztem ügyemet! Tudom, hogy nekem van igazam.
19 Van-e, aki perbe száll velem? Akkor elhallgatok és kimúlok.
20 Csak kettőt ne tégy velem, színed elől akkor nem rejtőzöm el:
21 vedd le rólam kezed, ne rémíts és ne ijessz engem!
22 Szólj hozzám, és én válaszolok, vagy én beszélek, és te felelj nekem!
23 Mi a bűnöm, mi a vétkem? Hitszegésem és vétkem ismertesd meg velem!
24 Miért rejted el arcodat, miért tartasz ellenségednek?
25 Elsodort falevelet rémítesz, és száraz szalmaszálat üldözöl,
26 hogy ily sok keserűséget róttál rám, s ifjúkori bűneimért fizetsz meg nekem?!
27 Béklyót tettél a lábamra, ellenőrzöd minden ösvényemet, még lábam nyomát is megjegyzed!
28 Korhadtan mállok szét, mint a molyrágta ruha.