1 Azután így beszélt Mózeshez az ÚR:
2 Mondd meg Áronnak és fiainak, hogy vigyázva bánjanak Izráel fiainak szent dolgaival. Meg ne gyalázzák szent nevemet azokkal, amiket ők nekem szentelnek. Én vagyok az ÚR.
3 Mondd nekik: ha bárki a ti utódaitok közül, bármely nemzedéketekből akkor közelít a szent dolgokhoz, amelyeket Izráel fiai az ÚRnak szentelnek, amikor éppen tisztátalan, azt az embert ki kell irtani előlem. Én vagyok az ÚR.
4 Ha egy Áron utódai közül való ember poklos vagy folyásos, nem ehet a szent dolgokból, amíg meg nem tisztul. Ha pedig valaki megérint egy halott által tisztátalanná lett dolgot, vagy ha valakinek magömlése van,
5 vagy megérint valamilyen csúszómászót, és tisztátalanná lesz, vagy bármilyen tisztátalanságban levő embert, és úgy lesz tisztátalanná,
6 az az ember, aki effélét érint, tisztátalan legyen estig. Csak azután ehet a szent dolgokból, ha megmosakodott vízben.
7 Naplemente után tiszta lesz, és azután ehet a szent dolgokból, mert az ő eledele az.
8 Döglött vagy széttépett állatot nem ehetik, mert tisztátalan lesz általa. Én vagyok az ÚR.
9 Így őrizzék meg, amiket elrendeltem, hogy vétekkel ne terheljék magukat, és meg ne haljanak amiatt, hogy meggyalázzák azokat. Én, az ÚR, vagyok a megszentelőjük.
10 Egy idegen ember sem ehet szent ételt, a papnál levő zsellér vagy napszámos sem ehet szent ételt.
11 De ha a pap pénzen vásárol meg valakit tulajdonául, az ehet belőle. A házánál született szolgák is ehetnek eledeléből.
12 Ha a pap leánya idegen férfi felesége lesz, nem ehet a szent áldozati ajándékokból.
13 De ha a pap leánya özvegyen maradt, vagy elbocsátották, gyermeke pedig nincs, és visszatér apja házába, akkor éppúgy ehet az apja eledeléből, mint leány korában. Csak idegen nem ehet belőle.
14 Ha valaki nem szándékosan eszik szent ételt, az adja meg a papnak a szent ételt, de ötödrészével többet.
15 Ne gyalázzák meg Izráel fiainak a szent dolgait, amelyeket szent ajándékul adnak az ÚRnak,
16 és ne terheljék meg őket bűnös adóssággal az által, hogy esznek szent dolgaikból. Mert én, az ÚR, vagyok a megszentelőjük.
17 Azután így beszélt Mózeshez az ÚR:
18 Szólj Áronhoz és fiaihoz, meg Izráel fiaihoz, és ezt mondd nekik: Ha valaki Izráel házából és az Izráelben lakó jövevények közül áldozatot akar bemutatni, akár fogadalmi, akár önkéntes áldozatként, amit csak égőáldozatul szoktak bemutatni az ÚRnak,
19 azért, hogy ő kedvesen fogadja tőletek, hibátlan hím marhát, bárányt vagy kecskét vigyetek.
20 Ne mutassatok be olyat, amiben fogyatkozás van, mert akkor nem fogadja kedvesen tőletek.
21 Ha valaki békeáldozatot mutat be az ÚRnak fogadalma teljesítéséül, vagy önkéntes áldozatul, marhát vagy juhot, hibátlan legyen az, semmiféle fogyatkozása ne legyen, akkor fogadja ő kedvesen.
22 Ne mutassatok be az ÚRnak vakot, tört csontut, sérültet, szemölcsöset, viszketegest vagy sömöröset. Ilyenekből tűzáldozatot se adjatok az ÚR oltárára.
23 Torz és csenevész marhát és bárányt önkéntes áldozatul lehet vinni, de mint fogadalmi áldozat nem szerez kegyelmet.
24 Összenyomott, zúzott, megszakadt vagy kimetszett heréjűt ne mutassatok be az ÚRnak. Ne tegyétek ezt országotokban.
25 Ha idegen ember kezéből való bármi efféle, akkor sem mutathatjátok be mint Istenetek eledelét. Mivel csonkák és fogyatkozásuk van, nem szereznek kegyelmet nektek.
26 Azután így beszélt Mózeshez az ÚR:
27 A borjú, a bárány és a kecske ellés után legyen az anyja mellett hét napig. A nyolcadik naptól fogva már kegyelmet szerez feláldozásuk, az ÚRnak szóló tűzáldozatként.
28 Marhát vagy juhot fiastul ne vágjatok le ugyanazon a napon.
29 Ha hálaáldozatot áldoztok az ÚRnak, úgy áldozzátok, hogy ő kedvesen fogadja tőletek.
30 Még aznap egyétek meg, ne hagyjatok belőle reggelre. Én vagyok az ÚR!
31 Tartsátok meg parancsolataimat és éljetek azok szerint. Én vagyok az ÚR.
32 Ne gyalázzátok meg szent nevemet, hogy megszentelt legyek Izráel fiai között. Én, az ÚR, vagyok a megszentelőtök,
33 aki kihoztalak benneteket Egyiptom földjéről, hogy a ti Istenetek legyek. Én vagyok az ÚR.