1 A bölcsesség házat épített magának, hét oszlopot faragott hozzá.
2 Levágta vágómarháját, megfűszerezte borát, és megterítette asztalát.
3 Lányokat küldött ki, hogy így kiáltsanak a város magasan fekvő pontjain:
4 Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:
5 Jöjjetek, egyetek a kenyeremből, és igyatok fűszerezett boromból!
6 Hagyjátok el az együgyűséget, és éltek, járjatok az értelem útján!
7 Aki meginti a csúfolódót, maga fog pironkodni, aki megfeddi a bűnöst, magát szennyezi be.
8 Ne fedd meg a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de fedd meg a bölcset, az szeretni fog téged!
9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását!
10 A bölcsesség kezdete az ÚRnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.
11 Mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei.
12 Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs, ha csúfolódó vagy, magad vallod kárát.
13 A balgaság fecsegő asszony, együgyű, és semmit sem tud.
14 Kiül háza ajtajába egy székre a város magaslatán.
15 Így szólítja meg az arra járókat, akik egyenes ösvényeken járnak:
16 Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:
17 A lopott víz édes, az eldugott kenyér kedves.
18 De nem tudják, hogy az árnyak vannak ott, és vendégei a halál mélységeibe kerülnek.