1 A karmesternek: Mély hangra. Dávid zsoltára. Segíts, URam, mert elfogytak a kegyesek, eltűntek a hívek az emberek közül.

2 Hazug módon beszélnek egymással, sima szájjal, kétszínűen beszélnek.

3 Irtson ki az ÚR minden sima szájat és nagyokat mondó nyelvet!

4 Mert ezt mondják: Győzzük nyelvvel, segít rajtunk a szánk, ki lehetne úrrá rajtunk?

5 Most már fölkelek - mondja az ÚR - a nyomorultak elnyomása, a szegények sóhajtása miatt, és szabadulást adok az arra vágyódónak.

6 Az ÚR ígéretei tiszták, olyanok, mint a hétszer tisztított ezüst, melyet földbe vájt formába öntöttek.

7 URam, te megtartod ígéreteidet, minket pedig megoltalmazol ettől a nemzedéktől mindenkor,

8 még ha bűnösök járkálnak is körülöttünk, és az alávalóságot magasztalják is az emberek.