1 Dávid imádsága. URam, hallgasd meg igaz ügyemet, figyelj esedezésemre! Ügyelj imádságomra, mert ajkam nem csalárd.

2 Tőled jön felmentő ítéletem, hiszen látja szemed az igazságot.

3 Megvizsgáltad szívemet, meglátogattál éjjel. Próbára tettél, nem találsz bennem álnokságot, nem jön ki ilyen a számon.

4 Bármit tettek az emberek, én a te beszédedre figyelve őrizkedtem az erőszakosok útjától.

5 Lépteim ösvényeidhez ragaszkodnak, nem inognak meg lépteim.

6 Hozzád kiáltok, mert meghallgatsz, Istenem. Fordítsd felém füledet, hallgasd meg beszédemet!

7 Tégy csodát híveddel, mert te megszabadítod azokat, akik jobbodhoz menekülnek támadóik elől.

8 Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába

9 a bűnösök elől, akik erőszakoskodnak velem, halálos ellenségeim elől, akik körülfognak.

10 Konok szívük elzárkózik, szájuk gőgösen beszél.

11 Lépten-nyomon körülvesznek, arra igyekeznek, hogy földre terítsenek.

12 Olyanok, mint a zsákmányra vágyó oroszlán és a rejtekében lapuló oroszlánkölyök.

13 Lépj elő, URam! Szállj szembe vele, és terítsd le! Ments meg engem kardoddal a bűnösöktől!

14 Ments meg kezeddel az emberektől, a világ embereitől, URam, akik kiveszik részüket az életből! Töltsd meg hasukat azzal, amit nekik tartogatsz, lakjanak jól vele a fiaik is, és ami megmarad, hagyják gyermekeikre!

15 Én pedig meglátom orcádat, mint igaz ember, öröm tölt el, ha meglátlak, amikor fölébredek.