1 Dávid zsoltára. Az ÚRé a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók.

2 Mert ő vetette meg alapját a tengereken, ő rögzítette a folyókon.

3 Ki mehet föl az ÚR hegyére, és ki állhat meg szent helyén?

4 Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárog hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan.

5 Áldást nyer az ilyen az ÚRtól, igazságot a szabadító Istentől.

6 Ilyen az a nemzedék, amely hozzá folyamodik, akik Jákób Istenének orcáját keresik. (Szela.)

7 Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk, emelkedjetek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!

8 Ki az a dicső király? Az erős és hatalmas ÚR, az ÚR, aki hatalmas a harcban.

9 Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk, emeljétek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!

10 Ki az a dicső király? A Seregek URa, ő a dicső király! (Szela.)