1 A karmesternek: Kórah fiainak a zsoltára. Megkegyelmeztél, URam, országodnak, jóra fordítottad Jákób sorsát.

2 Megbocsátottad néped bűnét, elengedted minden vétkét. (Szela.)

3 Visszatartottad nagy haragodat, elfojtottad haragod hevét.

4 Fordulj felénk, szabadító Istenünk, ne haragudj ránk többé!

5 Örökké akarsz haragudni ránk? Nemzedékről nemzedékre tart haragod?

6 Nem akarsz új életet adni nekünk, és örömöt szerezni népednek?

7 Mutasd meg, URam, hogy szeretsz minket, és adj nekünk szabadulást!

8 Hadd halljam meg, mit hirdet az ÚRisten! Bizony, békességet hirdet népének, híveinek, hogy ne legyenek újra oktalanok.

9 Mert közel van a szabadulás az istenfélőkhöz, hogy dicsősége lakozzék földünkön.

10 Szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást.

11 Hűség sarjad a földből, és igazság tekint le a mennyből.

12 Az ÚR is megad minden jót, földünk is meghozza termését.

13 Igazság jár előtte, az készít utat lépteinek.