4 Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek.
16 De Ruth azt felelte: Ne unszolj engem, hogy elhagyjalak és visszatérjek tőled. Mert ahová te mégy, odamegyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem, és Istened az én Istenem.
17 Ahol te meghalsz, ott akarok meghalni én is, ott temessenek el engem! Úgy bánjék velem az ÚR most és ezután is, hogy csak a halál választ el engem tőled!
1 Miután véget ért a beszélgetés Saullal, Jónátán lelke összeforrt Dávid lelkével. Úgy megszerette őt Jónátán, mint önmagát.
2 Saul pedig magához vette őt azon a napon, és nem engedte, hogy visszatérjen apja házába.
3 És szövetséget kötött Jónátán Dáviddal, mert úgy szerette őt, mint önmagát.
10 Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki.
10 a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők,
24 Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.
20 Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostobák barátja pedig romlottá lesz.
17 Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.
11 Mert szeretnélek látni benneteket, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak nektek,
12 vagyis, hogy együtt bátorodjunk meg közöttetek egymás hite által, a tietek és az enyém által.
9 Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is.
33 Ne tévelyegjetek: "A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!"
9 Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától.
28 Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is.
1 Egyszer megkérdezte Dávid: Maradt-e még valaki Saul háza népéből, aki iránt hűséggel tartozom Jónátánért?
13 Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.
17 Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.
24 Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel,
25 mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát!
9 Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is.
10 Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.
1 Zarándokének. Dávidé. Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!
14 Baráti szeretetre van szüksége a szenvedőnek, ha elhagyta is a Mindenható félelmét.
6 Isten hazahozza az elhagyottakat, kihozza a foglyokat boldog életre, csak a lázadók maradnak sivár helyen.
12 Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.
21 Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.
19 tiszteld apádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint magadat!"
17 Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.
17 Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.
9 Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van.
10 Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki.
5 Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél.
6 Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.
24 Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.
12 "Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.
33 Ne tévelyegjetek: "A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!"
1 Zarándokének. Dávidé. Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!
2 Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára.
3 Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor.
11 Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást.
12 Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk.
3 És szövetséget kötött Jónátán Dáviddal, mert úgy szerette őt, mint önmagát.
7 Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent;
13 Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.
9 Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van.
10 Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.
15 Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek.