13 Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.
14 Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.
15 Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna.
16 Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.
17 Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma!
4 Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.
9 Te hoztál ki engem anyám méhéből, biztonságba helyeztél anyám emlőin.
10 Már anyám ölében is rád voltam utalva, anyám méhében is te voltál Istenem.
4 Egy dolgot kérek az ÚRtól, azért esedezem: hogy az ÚR házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az ÚR, és gyönyörködhessem templomában.
6 Te voltál támaszom születésem óta, te hoztál ki anyám méhéből, téged dicsérlek szüntelen.
12 Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
3 Mikor még mint gyermek apámnál voltam, mint kicsi és egyetlen, anyám mellett,
4 tanítgatott, és ezt mondta nekem: Támaszkodjék szavaimra szíved, tartsd meg parancsaimat, és élni fogsz!
27 Ezért a gyermekért imádkoztam, és az ÚR teljesítette kérésemet, amit kértem tőle.
24 Ez az a nap, amelyet az ÚR elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!
40 A gyermek pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta.