25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött,
26 s ha ez a bőröm lefoszlik is, testemben látom meg az Istent.
7 De én az URat várom, a szabadító Istenben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem!
8 Maga az ÚR megy előtted, ő lesz veled. Nem hagy el téged, és nem marad el tőled. Ne félj hát, és ne rettegj!
2 Íme, Isten az én szabadítóm, bízom és nem rettegek, mert erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem.
18 "Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok.
76 Vigasztaljon meg engem szereteted, ahogyan megígérted szolgádnak.
25 Jó az ÚR a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz.
1 Dávidé. Világosságom és segítségem az ÚR, kitől félnék? Életemnek ereje az ÚR, kitől rettegnék?
50 Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem.
4 Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.
9 Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak jársz.
4 Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
6 Ezért bizakodva mondjuk: "Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?"