1 Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem!
1 A karmesternek: Dávidé, az ÚR szolgájáé, aki akkor mondta el ennek az éneknek a szavait az ÚRnak, amikor valamennyi ellensége hatalmából és Saul kezéből kimentette őt az ÚR. Ezt mondta: Szeretlek, URam, erősségem!
2 Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!
3 Az ÚRhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
1 A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.
7 Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.
29 Az ÚRnak útja a feddhetetlennek erősség, de a gonosztevőknek romlás.
26 Aki az URat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az.
17 Te vagy az én erőm, rólad zeng énekem. Erős váram az Isten, az én hűséges Istenem!
1 Mózesnek, Isten emberének imádsága. Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.
2 Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó Isten!
1 A karmesternek: Dávid zsoltára. Hozzád menekülök, URam, ne szégyenüljek meg soha! Ments meg engem irgalmasan!
2 Fordítsd felém füledet, siess, ments meg engem! Légy erős kősziklám, erős váram, segíts rajtam!
3 Mert te vagy az én sziklaváram; vezess, és terelgess engem nevedért!
4 Szabadíts ki a hálóból, amelyet titkon vetettek nekem, mert te vagy az erősségem.
5 Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, URam, igaz Isten!
8 Jobb az ÚRnál keresni oltalmat, mint emberben bízni.
9 Jobb az ÚRnál keresni oltalmat, mint előkelő emberekben bízni.
7 Jó az ÚR! Menedék a nyomorúság idején, gondja van a hozzá folyamodókra.
4 Mert erőssége vagy a nincstelennek, erőssége a szegénynek a nyomorúságban, oltalom a zivatarban, árnyék a hőségben, mert a hatalmaskodók dühe olyan, mint a kőfalra zúduló zivatar.
5 Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet.
6 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom.
7 Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az Isten.
8 Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk! (Szela.)
1 Dávidé. Világosságom és segítségem az ÚR, kitől félnék? Életemnek ereje az ÚR, kitől rettegnék?
2 Ha rám támadnak is a gonoszok, szorongató ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd megbotlanak, és elesnek.
3 Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom.
3 Légy erős kősziklám, ahova mindig mehetek, melyet segítségemre rendeltél, mert te vagy az én sziklaváram.
9 Az elnyomottak menedéke az ÚR, menedék a nyomorúság idején.
10 Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el, URam, azokat, akik hozzád folyamodnak.
1 Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen,
2 az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!
3 Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől.
4 Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége.