1 Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.
2 Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.
3 Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám elõtt.
4 Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj;
5 Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditõl.
6 Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megõriz téged.
7 A bölcseség kezdete [ez:] szerezz bölcseséget, és minden keresményedbõl szerezz értelmet.
8 Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.
9 Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked.
10 Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei.
11 Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.
12 Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.
13 Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; õrizd meg azt, mert az a te életed.
14 A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.
15 Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tõle, és menj tovább.
16 Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükbõl az álom, ha [mást] romlásra nem juttatnak.
17 Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erõszaktételnek borát iszszák.
18 Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely [minél tovább] halad, [annál] világosabb lesz, a teljes délig.
19 Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg.
20 Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet.
21 Ne távozzanak el a te szemeidtõl, tartsd meg ezeket a te elmédben.
22 Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség.
23 Minden féltett dolognál jobban õrizd meg szívedet, mert abból indul ki [minden] élet.
24 Vesd el tõled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.
25 A te szemeid elõre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak.
26 Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.
27 Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól.
1 Ouvi, filhos, a instrução do pai, e estai atentos para conhecerdes a prudência.
2 Pois dou-vos boa doutrina; não deixeis a minha lei.
3 Porque eu era filho tenro na companhia de meu pai, e único diante de minha mãe.
4 E ele me ensinava e me dizia: Retenha o teu coração as minhas palavras; guarda os meus mandamentos, e vive.
5 Adquire sabedoria, adquire inteligência, e não te esqueças nem te apartes das palavras da minha boca.
6 Não a abandones e ela te guardará; ama-a, e ela te protegerá.
7 A sabedoria é a coisa principal; adquire pois a sabedoria, emprega tudo o que possuis na aquisição de entendimento.
8 Exalta-a, e ela te exaltará; e, abraçando-a tu, ela te honrará.
9 Dará à tua cabeça um diadema de graça e uma coroa de glória te entregará.
10 Ouve, filho meu, e aceita as minhas palavras, e se multiplicarão os anos da tua vida.
11 No caminho da sabedoria te ensinei, e por veredas de retidão te fiz andar.
12 Por elas andando, não se embaraçarão os teus passos; e se correres não tropeçarás.
13 Apega-te à instrução e não a largues; guarda-a, porque ela é a tua vida.
14 Não entres pela vereda dos ímpios, nem andes no caminho dos maus.
15 Evita-o; não passes por ele; desvia-te dele e passa de largo.
16 Pois não dormem, se não fizerem mal, e foge deles o sono se não fizerem alguém tropeçar.
17 Porque comem o pão da impiedade, e bebem o vinho da violência.
18 Mas a vereda dos justos é como a luz da aurora, que vai brilhando mais e mais até ser dia perfeito.
19 O caminho dos ímpios é como a escuridão; nem sabem em que tropeçam.
20 Filho meu, atenta para as minhas palavras; às minhas razões inclina o teu ouvido.
21 Não as deixes apartar-se dos teus olhos; guarda-as no íntimo do teu coração.
22 Porque são vida para os que as acham, e saúde para todo o seu corpo.
23 Sobre tudo o que se deve guardar, guarda o teu coração, porque dele procedem as fontes da vida.
24 Desvia de ti a falsidade da boca, e afasta de ti a perversidade dos lábios.
25 Os teus olhos olhem para a frente, e as tuas pálpebras olhem direto diante de ti.
26 Pondera a vereda de teus pés, e todos os teus caminhos sejam bem ordenados!
27 Não declines nem para a direita nem para a esquerda; retira o teu pé do mal.