1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
2 Mert az õ fülét felém fordítja, azért segítségül hívom õt egész életemben.
3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.
4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
6 Az Úr megõrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól [és] lábamat az eséstõl:
9 Az Úr orczája elõtt fogok járni az élõknek földén.
10 Hittem, azért szóltam; [noha] igen megaláztatott valék.
11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt.
15 Az Úr szemei elõtt drága az õ kegyeseinek halála.
16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt,
19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
1 Amo ao Senhor, porque ele ouviu a minha voz e a minha súplica.
2 Porque inclinou a mim os seus ouvidos; portanto, o invocarei enquanto viver.
3 Os cordéis da morte me cercaram, e angústias do inferno se apoderaram de mim; encontrei aperto e tristeza.
4 Então invoquei o nome do Senhor, dizendo: Ó Senhor, livra a minha alma.
5 Piedoso é o Senhor e justo; o nosso Deus tem misericórdia.
6 O Senhor guarda aos símplices; fui abatido, mas ele me livrou.
7 Volta, minha alma, para o teu repouso, pois o Senhor te fez bem.
8 Porque tu livraste a minha alma da morte, os meus olhos das lágrimas, e os meus pés da queda.
9 Andarei perante a face do Senhor na terra dos viventes.
10 Cri, por isso falei. Estive muito aflito.
11 Dizia na minha pressa: Todos os homens são mentirosos.
12 Que darei eu ao Senhor, por todos os benefícios que me tem feito?
13 Tomarei o cálice da salvação, e invocarei o nome do Senhor.
14 Pagarei os meus votos ao Senhor, agora, na presença de todo o seu povo.
15 Preciosa é à vista do Senhor a morte dos seus santos.
16 Ó Senhor, deveras sou teu servo; sou teu servo, filho da tua serva; soltaste as minhas ataduras.
17 Oferecer-te-ei sacrifícios de louvor, e invocarei o nome do Senhor.
18 Pagarei os meus votos ao Senhor, na presença de todo o seu povo,
19 Nos átrios da casa do Senhor, no meio de ti, ó Jerusalém. Louvai ao Senhor.