1 Azután ismét felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé, egy könyv repül vala.

2 És monda nékem: Mit látsz te? És én mondám: Látok egy repülõ könyvet, húsz sing a hossza és tíz sing a széle.

3 És monda nékem: Ez az átok, a mely kihat az egész föld színére; mert mindaz, a ki lop, ehhez képest fog innen kiirtatni, és mindaz, a ki [hamisan] esküszik, ehhez képest fog innen kiirtatni.

4 Kibocsátom ezt, szól a Seregeknek Ura, és bemegy a lopónak házába, és annak házába, a ki hamisan esküszik az én nevemre, és ott marad annak házában, és megemészti azt, s annak fáit és köveit.

5 Majd kijöve az angyal, a ki beszél vala velem, és monda nékem: Emeld csak fel szemeidet, és lásd meg: micsoda az, a mi kijön?

6 És mondám: Micsoda ez? Õ pedig mondá: Az, a mi kijön, mérõedény. És mondá: Ilyen a formájok az egész földön.

7 És ímé, egy kerek ón-darab repül vala, és ül vala egy asszony a mérõ- edény közepében.

8 És mondá: Ez az istentelenség. És veté ezt a mérõ-edény közepébe, a darab ónt pedig veté annak szájára.

9 És felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé, két asszony jöve elõ, és szél vala szárnyaikban, és szárnyaik olyanok, mint az eszterágnak szárnyai, és felemelék a mérõ-edényt a föld és az ég közé.

10 És mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Hová viszik ezek a mérõ- edényt?

11 És mondá nékem: Hogy házat építsenek annak a Sineár földén, és oda erõsítsék, és ott hagyják azt a maga helyén.

1 E voltei-me e levantei os meus olhos, e olhei, e eis um rolo voante.

2 E disse-me o anjo: Que vês? E eu disse: Vejo um rolo voante, que tem vinte côvados de comprido e dez côvados de largo.

3 Então disse-me: Esta é a maldição que sairá pela face de toda a terra; porque qualquer que furtar será desarraigado, conforme está estabelecido de um lado do rolo; como também qualquer que jurar falsamente, será desarraigado, conforme está estabelecido do outro lado do rolo.

4 Eu a farei sair, disse o Senhor dos Exércitos, e ela entrará na casa do ladrão, e na casa do que jurar falsamente pelo meu nome; e permanecerá no meio da sua casa, e a consumirá juntamente com a sua madeira e com as suas pedras.

5 E saiu o anjo, que falava comigo, e disse-me: Levanta agora os teus olhos, e vê que é isto que sai.

6 E eu disse: Que é isto? E ele disse: Isto é um efa que sai. Disse ainda: Este é o aspecto deles em toda a terra.

7 E eis que foi levantado um talento de chumbo, e uma mulher estava assentada no meio do efa.

8 E ele disse: Esta é a impiedade. E a lançou dentro do efa; e lançou sobre a boca deste o peso de chumbo.

9 E levantei os meus olhos, e vi, e eis que saíram duas mulheres; e traziam vento nas suas asas, pois tinham asas como as da cegonha; e levantaram o efa entre a terra e o céu.

10 Então eu disse ao anjo que falava comigo: Para onde levam elas o efa?

11 E ele me disse: Para lhe edificarem uma casa na terra de Sinar; e, estando ela acabada, ele será posto ali na sua base.