1 És elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyûlt fel az egész Izráel, hogy királylyá tegyék õt.
2 Mikor pedig meghallotta [ezt] Jeroboám, a Nébát fia, (a ki még Égyiptomban volt, a hová futott volt Salamon király elõl, és Égyiptomban tartózkodék Jeroboám,
3 És hozzá küldvén, elhivaták õt); elmenének Jeroboám és az Izráel egész gyülekezete, és szólának Roboámnak, mondván:
4 A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát, és a nehéz igát, a melyet mi reánk vetett, és szolgálunk néked.
5 És monda nékik: Menjetek el, és harmadnap mulva jõjjetek vissza hozzám. És a nép elméne.
6 És tanácsot tarta Roboám király a vénekkel, a kik Salamon, az õ atyja elõtt állottak vala életében, mondván: Micsoda tanácsot adtok ti, hogy milyen választ adjak e népnek?
7 És szólának azok, mondván: Ha e mai napon szolgája lész e népnek, és nékik szolgálsz, és választ adsz nékik, és jó szót adsz nékik: mind éltig szolgálnak néked.
8 De õ megveté a vének tanácsát, a melyet néki adtak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik õ vele együtt nevekedtek volt fel, és a kik õ elõtte udvarlottak.
9 És monda azoknak: Micsoda tanácsot adtok ti, hogy választ adjunk e népnek, a mely nékem szólván, azt mondja: Könnyebbítsd meg az igát, a melyet reánk vetett a te atyád?
10 És mondának néki az ifjak, a kik együtt nevekedtek volt fel õ vele: Így szólj ennek a népnek, a mely szólván néked, ezt mondja: A te atyád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk; e képen szólj nékik: Az én kis ujjam vastagabb az én atyám derekánál.
11 Most azért, ha az én atyám reátok nehéz igát vetett, én még nehezebbé teszem a ti igátokat: ha az én atyám ostorral fékezett titeket, én skorpiókkal ostorozlak benneteket.
12 És elméne Jeroboám és mind az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint meghagyta volt a király, ezt mondván: Jõjjetek hozzám harmadnapon.
13 És a király kemény választ adott a népnek, megvetve a vének tanácsát, a melyet adtak vala néki;
14 És szóla nékik az ifjak tanácsa szerint, mondván: Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral fékezett titeket, én skorpiókkal ostorozlak benneteket.
15 És nem hallgatá meg a király a népet; mert ezt az Úr fordította ekként, hogy megerõsítse az õ beszédét, a melyet szólott volt az Úr a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, a Nébát fiának.
16 Mikor pedig látta az egész Izráel, hogy meg nem hallgatta õket a király, felele az [egész] nép a királynak ekképen: Micsoda részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk az Isai fiában: [menj el] a te hajlékidba, óh Izráel! Most viseld gondját immár a te házadnak, óh Dávid! Elméne azért az Izráel az õ hajlékiba;
17 Úgy hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik Júda városaiban laktak.
18 És a mikor elküldé Roboám király Adorámot, az adószedõt, megkövezé õt az egész Izráel, és meghala, és [maga] Roboám király is hamarsággal szekerébe üle, hogy elmeneküljön Jeruzsálembe.
19 Így szakada el az Izráel népe Dávidnak házától mind e mai napig.
20 És lõn, mikor meghallotta az egész Izráel, hogy megjött Jeroboám, érette küldvén, hivaták õt a gyülekezetbe, és királylyá tevék õt az egész Izráelen; senki pedig nem követé Dávidnak házát, hanem csak egyedül a Júda nemzetsége. (Vers 21-24: v. ö. 2 Krón. 11,1-4.)
21 És mikor megérkezett Roboám Jeruzsálembe, összegyûjté Júda egész házát és Benjámin nemzetségét, száznyolczvanezer válogatott hadra való [férfiút,] hogy hadakozzanak az Izráel házával, és visszanyerjék az országot Roboámnak, a Salamon fiának.
22 De az Isten beszéde lõn Sémajához, az Isten emberéhez, mondván:
23 Ezt mondjad Roboámnak, a Salamon fiának, a Júda királyának, és az egész Júda és Benjámin házának, és a többi népnek, mondván:
24 Azt mondja az Úr: Fel ne menjetek, és ne hadakozzatok a ti atyátokfiai ellen, az Izráel ellen; térjetek meg kiki a maga házába, mert én tõlem lett e dolog. És õk engedének az Úr beszédének, és visszatérvén, elmenének az Úr beszéde szerint.
25 Jeroboám pedig megépíté Síkemet az Efraim hegyén, és abban lakék; és onnét kimenvén, építé Pénuelt.
26 És monda Jeroboám az õ szívében: Majd visszatér ez ország a Dávid házához;
27 Ha felmegy a nép, hogy áldozatot tegyen Jeruzsálemben az Úrnak házában; e népnek szíve az õ urához, Roboámhoz, a Júda királyához hajol, és engem megölnek, és visszatérnek Roboámhoz, a Júda királyához.
28 Tanácsot tartván azért a király, csináltata két arany borjút, és monda nékik: Sok néktek Jeruzsálembe felmennetek: Ímhol vannak a te isteneid, óh Izráel, a kik téged kihoztak Égyiptomnak földébõl.
29 És az egyiket helyhezteté Béthelbe, a másikat pedig Dánba.
30 És e dolog nagy bûnnek lett az okozója, mert a nép felment az egyik elé egészen Dánig.
31 Azután felállítá a magas helyek templomát, és papokat szerze a nép aljából, a kik nem voltak a Lévi fiai közül.
32 És szerze Jeroboám egy ünnepet is a nyolczadik hónapban, a hónap tizenötödik napján, a Júdabeli ünnep módja szerint, és áldozék az oltáron. Hasonlóképen cselekedék Béthelben is, áldozván a borjúknak, a melyeket csinált vala, és szerze Béthelben papokat a magaslatokhoz, a melyeket csinált vala.
33 És áldozék azon az oltáron is, a melyet Béthelben állított fel, a nyolczadik hónap tizenötödik napján, abban a hónapban, a melyet az õ szívében gondolt vala; és ünnepet szerze az Izráel fiainak, és felméne az oltárra, hogy jóillatot szerezzen.
1 罗 波 安 往 示 剑 去 ; 因 为 以 色 列 人 都 到 了 示 剑 要 立 他 作 王 。
2 尼 八 的 儿 子 耶 罗 波 安 先 前 躲 避 所 罗 门 王 , 逃 往 埃 及 , 住 在 那 里 ( 他 听 见 这 事 。 )
3 以 色 列 人 打 发 人 去 请 他 来 , 他 就 和 以 色 列 会 众 都 来 见 罗 波 安 , 对 他 说 :
4 你 父 亲 使 我 们 负 重 轭 , 做 苦 工 , 现 在 求 你 使 我 们 做 的 苦 工 、 负 的 重 轭 轻 松 些 , 我 们 就 事 奉 你 。
5 罗 波 安 对 他 们 说 : 你 们 暂 且 去 , 第 叁 日 再 来 见 我 。 民 就 去 了 。
6 罗 波 安 之 父 所 罗 门 在 世 的 日 子 , 冇 侍 立 在 他 面 前 的 老 年 人 , 罗 波 安 王 和 他 们 商 议 , 说 : 你 们 给 我 出 个 甚 么 主 意 , 我 好 回 覆 这 民 。
7 老 年 人 对 他 说 : 现 在 王 若 服 事 这 民 如 仆 人 , 用 好 话 回 答 他 们 , 他 们 就 永 远 作 王 的 仆 人 。
8 王 却 不 用 老 年 人 给 他 出 的 主 意 , 就 和 那 些 与 他 一 同 长 大 、 在 他 面 前 侍 立 的 少 年 人 商 议 ,
9 说 : 这 民 对 我 说 : 你 父 亲 使 我 们 负 重 轭 , 求 你 使 我 们 轻 松 些 。 你 们 给 我 出 个 甚 么 主 意 , 我 好 回 覆 他 们 。
10 那 同 他 长 大 的 少 年 人 说 : 这 民 对 王 说 : 你 父 亲 使 我 们 负 重 轭 , 求 你 使 我 们 轻 松 些 。 王 要 对 他 们 如 此 说 : 我 的 小 拇 指 头 比 我 父 亲 的 腰 还 粗 。
11 我 父 亲 使 你 们 负 重 轭 , 我 必 使 你 们 负 更 重 的 轭 ! 我 父 亲 用 鞭 子 责 打 你 们 , 我 要 用 蝎 子 鞭 责 打 你 们 !
12 耶 罗 波 安 和 众 百 姓 遵 着 罗 波 安 王 所 说 你 们 第 叁 日 再 来 见 我 的 那 话 , 第 叁 日 他 们 果 然 来 了 。
13 王 用 严 厉 的 话 回 答 百 姓 , 不 用 老 年 人 给 他 所 出 的 主 意 ,
14 照 着 少 年 人 所 出 的 主 意 对 民 说 : 我 父 亲 使 你 们 负 重 轭 , 我 必 使 你 们 负 更 重 的 轭 ! 我 父 亲 用 鞭 子 责 打 你 们 , 我 要 用 蝎 子 鞭 责 打 你 们 !
15 王 不 肯 依 从 百 姓 , 这 事 乃 出 于 耶 和 华 , 为 要 应 验 他 藉 示 罗 人 亚 希 雅 对 尼 八 的 儿 子 耶 罗 波 安 所 说 的 话 。
16 以 色 列 众 民 见 王 不 依 从 他 们 , 就 对 王 说 : 我 们 与 大 卫 冇 甚 么 分 儿 呢 ? 与 耶 西 的 儿 子 并 没 冇 关 涉 。 以 色 列 人 哪 , 各 回 各 家 去 罢 ! 大 卫 家 啊 , 自 己 顾 自 己 罢 ! 于 是 , 以 色 列 人 都 回 自 己 家 里 去 了 ,
17 惟 独 住 犹 大 城 邑 的 以 色 列 人 , 罗 波 安 仍 作 他 们 的 王 。
18 罗 波 安 王 差 遣 掌 管 服 苦 之 人 的 亚 多 兰 往 以 色 列 人 那 里 去 , 以 色 列 人 就 用 石 头 打 死 他 。 罗 波 安 王 急 忙 上 车 , 逃 回 耶 路 撒 冷 去 了 。
19 这 样 , 以 色 列 人 背 叛 大 卫 家 , 直 到 今 日 。
20 以 色 列 众 人 听 见 耶 罗 波 安 回 来 了 , 就 打 发 人 去 请 他 到 会 众 面 前 , 立 他 作 以 色 列 众 人 的 王 。 除 了 犹 大 支 派 以 外 , 没 冇 顺 从 大 卫 家 的 。
21 罗 波 安 来 到 耶 路 撒 冷 , 招 聚 犹 大 全 家 和 便 雅 悯 支 派 的 人 共 十 八 万 , 都 是 挑 选 的 战 士 , 要 与 以 色 列 家 争 战 , 好 将 国 夺 回 , 再 归 所 罗 门 的 儿 子 罗 波 安 。
22 但 神 的 话 临 到 神 人 示 玛 雅 , 说 :
23 你 去 告 诉 所 罗 门 的 儿 子 犹 大 王 罗 波 安 和 犹 大 、 便 雅 悯 全 家 , 并 其 余 的 民 说 :
24 耶 和 华 如 此 说 : 你 们 不 可 上 去 与 你 们 的 弟 兄 以 色 列 人 争 战 。 各 归 各 家 去 罢 ! 因 为 这 事 出 于 我 。 众 人 就 听 从 耶 和 华 的 话 , 遵 着 耶 和 华 的 命 回 去 了 。
25 耶 罗 波 安 在 以 法 莲 山 地 建 筑 示 剑 , 就 住 在 其 中 ; 又 从 示 剑 出 去 , 建 筑 毘 努 伊 勒 。
26 耶 罗 波 安 心 里 说 : 恐 怕 这 国 仍 归 大 卫 家 ;
27 这 民 若 上 耶 路 撒 冷 去 , 在 耶 和 华 的 殿 里 献 祭 , 他 们 的 心 必 归 向 他 们 的 主 ― 犹 大 王 罗 波 安 , 就 把 我 杀 了 , 仍 归 犹 大 王 罗 波 安 。
28 耶 罗 波 安 王 就 筹 划 定 妥 , 铸 造 了 两 个 金 牛 犊 , 对 众 民 说 : 以 色 列 人 哪 , 你 们 上 耶 路 撒 冷 去 实 在 是 难 ; 这 就 是 领 你 们 出 埃 及 地 的 神 。
29 他 就 把 牛 犊 一 隻 安 在 伯 特 利 , 一 隻 安 在 但 。
30 这 事 叫 百 姓 陷 在 罪 里 , 因 为 他 们 往 但 去 拜 那 牛 犊 。
31 耶 罗 波 安 在 邱 坛 那 里 建 殿 , 将 那 不 属 利 未 人 的 凡 民 立 为 祭 司 。
32 耶 罗 波 安 定 八 月 十 五 日 为 节 期 , 象 在 犹 大 的 节 期 一 样 , 自 己 上 坛 献 祭 。 他 在 伯 特 利 也 这 样 向 他 所 铸 的 牛 犊 献 祭 , 又 将 立 为 邱 坛 的 祭 司 安 置 在 伯 特 利 。
33 他 在 八 月 十 五 日 , 就 是 他 私 自 所 定 的 月 日 , 为 以 色 列 人 立 作 节 期 的 日 子 , 在 伯 特 利 上 坛 烧 香 。