1 Minekutána pedig elvégezte a Saullal való beszélgetést, a Jonathán lelke egybeforrt a Dávid lelkével, és Jonathán úgy szerette õt, mint a saját lelkét.
2 És Saul magához vevé õt azon a napon, és nem engedé, hogy visszatérjen atyja házához.
3 És szövetséget kötének Jonathán és Dávid [egymással,] mivel úgy szerette õt, mint a saját lelkét.
4 És Jonathán leveté felsõ ruháját, a mely rajta volt, és Dávidnak adta, sõt hadi öltözetét is, saját kardját, kézívét és övét.
5 És elméne Dávid mindenüvé, a hová Saul küldé, és magát eszesen viseli vala. És Saul a harczosok fölé tevé õt, és kedves lõn az egész nép elõtt, és a Saul szolgái elõtt is.
6 És a mint [hazafelé] jövének, mikor Dávid visszatért, miután a Filiszteusokat leverte, kimentek az asszonyok Saul király elé Izráelnek minden városaiból, hogy énekeljenek és körben tánczoljanak, dobokkal, vígassággal és tomborákkal.
7 És énekelni kezdének az asszonyok, kik vígadozának és mondának: Megverte Saul az õ ezerét és Dávid is az õ tízezerét.
8 Saul pedig igen megharaguvék, és gonosznak tetszék az õ szemei elõtt ez a beszéd, és monda: Dávidnak tízezeret tulajdonítanak és nékem tulajdonítják az ezeret, így hát már csak a királyság [hiányzik] néki.
9 Saul azért attól a naptól kezdve rossz szemmel néz vala Dávidra, sõt azután is.
10 Másnap pedig megszállta Sault az Istentõl [küldött] gonosz lélek, és prófétálni kezde a maga házában; Dávid pedig hárfázott kezével, mint naponként [szokta,] és a dárda Saul kezében vala.
11 És elhajítá Saul a dárdát, azt gondolván: Dávidot a falhoz szegezem; de Dávid két ízben is félrehajolt elõle.
12 És félni kezde Saul Dávidtól, mert az Úr vele volt, Saultól pedig eltávozék.
13 És Saul elbocsátá õt magától és ezredesévé tevé; és kimegy vala és bejõ vala a nép elõtt.
14 És Dávid minden útjában magát eszesen viseli vala, mert az Úr vele volt.
15 Mikor pedig látta Saul, hogy õ igen eszesen viseli magát, félni kezde tõle.
16 De az egész Izráel és Júda szereté Dávidot, mert õ elõttük méne ki és jöve be.
17 És monda Saul Dávidnak: Ímé idõsebbik leányomat, Mérábot néked adom feleségül, csak légy az én vitéz fiam, és harczold az Úrnak harczait; mert [azt] gondolá Saul: Ne az én kezem által vesszen el, hanem a Filiszteusok keze által.
18 Dávid pedig monda Saulnak: Kicsoda vagyok én, és micsoda az én életem, és atyámnak családja Izráelben, hogy a királynak veje legyek?
19 De történt abban az idõben, mikor Mérábot, a Saul leányát Dávidnak kellett volna adni, hogy a Meholáthból való Hadrielnek adták õt feleségül.
20 Mikál, a Saul leánya azonban megszereté Dávidot, és mikor ezt megmondák Saulnak, tetszék néki a dolog.
21 És monda Saul: Néki adom õt, hogy õ legyen veszedelmére és a Filiszteusok keze legyen ellene. Monda azért Saul Dávidnak másodízben: Légy [tehát] most az én võm.
22 És megparancsolá Saul az õ szolgáinak: Beszéljetek Dáviddal titokban, mondván: Ímé a király jóindulattal van irántad, és szolgái is mind szeretnek téged, légy azért veje a királynak.
23 És elmondák a szolgák Dávid elõtt e beszédeket. Dávid pedig monda: Olyan kicsiny dolog elõttetek, hogy a király vejévé legyen [valaki,] holott én szegény és megvetett ember vagyok?
24 És megmondák Saulnak az õ szolgái, mondván: Ezt meg ezt mondta Dávid.
25 Saul pedig monda: Mondjátok meg Dávidnak: Nem kiván a király [más] jegyajándékot, hanem csak száz Filiszteus elõbõrét, hogy bosszút állj a király ellenségein; mert Saul a Filiszteusok keze által akará Dávidot elpusztítani.
26 Megmondák azért az õ szolgái Dávidnak e beszédeket; és tetszék ez a dolog Dávidnak, hogy a király veje legyen. A [kitûzött] napok még el sem telének,
27 Mikor Dávid felkelt, és elment embereivel együtt, és levágott a Filiszteusok közül kétszáz férfit; és elhozá Dávid elõbõreiket, és mind beadta azokat a királynak, hogy a királynak veje lehessen. És néki adá Saul az õ leányát, Mikált, feleségül.
28 Mikor pedig Saul látta és megtudta, hogy az Úr Dáviddal van, és Mikál, a Saul leánya szereti õt:
29 Akkor Saul még inkább félni kezde Dávidtól. És Saul ellensége lõn Dávidnak teljes életében.
30 A Filiszteusok vezérei pedig [gyakran] betörnek vala, de valahányszor betörének, Dávid Saul minden szolgáinál eszesebben viselé magát; azért felette híressé lõn az õ neve.
1 大 卫 对 扫 罗 说 完 了 话 ， 约 拿 单 的 心 与 大 卫 的 心 深 相 契 合 。 约 拿 单 爱 大 卫 ， 如 同 爱 自 己 的 性 命 。
2 那 日 扫 罗 留 住 大 卫 ， 不 容 他 再 回 父 家 。
3 约 拿 单 爱 大 卫 如 同 爱 自 己 的 性 命 ， 就 与 他 结 盟 。
4 约 拿 单 从 身 上 脱 下 外 袍 ， 给 了 大 卫 ， 又 将 战 衣 、 刀 、 弓 、 腰 带 都 给 了 他 。
5 扫 罗 无 论 差 遣 大 卫 往 何 处 去 ， 他 都 做 事 精 明 。 扫 罗 就 立 他 作 战 士 长 ， 众 百 姓 和 扫 罗 的 臣 仆 无 不 喜 悦 。
6 大 卫 打 死 了 那 非 利 士 人 ， 同 众 人 回 来 的 时 候 ， 妇 女 们 从 以 色 列 各 城 里 出 来 ， 欢 欢 喜 喜 ， 打 鼓 击 磬 ， 歌 唱 跳 舞 ， 迎 接 扫 罗 王 。
7 众 妇 女 舞 蹈 唱 和 ， 说 ： 扫 罗 杀 死 千 千 ， 大 卫 杀 死 万 万 。
8 扫 罗 甚 发 怒 ， 不 喜 悦 这 话 ， 就 说 ： 将 万 万 归 大 卫 ， 千 千 归 我 ， 只 剩 下 王 位 没 冇 给 他 了 。
9 从 这 日 起 ， 扫 罗 就 怒 视 大 卫 。
10 次 日 ， 从 神 那 里 来 的 恶 魔 大 大 降 在 扫 罗 身 上 ， 他 就 在 家 中 胡 言 乱 语 。 大 卫 照 常 弹 琴 ， 扫 罗 手 里 拿 着 枪 。
11 扫 罗 把 枪 一 抡 ， 心 里 说 ， 我 要 将 大 卫 刺 透 ， 钉 在 墙 上 。 大 卫 躲 避 他 两 次 。
12 扫 罗 惧 怕 大 卫 ； 因 为 耶 和 华 离 幵 自 己 ， 与 大 卫 同 在 。
13 所 以 扫 罗 使 大 卫 离 幵 自 己 ， 立 他 为 千 夫 长 ， 他 就 领 兵 出 入 。
14 大 卫 做 事 无 不 精 明 ， 耶 和 华 也 与 他 同 在 。
15 扫 罗 见 大 卫 做 事 精 明 ， 就 甚 怕 他 。
16 但 以 色 列 和 犹 大 众 人 都 爱 大 卫 ， 因 为 他 领 他 们 出 入 。
17 扫 罗 对 大 卫 说 ： 我 将 大 女 儿 米 拉 给 你 为 妻 ， 只 要 你 为 我 奋 勇 ， 为 耶 和 华 争 战 。 扫 罗 心 里 说 ： 我 不 好 亲 手 害 他 ， 要 藉 非 利 士 人 的 手 害 他 。
18 大 卫 对 扫 罗 说 ： 我 是 谁 ， 我 是 甚 么 出 身 ， 我 父 家 在 以 色 列 中 是 何 等 的 家 ， 岂 敢 作 王 的 女 婿 呢 ？
19 扫 罗 的 女 儿 米 拉 到 了 当 给 大 卫 的 时 候 ， 扫 罗 却 给 了 米 何 拉 人 亚 得 列 为 妻 。
20 扫 罗 的 次 女 米 甲 爱 大 卫 。 冇 人 告 诉 扫 罗 ， 扫 罗 就 喜 悦 。
21 扫 罗 心 里 说 ： 我 将 这 女 儿 给 大 卫 ， 作 他 的 网 罗 ， 好 藉 非 利 士 人 的 手 害 他 。 所 以 扫 罗 对 大 卫 说 ： 你 今 日 可 以 第 二 次 作 我 的 女 婿 。
22 扫 罗 吩 咐 臣 仆 说 ： 你 们 暗 中 对 大 卫 说 ： 王 喜 悦 你 ， 王 的 臣 仆 也 都 喜 爱 你 ， 所 以 你 当 作 王 的 女 婿 。
23 扫 罗 的 臣 仆 就 照 这 话 说 给 大 卫 听 。 大 卫 说 ： 你 们 以 为 作 王 的 女 婿 是 一 件 小 事 么 ？ 我 是 贫 穷 卑 微 的 人 。
24 扫 罗 的 臣 仆 回 奏 说 ， 大 卫 所 说 的 如 此 如 此 。
25 扫 罗 说 ： 你 们 要 对 大 卫 这 样 说 ： 王 不 要 甚 么 聘 礼 ， 只 要 一 百 非 利 士 人 的 阳 皮 ， 好 在 王 的 仇 敌 身 上 报 仇 。 扫 罗 的 意 思 要 使 大 卫 丧 在 非 利 士 人 的 手 里 。
26 扫 罗 的 臣 仆 将 这 话 告 诉 大 卫 ， 大 卫 就 欢 喜 作 王 的 女 婿 。 日 期 还 没 冇 到 ，
27 大 卫 和 跟 随 他 的 人 起 身 前 往 ， 杀 了 二 百 非 利 士 人 ， 将 阳 皮 满 数 交 给 王 ， 为 要 作 王 的 女 婿 。 于 是 扫 罗 将 女 儿 米 甲 给 大 卫 为 妻 。
28 扫 罗 见 耶 和 华 与 大 卫 同 在 ， 又 知 道 女 儿 米 甲 爱 大 卫 ，
29 就 更 怕 大 卫 ， 常 作 大 卫 的 仇 敌 。
30 每 逢 非 利 士 军 长 出 来 打 仗 ， 大 卫 比 扫 罗 的 臣 仆 做 事 精 明 ， 因 此 他 的 名 被 人 尊 重 。