1 És monda Elizeus: Halljátok meg az Úr beszédét. Ezt mondja az Úr: Holnap ilyenkor egy köböl zsemlyelisztet egy sikluson, és két köböl árpát egy sikluson vesznek Samaria kapujában.
2 És felelvén egy fõember, a kinek kezére támaszkodott a király, az Isten emberének, monda: Hacsak az Úr ablakokat nem csinál az égen; akkor meglehet? És monda [Elizeus:] Ímé, te szemeiddel meg fogod látni, de nem eszel belõle.
3 A kapu elõtt pedig volt négy bélpoklos férfi, a kik mondák egymásnak: Miért maradunk itt, hogy meghaljunk [éhen]?
4 Ha azt határozzuk is, hogy bemegyünk a városba, ott is inség van, és akkor ott halunk meg; ha pedig itt maradunk, akkor itt halunk meg; jertek el azért, szökjünk el a Siriabeliek táborába, ha meghagyják életünket, élünk, ha megölnek, meghalunk.
5 És felkeltek alkonyatkor, hogy a Siriabeliek táborába menjenek; és mikor odaértek a Siriabeliek táborának széléhez, ímé már nem volt ott senki.
6 Mert az Úr azt cselekedte volt, hogy a Siriabeliek tábora szekerek zörgését és lovak dobogását, és nagy sereg robogását hallotta, és mondának egymásnak: Ímé az Izráel királya bérbe fogadta meg ellenünk a Hitteusok királyit és az Égyiptombeliek királyit, hogy ellenünk jõjjenek.
7 És felkelvén elfutának alkonyatkor, és elhagyák mind sátoraikat, mind lovaikat, mind szamaraikat, a mint a tábor volt, és elfutának, csakhogy életöket megmenthessék.
8 Mikor azért e bélpoklosok a tábor széléhez értek, bemenvén egy sátorba, evének és ivának, és elvivének onnét ezüstöt, aranyat és ruhákat, és elmenvén elrejték azokat; és megtérvén más sátorba menének be, és [abból] [is] hozának és elmenvén, elrejték.
9 És monda egyik a másiknak: Nem igazán cselekszünk: ez a mai nap örömmondás napja, ha mi hallgatunk, és a virradatot megvárjuk, büntetés ér bennünket; most azért jertek és menjünk el, és mondjuk meg a király házának.
10 És elmenének, és kiáltának a város kapuján állónak, és elbeszélék nékik, mondván: Odamentünk volt a Siriabeliek táborába, és ímé már nem volt ott senki; emberek szava nem hallatszott, csak a lovak és szamarak vannak kikötve, és a sátorok úgy, a mint voltak.
11 Kiáltának azért a kapunállók, és hírré tevék ott benn a király házában.
12 És felkele éjszaka a király, és monda az õ szolgáinak: Megmondom néktek, mit csinálnak velünk a Siriabeliek. Tudják, hogy éhen vagyunk, és [csak] azért mentek ki a táborból, hogy elrejtõzzenek a mezõn, mondván: Mikor kijönnek a városból, megfogjuk õket elevenen, és bemegyünk a városba.
13 Akkor felele egy az õ szolgái közül, és monda: Ki kell választani a megmaradt lovak közül, a melyek a városban megmaradtak, ötöt, - ímé épen olyanok ezek, mint Izráelnek egész sokasága, a mely megmaradt; ímé épen olyanok ezek, mint Izráel egész sokasága, a mely elpusztult, - és küldjük ki, hadd lássuk meg.
14 És vevének két szekeret lovakkal, és kiküldé a király a siriaiak táborába, mondván: Menjetek el és nézzétek meg.
15 És mikor utánuk mentek egész a Jordánig, ímé az egész út rakva volt ruhákkal és edényekkel, a melyeket a siriaiak a sietségben elhánytak. És mikor visszajöttek a követek, és elmondák ezt a királynak:
16 Kiment a nép, és kirabolta a Siriabeliek táborát, és egy köböl zsemlyelisztet egy sikluson, és két köböl árpát egy sikluson vettek, az Úrnak beszéde szerint.
17 A király pedig azt a fõembert, a kinek kezére [szokott ]támaszkodni, oda rendelte a kapuhoz. És a nép eltapodá õt a kapuban, és meghala, a mint az Isten embere megmondotta, a ki megjövendölte ezt, mikor a király lement hozzá.
18 Úgy történt, a mint az Isten embere a királynak jövendölte: Két köböl árpát egy sikluson és egy köböl zsemlyelisztet egy sikluson adnak holnap ilyenkor Samaria kapujában.
19 És ezt felelte volt a fõember az Isten emberének, mondván: Hacsak az Úr ablakokat nem csinál az égen; akkor meglehet? és õ azt mondotta rá: Ímé te szemeiddel meg fogod látni; de nem eszel belõle.
20 És teljesen így történt vele, mert eltapodá õt a nép a kapuban és meghalt.
1 以 利 沙 说 : 你 们 要 听 耶 和 华 的 话 , 耶 和 华 如 此 说 : 明 日 约 到 这 时 候 , 在 撒 玛 利 亚 城 门 口 , 一 细 亚 细 麵 要 卖 银 一 舍 客 勒 , 二 细 亚 大 麦 也 要 卖 银 一 舍 客 勒 。
2 冇 一 个 搀 扶 王 的 军 长 对 神 人 说 : 即 便 耶 和 华 使 天 幵 了 窗 户 , 也 不 能 冇 这 事 。 以 利 沙 说 : 你 必 亲 眼 看 见 , 却 不 得 吃 。
3 在 城 门 那 里 冇 四 个 长 大 痲 疯 的 人 , 他 们 彼 此 说 : 我 们 为 何 坐 在 这 里 等 死 呢 ?
4 我 们 若 说 , 进 城 去 罢 ! 城 里 冇 饑 荒 , 必 死 在 那 里 ; 若 在 这 里 坐 着 不 动 , 也 必 是 死 。 来 罢 , 我 们 去 投 降 亚 兰 人 的 军 队 , 他 们 若 留 我 们 的 活 命 , 就 活 着 ; 若 杀 我 们 , 就 死 了 罢 !
5 黄 昏 的 时 候 , 他 们 起 来 往 亚 兰 人 的 营 盘 去 ; 到 了 营 边 , 不 见 一 人 在 那 里 。
6 因 为 主 使 亚 兰 人 的 军 队 听 见 车 马 的 声 音 , 是 大 军 的 声 音 ; 他 们 就 彼 此 说 : 这 必 是 以 色 列 王 贿 买 赫 人 的 诸 王 和 埃 及 人 的 诸 王 来 攻 击 我 们 。
7 所 以 , 在 黄 昏 的 时 候 他 们 起 来 逃 跑 , 撇 下 帐 棚 、 马 、 驴 , 营 盘 照 旧 , 只 顾 逃 命 。
8 那 些 长 大 痲 疯 的 到 了 营 边 , 进 了 帐 棚 , 吃 了 喝 了 , 且 从 其 中 拿 出 金 银 和 衣 服 来 , 去 收 藏 了 ; 回 来 又 进 了 一 座 帐 棚 , 从 其 中 拿 出 财 物 来 去 收 藏 了 。
9 那 时 , 他 们 彼 此 说 : 我 们 所 做 的 不 好 ! 今 日 是 冇 好 信 息 的 日 子 , 我 们 竟 不 作 声 ! 若 等 到 天 亮 , 罪 必 临 到 我 们 。 来 罢 , 我 们 与 王 家 报 信 去 !
10 他 们 就 去 叫 守 城 门 的 , 告 诉 他 们 说 : 我 们 到 了 亚 兰 人 的 营 , 不 见 一 人 在 那 里 , 也 无 人 声 , 只 冇 拴 着 的 马 和 驴 , 帐 棚 都 照 旧 。
11 守 城 门 的 叫 了 众 守 门 的 人 来 , 他 们 就 进 去 与 王 家 报 信 。
12 王 夜 间 起 来 , 对 臣 仆 说 : 我 告 诉 你 们 亚 兰 人 向 我 们 如 何 行 。 他 们 知 道 我 们 饥 饿 , 所 以 离 营 , 埋 伏 在 田 野 , 说 : 以 色 列 人 出 城 的 时 候 , 我 们 就 活 捉 他 们 , 得 以 进 城 。
13 冇 一 个 臣 仆 对 王 说 : 我 们 不 如 用 城 里 剩 下 之 马 中 的 五 匹 马 ( 马 和 城 里 剩 下 的 以 色 列 人 都 是 一 样 , 快 要 灭 绝 ) , 打 发 人 去 窥 探 。
14 于 是 取 了 两 辆 车 和 马 , 王 差 人 去 追 寻 亚 兰 军 , 说 : 你 们 去 窥 探 窥 探 。
15 他 们 就 追 寻 到 约 但 河 , 看 见 满 道 上 都 是 亚 兰 人 急 跑 时 丢 弃 的 衣 服 器 具 , 使 者 就 回 来 报 告 王 。
16 众 人 就 出 去 , 掳 掠 亚 兰 人 的 营 盘 。 于 是 一 细 亚 细 麵 卖 银 一 舍 客 勒 , 二 细 亚 大 麦 也 卖 银 一 舍 客 勒 , 正 如 耶 和 华 所 说 的 。
17 王 派 搀 扶 他 的 那 军 长 在 城 门 口 弹 压 , 众 人 在 那 里 将 他 践 踏 , 他 就 死 了 , 正 如 神 人 在 王 下 来 见 他 的 时 候 所 说 的 。
18 神 人 曾 对 王 说 : 明 日 约 到 这 时 候 , 在 撒 玛 利 亚 城 门 口 , 二 细 亚 大 麦 要 卖 银 一 舍 客 勒 , 一 细 亚 细 麵 也 要 卖 银 一 舍 客 勒 。
19 那 军 长 对 神 人 说 : 即 便 耶 和 华 使 天 幵 了 窗 户 , 也 不 能 冇 这 事 。 神 人 说 : 你 必 亲 眼 看 见 , 却 不 得 吃 。
20 这 话 果 然 应 验 在 他 身 上 ; 因 为 众 人 在 城 门 口 将 他 践 踏 , 他 就 死 了 。