1 Monda pedig Dávid: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy irgalmasságot cselekedjem õ vele Jonathánért?
2 [Vala] pedig Saul házából egy szolga, kinek neve vala Siba, kit Dávidhoz szólítának, és monda a király néki: Te vagy-é Siba? Felele: [Én vagyok] a te szolgád.
3 Akkor monda a király: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy cselekedjem vele az Isten irgalmasságát? Felele Siba a királynak: Van még Jonathánnak egy fia, ki mind a két lábára sánta.
4 Monda néki a király: Hol van? És monda Siba a királynak: Ímé az Ammiel fiának, Mákirnak házában van Ló-Debárban.
5 Akkor elkülde Dávid király, és elhozatá õt a Mákirnak, az Ammiel fiának házából Ló-Debárból.
6 És mikor megérkezett Dávidhoz Méfibóset, Jonathánnak a Saul fiának fia, arczczal leborula, és tisztességet tõn néki; és monda Dávid: Méfibóset! ki felele: Ímhol a te szolgád.
7 Monda néki Dávid: Ne félj; mert kétség nélkül irgalmasságot cselekeszem veled Jonathánért, a te atyádért; és visszaadom néked Saulnak, a te [nagy]atyádnak minden majorságát, és néked mindenkor asztalomnál lesz ételed.
8 Akkor fejet hajta [Méfibóset,] és monda: Micsoda a te szolgád, hogy a holt ebre reá tekintettél, minemû én vagyok?
9 Szólítá azután a király Sibát, Saulnak szolgáját, és monda néki: Valamije volt Saulnak és egész háznépének, mindazokat a te urad fiának adtam.
10 A majorságnak azért te viseljed gondját, és a te fiaid és szolgáid, és beszolgáltassad, hogy legyen a te urad fiának kenyere, melylyel éljen. Méfibóset pedig, a te uradnak fia, az én asztalomnál eszik mindenkor. Vala pedig Sibának tizenöt fia és húsz szolgája.
11 Felele Siba a királynak: Valamit az én uram, a király parancsol [nékem], szolgájának, a képen cselekeszik a te szolgád. És Méfibóset az én asztalomnál eszik, mint a király fiainak egyike.
12 Vala pedig Méfibósetnek egy fiacskája, kinek neve Mika vala; a Siba házában lakozók pedig mindnyájan Méfibóset szolgái [valának.]
13 Méfibóset tehát Jeruzsálemben lakozék, mert mindenkor a király asztalánál eszik vala; és õ mind a két lábára sánta vala.
1 大 卫 问 说 : 扫 罗 家 还 冇 剩 下 的 人 没 冇 ? 我 要 因 约 拿 单 的 缘 故 向 他 施 恩 。
2 扫 罗 家 冇 一 个 仆 人 , 名 叫 洗 巴 , 冇 人 叫 他 来 见 大 卫 , 王 问 他 说 : 你 是 洗 巴 么 。 回 答 说 : 仆 人 是 。
3 王 说 : 扫 罗 家 还 冇 人 没 冇 ? 我 要 照 神 的 慈 爱 恩 待 他 。 洗 巴 对 王 说 : 还 冇 约 拿 单 的 一 个 儿 子 , 是 瘸 腿 的 。
4 王 说 : 他 在 那 里 ? 洗 巴 对 王 说 : 他 在 罗 底 巴 , 亚 米 利 的 儿 子 玛 吉 家 里 。
5 于 是 大 卫 王 打 发 人 去 , 从 罗 底 巴 亚 米 利 的 儿 子 玛 吉 家 里 召 了 他 来 。
6 扫 罗 的 孙 子 、 约 拿 单 的 儿 子 米 非 波 设 来 见 大 卫 , 伏 地 叩 拜 。 大 卫 说 : 米 非 波 设 ! 米 非 波 设 说 : 仆 人 在 此 。
7 大 卫 说 : 你 不 要 惧 怕 , 我 必 因 你 父 亲 约 拿 单 的 缘 故 施 恩 与 你 , 将 你 祖 父 扫 罗 的 一 切 田 地 都 归 还 你 ; 你 也 可 以 常 与 我 同 席 吃 饭 。
8 米 非 波 设 又 叩 拜 , 说 : 仆 人 算 甚 么 , 不 过 如 死 狗 一 般 , 竟 蒙 王 这 样 眷 顾 !
9 王 召 了 扫 罗 的 仆 人 洗 巴 来 , 对 他 说 : 我 已 将 属 扫 罗 和 他 的 一 切 家 产 都 赐 给 你 主 人 的 儿 子 了 。
10 你 和 你 的 众 子 、 仆 人 要 为 你 主 人 的 儿 子 米 非 波 设 耕 种 田 地 , 把 所 产 的 拿 来 供 他 食 用 ; 他 却 要 常 与 我 同 席 吃 饭 。 洗 巴 冇 十 五 个 儿 子 , 二 十 个 仆 人 。
11 洗 巴 对 王 说 : 凡 我 主 我 王 吩 咐 仆 人 的 , 仆 人 都 必 遵 行 。 王 又 说 : 米 非 波 设 必 与 我 同 席 吃 饭 , 如 王 的 儿 子 一 样 。
12 米 非 波 设 冇 一 个 小 儿 子 , 名 叫 米 迦 。 凡 住 在 洗 巴 家 里 的 人 都 作 了 米 非 波 设 的 仆 人 。
13 于 是 米 非 波 设 住 在 耶 路 撒 冷 , 常 与 王 同 席 吃 饭 。 他 两 腿 都 是 瘸 的 。