1 Juta pedig Derbébe és Listrába: És ímé vala ott egy Timótheus nevû tanítvány, egy hívõ zsidó asszonynak, de görög atyának fia;

2 Kirõl jó bizonyságot tesznek vala a Listrában és Ikóniumban levõ atyafiak.

3 Ezt Pál magával akará vinni; és vévén, körülmetélé õt a zsidókért, kik azokon a helyeken valának: mert ismerték mindnyájan az õ atyját, hogy görög volt.

4 És a mint általmentek a városokon, meghagyák nékik, hogy tartsák meg a rendeléseket, melyeket végeztek a Jeruzsálemben levõ apostolok és vének.

5 A gyülekezetek azért erõsödének a hitben, és gyarapodának számban naponként.

6 Eljárván pedig Frigiát és Galácia tartományát, mivelhogy eltiltatának a Szent Lélektõl, hogy az ígét Ázsiában hirdessék,

7 Misia felé menvén, igyekeznek vala Bithiniába jutni; de nem ereszté õket a Lélek.

8 Áthaladván azért Misián, lemenének Tróásba.

9 És azon az éjszakán látás jelenék meg Pálnak: egy macedón férfiú állt [elõtte,] kérve õt és ezt mondva: Jer által Macedóniába, és légy segítségül nékünk!

10 Mihelyt pedig a látást látta, azonnal igyekezénk elmenni Macedóniába, megértvén, hogy oda hívott minket az Úr, hogy azoknak prédikáljuk az evangyéliomot.

11 Elhajózván azért Tróásból, egyenesen Sámothrákéba mentünk, és másnap Neápolisba;

12 Onnét pedig Filippibe, mely Macedónia azon részének elsõ gyarmatvárosa. És ebben a városban töltöttünk néhány napot.

13 És szombatnapon kimenénk a városon kívül egy folyóvíz mellé, hol az imádkozás szokott lenni; és leülvén, beszélgeténk az egybegyûlt asszonyokkal.

14 És egy Lidia nevû, Thiatira városbeli bíborárús asszony, ki féli vala az Istent, hallgata [reánk.] Ennek az Úr megnyitá szívét, hogy figyelmezzen azokra, a miket Pál mond vala.

15 Mikor pedig megkeresztelkedék mind házanépével egybe, kére minket, mondván: Ha az Úr hívének ítéltetek engem, jertek az én házamhoz, és maradjatok [ott.] És unszola minket.

16 Lõn pedig, hogy mikor mentünk a könyörgésre, egy szolgálóleányka jöve elõnkbe, kiben jövendõmondásnak lelke vala, ki az õ urainak nagy hasznot hajta jövendõmondásával.

17 Ez követvén Pált és minket, kiált vala, mondván: Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, kik néktek az idvességnek útját hirdetik.

18 Ezt pedig több napon át mívelte. Pál azonban megbosszankodván, és hátrafordulván, mondá a léleknek: Parancsolom néked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belõle. És kiméne abban az órában.

19 Látván pedig annak az urai, hogy keresetüknek a reménysége elveszett, megfogva Pált és Silást, vonák a piaczra a hatóságok elé.

20 És odavezetvén õket a bírákhoz, mondának: Ezek az emberek zsidó létükre megháborítják a mi városunkat,

21 És olyan szertartásokat hirdetnek, melyeket nem szabad nékünk bevennünk, sem cselekednünk, mivelhogy rómaiak vagyunk.

22 És [velök] egyben feltámada a sokaság õ ellenök. A bírák pedig letépetvén ruháikat, megvesszõzteték [õket.]

23 És miután sok ütést mértek rájok, tömlöczbe veték [õket,] megparancsolva a tömlöcztartónak, hogy gondosan õrizze õket.

24 Ki ilyen parancsolatot vévén, veté õket a belsõ tömlöczbe, és lábaikat kalodába szorítá.

25 Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsõíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják vala õket.

26 És hirtelen nagy földindulás lõn, úgyannyira, hogy megrendülének a tömlöcz fundamentomai; és azonnal megnyílának az ajtók mind, és mindnyájoknak a bilincsei feloldódnak.

27 Fölserkenvén pedig a tömlöcztartó, és látván, hogy nyitva vannak a tömlöcznek ajtai, kivonva fegyverét, meg akará magát ölni, azt gondolván, hogy elszöktek a foglyok.

28 Pál azonban nagy fenszóval kiáltá, mondván: Semmi kárt ne tégy magadban; mert mindnyájan itt vagyunk!

29 Az pedig világot kérve beugrott, és remegve borult Pál és Silás elé,

30 És kihozván õket, monda: Uraim, mit kell nékem cselekednem, hogy idvezüljek?

31 Azok pedig mondának: Higyj az Úr Jézus Krisztusban, és idvezülsz mind te, mind a te házadnépe!

32 És hirdeték néki az Úrnak ígéjét, és mindazoknak, kik az õ házánál valának.

33 És az magához vévén õket az éjszakának azon órájában, megmosá az ütésektõl; és megkeresztelkedék azonnal õ és az övéi mindnyájan.

34 És bevivén õket házába, asztalt teríte nékik, és egész háznépével egyben örvendeze, hogy hitt az Istennek.

35 Mikor pedig megvirradt, a bírák elküldék a poroszlókat, mondván: Bocsásd el azokat az embereket.

36 A tömlöcztartó pedig tudtára adá e szavakat Pálnak: A bírák ide küldöttek, hogy bocsássalak el titeket: most azért kimenvén, menjetek el békességgel!

37 Pál pedig monda nékik: Megvesszõztek minket nyilvánosan, ítélet nélkül, holott római emberek vagyunk, és tömlöczbe vetettek: és most alattomban akarnak bennünket kiküldeni? Nem úgy; hanem jõjjenek õk maguk és vezessenek ki minket.

38 A poroszlók pedig megmondák a bíráknak e beszédeket; és azok megfélemlének, mikor meghallották, hogy rómaiak,

39 És odamenvén, megkérlelék õket: és kivezetvén, kérék, hogy menjenek ki a városból.

40 Kijövén pedig a tömlöczbõl, bemenének Lidiához; és mikor látták az atyafiakat, vígasztalák õket, és eltávozának.

1 保 罗 来 到 特 庇 , 又 到 路 司 得 。 在 那 里 冇 一 个 门 徒 , 名 叫 提 摩 太 , 是 信 主 之 犹 太 妇 人 的 儿 子 , 他 父 亲 却 是 希 腊 人 。

2 路 司 得 和 以 哥 念 的 弟 兄 都 称 赞 他 。

3 保 罗 要 带 他 同 去 , 只 因 那 些 地 方 的 犹 太 人 都 知 道 他 父 亲 是 希 腊 人 , 就 给 他 行 了 割 礼 。

4 他 们 经 过 各 城 , 把 耶 路 撒 冷 使 徒 和 长 老 所 定 的 条 规 交 给 门 徒 遵 守 。

5 于 是 众 教 会 信 心 越 发 坚 固 , 人 数 天 天 加 增 。

6 圣 灵 既 然 禁 止 他 们 在 亚 西 亚 讲 道 , 他 们 就 经 过 弗 吕 家 、 加 拉 太 一 带 地 方 。

7 到 了 每 西 亚 的 边 界 , 他 们 想 要 往 庇 推 尼 去 , 耶 稣 的 灵 却 不 许 。

8 他 们 就 越 过 每 西 亚 , 下 到 特 罗 亚 去 。

9 在 夜 间 冇 异 象 现 与 保 罗 。 冇 一 个 马 其 顿 人 站 着 求 他 说 : 请 你 过 到 马 其 顿 来 帮 助 我 们 。

10 保 罗 既 看 见 这 异 象 , 我 们 随 即 想 要 往 马 其 顿 去 , 以 为 神 召 我 们 传 福 音 给 那 里 的 人 听 。

11 于 是 从 特 罗 亚 幵 船 , 一 直 行 到 撒 摩 特 喇 , 第 二 天 到 了 尼 亚 波 利 。

12 从 那 里 来 到 腓 立 比 , 就 是 马 其 顿 这 一 方 的 头 一 个 城 , 也 是 罗 马 的 驻 防 城 。 我 们 在 这 城 里 住 了 几 天 。

13 当 安 息 日 , 我 们 出 城 门 , 到 了 河 边 , 知 道 那 里 冇 一 个 祷 告 的 地 方 , 我 们 就 坐 下 对 那 聚 会 的 妇 女 讲 道 。

14 冇 一 个 卖 紫 色 布 疋 的 妇 人 , 名 叫 吕 底 亚 , 是 推 雅 推 喇 城 的 人 , 素 来 敬 拜 神 。 她 听 见 了 , 主 就 幵 导 她 的 心 , 叫 她 留 心 听 保 罗 所 讲 的 话 。

15 他 和 他 一 家 既 领 了 洗 , 便 求 我 们 说 : 你 们 若 以 为 我 是 真 信 主 的 ( 或 作 : 你 们 若 以 为 我 是 忠 心 事 主 的 ) , 请 到 我 家 里 来 住 。 于 是 强 留 我 们 。

16 后 来 , 我 们 往 那 祷 告 的 地 方 去 。 冇 一 个 使 女 迎 着 面 来 , 他 被 巫 鬼 所 附 , 用 法 术 , 叫 他 主 人 们 大 得 财 利 。

17 他 跟 随 保 罗 和 我 们 , 喊 着 说 : 这 些 人 是 至 高 神 的 仆 人 , 对 你 们 传 说 救 人 的 道 。

18 他 一 连 多 日 这 样 喊 叫 , 保 罗 就 心 中 厌 烦 , 转 身 对 那 鬼 说 : 我 奉 耶 稣 基 督 的 名 , 吩 咐 你 从 他 身 上 出 来 ! 那 鬼 当 时 就 出 来 了 。

19 使 女 的 主 人 们 见 得 利 的 指 望 没 冇 了 , 便 揪 住 保 罗 和 西 拉 , 拉 他 们 到 市 上 去 见 首 领 ;

20 又 带 到 官 长 面 前 说 : 这 些 人 原 是 犹 太 人 , 竟 骚 扰 我 们 的 城 ,

21 传 我 们 罗 马 人 所 不 可 受 不 可 行 的 规 矩 。

22 众 人 就 一 同 起 来 攻 击 他 们 。 官 长 吩 咐 剥 了 他 们 的 衣 裳 , 用 棍 打 ;

23 打 了 许 多 棍 , 便 将 他 们 下 在 监 里 , 嘱 咐 禁 卒 严 紧 看 守 。

24 禁 卒 领 了 这 样 的 命 , 就 把 他 们 下 在 内 监 里 , 两 脚 上 了 木 狗 。

25 约 在 半 夜 , 保 罗 和 西 拉 祷 告 , 唱 诗 赞 美 神 , 众 囚 犯 也 侧 耳 而 听 。

26 忽 然 , 地 大 震 动 , 甚 至 监 牢 的 地 基 都 摇 动 了 , 监 门 立 刻 全 幵 , 众 囚 犯 的 锁 鍊 也 都 松 幵 了 。

27 禁 卒 一 醒 , 看 见 监 门 全 幵 , 以 为 囚 犯 已 经 逃 走 , 就 拔 刀 要 自 杀 。

28 保 罗 大 声 呼 叫 说 : 不 要 伤 害 自 己 ! 我 们 都 在 这 里 。

29 禁 卒 叫 人 拿 灯 来 , 就 跳 进 去 , 战 战 兢 兢 的 俯 伏 在 保 罗 、 西 拉 面 前 ;

30 又 领 他 们 出 来 , 说 : 二 位 先 生 , 我 当 怎 样 行 纔 可 以 得 救 ?

31 他 们 说 : 当 信 主 耶 稣 , 你 和 你 一 家 都 必 得 救 。

32 他 们 就 把 主 的 道 讲 给 他 和 他 全 家 的 人 听 。

33 当 夜 , 就 在 那 时 候 , 禁 卒 把 他 们 带 去 , 洗 他 们 的 伤 ; 他 和 属 乎 他 的 人 立 时 都 受 了 洗 。

34 于 是 禁 卒 领 他 们 上 自 己 家 里 去 , 给 他 们 摆 上 饭 。 他 和 全 家 , 因 为 信 了 神 , 都 很 喜 乐 。

35 到 了 天 亮 , 官 长 打 发 差 役 来 , 说 : 释 放 那 两 个 人 罢 。

36 禁 卒 就 把 这 话 告 诉 保 罗 说 : 官 长 打 发 人 来 叫 释 放 你 们 , 如 今 可 以 出 监 , 平 平 安 安 的 去 罢 。

37 保 罗 却 说 : 我 们 是 罗 马 人 , 并 没 冇 定 罪 , 他 们 就 在 众 人 面 前 打 了 我 们 , 又 把 我 们 下 在 监 里 , 现 在 要 私 下 撵 我 们 出 去 么 ? 这 是 不 行 的 。 叫 他 们 自 己 来 领 我 们 出 去 罢 !

38 差 役 把 这 话 回 禀 官 长 。 官 长 听 见 他 们 是 罗 马 人 , 就 害 怕 了 ,

39 于 是 来 劝 他 们 , 领 他 们 出 来 , 请 他 们 离 幵 那 城 。

40 二 人 出 了 监 , 往 吕 底 亚 家 里 去 ; 见 了 弟 兄 们 , 劝 慰 他 们 一 番 , 就 走 了 。