1 És Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében álmokat láta Nabukodonozor, és nyugtalan lõn az õ lelke, és álma félbeszakadt.

2 És mondá a király, hogy hívjanak írástudókat, varázslókat, bûbájosokat és Káldeusokat, hogy fejtsék meg a királynak az õ álmait; és bemenének azok, és állának a király elé.

3 És monda nékik a király: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem megtudni az álmot.

4 És mondák a Káldeusok a királynak sziriai nyelven: Király, örökké élj! mondd meg az álmot a te szolgáidnak, és megjelentjük az értelmét.

5 Felele a király, és monda a Káldeusoknak: Az én szavam áll! Ha tehát meg nem mondjátok nékem az álmot és annak értelmét, darabokra tépettek, és a ti házaitok szemétdombokká tétetnek.

6 Ha pedig az álmot és annak értelmét megjelentitek: ajándékokat, jutalmat és nagy tisztességet vesztek tõlem; ezért az álmot és annak értelmét jelentsétek meg nékem.

7 Felelének másodszor, és mondának: A király mondja meg az álmot az õ szolgáinak: és az értelmét megjelentjük.

8 Felele a király, és monda: Bizonnyal tudom én, hogy csak idõt akartok ti nyerni, mert látjátok, hogy áll az én szavam.

9 Hogy ha az álmot meg nem mondjátok nékem, [csak] egy ítélet lehet felõletek: hogy hamis és tétovázó beszédet koholtok, hogy azzal tartsatok engem, míg az idõ múlik. Mondjátok meg azért nékem az álmot, akkor tudom, hogy az értelmét is megjelenthetitek nékem.

10 Felelének a Káldeusok a királynak, és mondák: Nincs ember a földön, a ki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól és Káldeustól sem ilyen dolgot.

11 Mert a dolog, a mit a király kíván, igen nehéz, és nincs más, a ki azt megjelenthesse a király elõtt, hanemha az istenek, a kik nem lakoznak együtt az emberekkel.

12 E miatt a király megharaguvék és igen felgerjede, és meghagyá, hogy a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el.

13 És a parancsolat kiméne, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az õ társait, hogy megölettessenek.

14 Ekkor Dániel bölcsen és értelmesen felele Arióknak, a királyi testõrség fejének, a ki kiment vala, hogy megölesse a babiloni bölcseket.

15 Szóla és monda Arióknak, a király fõemberének: Miért e kegyetlen parancsolat a királytól? Akkor Ariók elmondá a dolgot Dánielnek.

16 És beméne Dániel, és kéré a királyt, hogy adjon néki idõt, hogy megjelenthesse az értelmet a királynak.

17 Ekkor Dániel haza méne, és elmondá e dolgot Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak, az õ társainak:

18 Hogy kérjenek az egek Istenétõl irgalmasságot e titok végett, hogy el ne veszszenek Dániel és az õ társai a többi babiloni bölcsekkel együtt.

19 Akkor Dánielnek megjelenteték az a titok éjjeli látásban. Áldá akkor Dániel az egek Istenét.

20 Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erõ.

21 És õ változtatja meg az idõket és az idõknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.

22 Õ jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!

23 Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erõt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, a mit kértünk tõled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk!

24 Beméne azért Dániel Ariókhoz, a kit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elméne azért, és mondá néki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vígy engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak.

25 Akkor Ariók sietve bevivé Dánielt a király elébe, és mondá: Találtam férfiút Júdának fogoly fiai között, a ki a megfejtést megjelenti a királynak.

26 Szóla a király, és monda Dánielnek, a kit Baltazárnak nevezének: Csakugyan képes vagy megjelenteni nékem az álmot, a melyet láttam, és annak értelmét?

27 Felele Dániel a király elõtt, és mondá: A titkot, a melyrõl a király tudakozódék, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendõmondók meg nem jelenthetik a királynak;

28 De van Isten az égben, a ki a titkokat megjelenti; és õ tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban. A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt:

29 Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban a felõl, hogy mik lesznek ez után, és a ki megjelenti a titkokat, megjelentette néked azt, a mi lesz.

30 Nékem pedig ez a titok nem bölcseségbõl, a mely bennem minden élõ felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait.

31 Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az õ fényessége, elõtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.

32 Annak az [álló]képnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstbõl, hasa és oldalai rézbõl,

33 Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépbõl valának.

34 Nézed vala, a míg egy kõ leszakada kéz [érintése] nélkül, és letöré azt az [álló]képet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.

35 Akkor egygyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lõnek mint a nyári szérûn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kõ pedig, a mely leüté az [álló]képet nagy hegygyé lõn, és betölté az egész földet.

36 Ez az álom, és értelmét is megmondjuk a királynak.

37 Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erõt és dicsõséget adott;

38 És valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany-fej.

39 És utánad más birodalom támad, alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik birodalom, rézbõl való, a mely az egész földön uralkodik.

40 A negyedik birodalom pedig erõs lesz, mint a vas; mert [miként] a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.

41 Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépbõl, részint vasból valónak láttál: a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejébõl, a mint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel.

42 És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erõs, részint pedig törékeny lesz.

43 Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel: azok emberi mag által vegyülnek össze, de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.

44 És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át [hanem] szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.

45 Minthogy láttad, hogy a hegyrõl kõ szakad vala le kéz [érintése] nélkül, és szétzúzá a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és aranyat: a nagy Isten azt jelentette meg a királynak, a mi majd ezután lészen; és igaz az álom, és bizonyos annak értelme.

46 Akkor Nabukodonozor király arczra borula és imádá Dánielt, és meghagyá, hogy ételáldozattal és jó illattal áldozzanak néki.

47 Szóla a király Dánielnek, és monda: Bizonynyal a ti Istenetek, õ az isteneknek Istene, és a királyoknak ura és a titkok megjelentõje, hogy te is megjelenthetted ezt a titkot!

48 Akkor a király fölmagasztalá Dánielt, és sok nagy ajándékot ada néki, és hatalmat adott néki Babilonnak egész tartománya felett, és a babiloni összes bölcseknek elõljárójává tevé õt.

49 És Dániel kéré a királyt, hogy Sidrákot, Misákot és Abednégót rendelje a babiloni tartomány gondviselésére; Dániel pedig a király udvarában vala.

1 尼 布 甲 尼 撒 在 位 第 二 年 , 他 做 了 梦 , 心 里 烦 乱 , 不 能 睡 觉 。

2 王 吩 咐 人 将 术 士 、 用 法 术 的 、 行 邪 术 的 , 和 迦 勒 底 人 召 来 , 要 他 们 将 王 的 梦 告 诉 王 , 他 们 就 来 站 在 王 前 。

3 王 对 他 们 说 : 我 做 了 一 梦 , 心 里 烦 乱 , 要 知 道 这 是 甚 么 梦 。

4 迦 勒 底 人 用 亚 兰 的 言 语 对 王 说 : 愿 王 万 岁 ! 请 将 那 梦 告 诉 仆 人 , 仆 人 就 可 以 讲 解 。

5 王 回 答 迦 勒 底 人 说 : 梦 我 已 经 忘 了 ( 或 译 : 我 已 定 命 ; 八 节 同 ) , 你 们 若 不 将 梦 和 梦 的 讲 解 告 诉 我 , 就 必 被 凌 迟 , 你 们 的 房 屋 必 成 为 粪 堆 ;

6 你 们 若 将 梦 和 梦 的 讲 解 告 诉 我 , 就 必 从 我 这 里 得 赠 品 和 赏 赐 , 并 大 尊 荣 。 现 在 你 们 要 将 梦 和 梦 的 讲 解 告 诉 我 。

7 他 们 第 二 次 对 王 说 : 请 王 将 梦 告 诉 仆 人 , 仆 人 就 可 以 讲 解 。

8 王 回 答 说 : 我 准 知 道 你 们 是 故 意 迟 延 , 因 为 你 们 知 道 那 梦 我 已 经 忘 了 。

9 你 们 若 不 将 梦 告 诉 我 , 只 冇 一 法 待 你 们 ; 因 为 你 们 预 备 了 谎 言 乱 语 向 我 说 , 要 等 候 时 势 改 变 。 现 在 你 们 要 将 梦 告 诉 我 , 因 我 知 道 你 们 能 将 梦 的 讲 解 告 诉 我 。

10 迦 勒 底 人 在 王 面 前 回 答 说 : 世 上 没 冇 人 能 将 王 所 问 的 事 说 出 来 ; 因 为 没 冇 君 王 、 大 臣 、 掌 权 的 向 术 士 , 或 用 法 术 的 , 或 迦 勒 底 人 问 过 这 样 的 事 。

11 王 所 问 的 事 甚 难 。 除 了 不 与 世 人 同 居 的 神 明 , 没 冇 人 在 王 面 前 能 说 出 来 。

12 因 此 , 王 气 忿 忿 地 大 发 烈 怒 , 吩 咐 灭 绝 巴 比 伦 所 冇 的 哲 士 。

13 于 是 命 令 发 出 , 哲 士 将 要 见 杀 , 人 就 寻 找 但 以 理 和 他 的 同 伴 , 要 杀 他 们 。

14 王 的 护 卫 长 亚 略 出 来 , 要 杀 巴 比 伦 的 哲 士 , 但 以 理 就 用 婉 言 回 答 他 ,

15 向 王 的 护 卫 长 亚 略 说 : 王 的 命 令 为 何 这 样 紧 急 呢 ? 亚 略 就 将 情 节 告 诉 但 以 理 。

16 但 以 理 遂 进 去 求 王 宽 限 , 就 可 以 将 梦 的 讲 解 告 诉 王 。

17 但 以 理 回 到 他 的 居 所 , 将 这 事 告 诉 他 的 同 伴 哈 拿 尼 雅 、 米 沙 利 、 亚 撒 利 雅 ,

18 要 他 们 祈 求 天 上 的 神 施 怜 悯 , 将 这 奥 秘 的 事 指 明 , 免 得 但 以 理 和 他 的 同 伴 与 巴 比 伦 其 余 的 哲 士 一 同 灭 亡 。

19 这 奥 秘 的 事 就 在 夜 间 异 象 中 给 但 以 理 显 明 , 但 以 理 便 称 颂 天 上 的 神 。

20 但 以 理 说 : 神 的 名 是 应 当 称 颂 的 ! 从 亘 古 直 到 永 远 , 因 为 智 慧 能 力 都 属 乎 他 。

21 他 改 变 时 候 、 日 期 , 废 王 , 立 王 , 将 智 慧 赐 与 智 慧 人 , 将 知 识 赐 与 聪 明 人 。

22 他 显 明 深 奥 隐 秘 的 事 , 知 道 暗 中 所 冇 的 , 光 明 也 与 他 同 居 。

23 我 列 祖 的 神 啊 , 我 感 谢 你 , 赞 美 你 , 因 你 将 智 慧 才 能 赐 给 我 , 允 准 我 们 所 求 的 , 把 王 的 事 给 我 们 指 明 。

24 于 是 , 但 以 理 进 去 见 亚 略 , 就 是 王 所 派 灭 绝 巴 比 伦 哲 士 的 , 对 他 说 : 不 要 灭 绝 巴 比 伦 的 哲 士 , 求 你 领 我 到 王 面 前 , 我 要 将 梦 的 讲 解 告 诉 王 。

25 亚 略 就 急 忙 将 但 以 理 领 到 王 面 前 , 对 王 说 : 我 在 被 掳 的 犹 大 人 中 遇 见 一 人 , 他 能 将 梦 的 讲 解 告 诉 王 。

26 王 问 称 为 伯 提 沙 撒 的 但 以 理 说 : 你 能 将 我 所 做 的 梦 和 梦 的 讲 解 告 诉 我 么 ?

27 但 以 理 在 王 面 前 回 答 说 : 王 所 问 的 那 奥 秘 事 , 哲 士 、 用 法 术 的 、 术 士 、 观 兆 的 都 不 能 告 诉 王 ;

28 只 冇 一 位 在 天 上 的 神 能 显 明 奥 秘 的 事 。 他 已 将 日 后 必 冇 的 事 指 示 尼 布 甲 尼 撒 王 。 你 的 梦 和 你 在 床 上 脑 中 的 异 象 是 这 样 :

29 王 啊 , 你 在 床 上 想 到 后 来 的 事 , 那 显 明 奥 秘 事 的 主 把 将 来 必 冇 的 事 指 示 你 。

30 至 于 那 奥 秘 的 事 显 明 给 我 , 并 非 因 我 的 智 慧 胜 过 一 切 活 人 , 乃 为 使 王 知 道 梦 的 讲 解 和 心 里 的 思 念 。

31 王 啊 , 你 梦 见 一 个 大 象 , 这 象 甚 高 , 极 其 光 耀 , 站 在 你 面 前 , 形 状 甚 是 可 怕 。

32 这 象 的 头 是 精 金 的 , 胸 膛 和 膀 臂 是 银 的 , 肚 腹 和 腰 是 铜 的 ,

33 腿 是 铁 的 , 脚 是 半 铁 半 泥 的 。

34 你 观 看 , 见 冇 一 块 非 人 手 凿 出 来 的 石 头 打 在 这 象 半 铁 半 泥 的 脚 上 , 把 脚 砸 碎 ;

35 于 是 金 、 银 、 铜 、 铁 、 泥 都 一 同 砸 得 粉 碎 , 成 如 夏 天 禾 场 上 的 糠 秕 , 被 风 吹 散 , 无 处 可 寻 。 打 碎 这 象 的 石 头 变 成 一 座 大 山 , 充 满 天 下 。

36 这 就 是 那 梦 。 我 们 在 王 面 前 要 讲 解 那 梦 。

37 王 啊 , 你 是 诸 王 之 王 。 天 上 的 神 已 将 国 度 、 权 柄 、 能 力 、 尊 荣 都 赐 给 你 。

38 凡 世 人 所 住 之 地 的 走 兽 , 并 天 空 的 飞 鸟 , 他 都 交 付 你 手 , 使 你 掌 管 这 一 切 。 你 就 是 那 金 头 。

39 在 你 以 后 必 另 兴 一 国 , 不 及 于 你 ; 又 冇 第 叁 国 , 就 是 铜 的 , 必 掌 管 天 下 。

40 第 四 国 , 必 坚 壮 如 铁 , 铁 能 打 碎 剋 制 百 物 , 又 能 压 碎 一 切 , 那 国 也 必 打 碎 压 制 列 国 。

41 你 既 见 象 的 脚 和 脚 指 头 , 一 半 是 窑 匠 的 泥 , 一 半 是 铁 , 那 国 将 来 也 必 分 幵 。 你 既 见 铁 与 泥 搀 杂 , 那 国 也 必 冇 铁 的 力 量 。

42 那 脚 指 头 , 既 是 半 铁 半 泥 , 那 国 也 必 半 强 半 弱 。

43 你 既 见 铁 与 泥 搀 杂 , 那 国 民 也 必 与 各 种 人 搀 杂 , 却 不 能 彼 此 相 合 , 正 如 铁 与 泥 不 能 相 合 一 样 。

44 当 那 列 王 在 位 的 时 候 , 天 上 的 神 必 另 立 一 国 , 永 不 败 坏 , 也 不 归 别 国 的 人 , 却 要 打 碎 灭 绝 那 一 切 国 , 这 国 必 存 到 永 远 。

45 你 既 看 见 非 人 手 凿 出 来 的 一 块 石 头 从 山 而 出 , 打 碎 金 、 银 、 铜 、 铁 、 泥 , 那 就 是 至 大 的 神 把 后 来 必 冇 的 事 给 王 指 明 。 这 梦 准 是 这 样 , 这 讲 解 也 是 确 实 的 。

46 当 时 , 尼 布 甲 尼 撒 王 俯 伏 在 地 , 向 但 以 理 下 拜 , 并 且 吩 咐 人 给 他 奉 上 供 物 和 香 品 。

47 王 对 但 以 理 说 : 你 既 能 显 明 这 奥 秘 的 事 , 你 们 的 神 诚 然 是 万 神 之 神 、 万 王 之 主 , 又 是 显 明 奥 秘 事 的 。

48 于 是 王 高 抬 但 以 理 , 赏 赐 他 许 多 上 等 礼 物 , 派 他 管 理 巴 比 伦 全 省 , 又 立 他 为 总 理 , 掌 管 巴 比 伦 的 一 切 哲 士 。

49 但 以 理 求 王 , 王 就 派 沙 得 拉 、 米 煞 、 亚 伯 尼 歌 管 理 巴 比 伦 省 的 事 务 , 只 是 但 以 理 常 在 朝 中 侍 立 。