1 Ezek az igék, a melyeket szólott Mózes az egész Izráelnek, a Jordánon túl a pusztában, a mezõségen, a Veres tenger ellenében, Párán és Tófel, és Lábán és Haczéróth, és Dizaháb között.

2 Tizenegy napi járóföldön Hórebtõl fogva, a Szeir hegyének menve, Kádes-Barneáig.

3 Lõn pedig a negyvenedik esztendõben, a tizenegyedik hónapban, a hónapnak elsõ napján, szóla Mózes az Izráel fiainak mind a szerint, a mint parancsolt vala az Úr néki azok felõl.

4 Minekutána megverte vala Szihont az Emoreusok királyát, a ki lakik vala Hesbonban, és Ógot, Básánnak királyát Edreiben, a ki lakik vala Asthárótban:

5 A Jordánon túl, a Moáb földén, kezdé Mózes magyarázni ezt a törvényt, mondván:

6 Az Úr, a mi Istenünk szólott nékünk a Hóreben, ezt mondván: Elég ideig laktatok e hegy alatt;

7 Forduljatok meg, és induljatok, és menjetek az Emoreusok hegyére, és annak minden szomszéd vidékére, a mezõségen, és a hegyes-völgyes földön, és dél felé, és a tengernek partján, a Kananeusok földére és a Libánusra, a nagy folyóvízig, az Eufrates folyóig.

8 Ímé elõtökbe adtam a földet; menjetek be, és bírjátok azt a földet, a mely felõl megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adja, és õ utánok az õ magvoknak.

9 És szólottam vala néktek abban az idõben, ezt mondván: Nem viselhetlek egymagam titeket;

10 Az Úr, a ti Istenetek megsokasított titeket elannyira, hogy oly sokan vagytok ti most, mint az égnek csillagai.

11 Az Úr, a ti atyáitoknak Istene szaporítson meg titeket ezerszerte is inkább mint most vagytok, és áldjon meg titeket, a miképen igérte néktek!

12 Miképen viselhetném én egymagam a terheiteket és a ti bajaitokat és a ti pereiteket?

13 Válaszszatok magatoknak bölcs, értelmes és a ti törzseitekben ismeretes férfiakat, és én azokat elõljáróitokká teszem.

14 És felelétek nékem, és mondátok: Jó dolog, a mit mondál, hogy míveled azt.

15 Vevém azért a ti törzseiteknek fõbbjeit, a bölcs és ismeretes férfiakat, és tevém õket elõljáróitokká: ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké, tizedesekké és tiszttartókká, a ti törzseitek szerint.

16 És megparancsolám abban az idõben a ti biráitoknak, mondván: Hallgassátok ki atyátokfiait, és ítéljetek igazságosan mindenkit, az õ atyjafiaival és jövevényeivel egyben.

17 Ne legyetek személyválogatók az ítéletben: kicsinyt úgy, mint nagyot hallgassatok ki; ne féljetek senkitõl, mert az ítélet az Istené; a mi pedig nehéznek tetszik néktek, én elõmbe hozzátok, és én meghallgatom azt.

18 És megparancsoltam néktek abban az idõben mindent, a mit cselekedjetek.

19 Azután elindulánk a Hórebtõl, és bejártuk ama nagy és rettenetes pusztát, a melyet láttatok, az Emoreusok hegyének menve, a miképen parancsolta volt az Úr, a mi Istenünk nékünk; és eljutánk Kádes-Barneához.

20 És mondám néktek: Eljutottatok az Emoreusok hegyéig, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk.

21 Ímé elõdbe adta az Úr, a te Istened ezt a földet: menj fel, bírjad azt, a miképen megmondotta az Úr, a te atyáidnak Istene néked; ne félj, és meg ne rettenj!

22 Ti pedig mindnyájan hozzám járulátok és mondátok: Küldjünk embereket elõre, hogy kémleljék meg nékünk azt a földet, és hozzanak nékünk hírt az út felõl, a melyen felmenjünk, és a városok felõl, a melyekbe bevonuljunk.

23 És tetszék nékem ez a beszéd, és vevék közületek tizenkét férfiút, minden törzsbõl egyet-egyet.

24 És fordulának és felmenének a hegyre, és eljutának az Eskól völgyéig, és kikémlelék azt.

25 És võnek kezeikbe annak a földnek gyümölcsébõl, és alá hozák hozzánk, és hírt hozának nékünk és mondának: Jó az a föld, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk.

26 De ti nem akartatok felmenni; hanem pártot ütétek az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsa ellen.

27 És zúgolódátok a ti sátoraitokban, és mondátok: mivelhogy gyûlöl minket az Úr, azért hozott ki minket Égyiptom földébõl, hogy adjon minket az Emoreus kezébe, és elpusztítson minket.

28 Hová mennénk fel mi? A mi atyánkfiai megrettenték a mi szíveinket, mondván: Az a nép nagyobb és szálasabb nálunknál; a városok nagyok és megerõsíttettek az égig; még Anák fiakat is láttunk ott!

29 Akkor mondám néktek: Ne rettegjetek és ne féljetek azoktól;

30 Az Úr, a ti Istenetek, a ki elõttetek megy, õ hadakozik ti érettetek mind a szerint, a mint cselekedett vala veletek Égyiptomban a ti szemeitek elõtt;

31 És a pusztában, a hol láttad, hogy úgy hordozott téged az Úr, a te Istened, a miképen hordozza az ember az õ fiát, mind az egész úton, a melyen jártatok, míg jutátok e helyre.

32 Mindazáltal nem hivétek az Úrnak, a ti Isteneteknek.

33 A ki elõttetek jár vala az úton, hogy helyet szemeljen ki néktek, a hol táborozzatok, éjjel tûzben, hogy megmutassa néktek az útat, a melyen járjatok, és felhõben nappal.

34 Meghallá pedig az Úr beszédetek szavát, és megharaguvék, és megesküvék, mondván:

35 E gonosz nemzetségbõl való emberek közül egy sem látja meg azt a jó földet, a mely felõl megesküdtem, hogy a ti atyáitoknak adom;

36 Kivéve Kálebet, a Jefunné fiát; õ meglátja azt, és õ néki adom azt a földet, a melyet tapodott, és az õ fiainak, mert tökéletességgel követte az Urat.

37 Még én reám is megharaguvék az Úr miattatok, mondván: Te sem mégy oda be!

38 Józsué, a Nún fia, a ki áll te elõtted, õ megy be oda; azért biztassad õt, mert õ osztja el az örökséget Izráelnek.

39 És a ti kicsinyeitek, a kikrõl szólátok hogy prédául lesznek, és a ti fiaitok, a kik nem tudnak most sem jót, sem gonoszt, azok mennek be oda, mert nékik adom azt, és õk bírják azt.

40 Ti pedig forduljatok vissza, és induljatok a pusztába, a Veres tenger felé.

41 És azt felelétek, és azt mondátok nékem: Vétkeztünk az Úr ellen, mi felmegyünk és hadakozunk mind a szerint, a mint parancsolta nékünk az Úr, a mi Istenünk! És felövezétek magatokat, kiki az õ harczi eszközeivel, és készek valátok felmenni a hegyre.

42 Monda pedig az Úr nékem: Mondd meg nékik: Ne menjetek fel, és ne harczoljatok, mert nem vagyok közöttetek: hogy meg ne verettessetek a ti ellenségeitektõl.

43 És megmondám néktek, de nem hallgattatok [rám], hanem pártot ütöttetek az Úr parancsolata ellen, és vakmerõsködétek, és felmenétek a hegyre.

44 De kijöve az Emoreus, a ki lakik vala azon a hegyen, ti ellenetek, és megkergetének titeket, mint a méhek szokták cselekedni, és vagdaltak vala titeket Szeirtõl Hormáig.

45 És visszatérétek onnét, és sírátok az Úr elõtt, de nem hallgatá meg az Úr a ti szavatokat, és nem figyele rátok.

46 És sok idõn át lakozátok Kádesben, a meddig ott lakozátok.

1 以 下 所 记 的 是 摩 西 在 约 但 河 东 的 旷 野 、 疏 弗 对 面 的 亚 拉 巴 ― 就 是 巴 兰 、 陀 弗 、 拉 班 、 哈 洗 录 、 底 撒 哈 中 间 ― 向 以 色 列 众 人 所 说 的 话 。

2 从 何 烈 山 经 过 西 珥 山 到 加 低 斯 巴 尼 亚 冇 十 一 天 的 〔 路 程 。 〕

3 出 埃 及 第 四 十 年 十 一 月 初 一 日 , 摩 西 照 耶 和 华 藉 着 他 所 吩 咐 以 色 列 人 的 话 都 晓 谕 他 们 。

4 那 时 , 他 已 经 击 杀 了 住 希 实 本 的 亚 摩 利 王 西 宏 和 住 以 得 来 、 亚 斯 他 录 的 巴 珊 王 噩 。

5 摩 西 在 约 但 河 东 的 摩 押 地 讲 律 法 说 :

6 耶 和 华 ― 我 们 的   神 在 何 烈 山 晓 谕 我 们 说 : 你 们 在 这 山 上 住 的 日 子 够 了 ;

7 要 起 行 转 到 亚 摩 利 人 的 山 地 和 靠 近 这 山 地 的 各 处 , 就 是 亚 拉 巴 、 山 地 、 高 原 、 南 地 , 沿 海 一 带 迦 南 人 的 地 , 并 利 巴 嫩 山 又 到 伯 拉 大 河 。

8 如 今 我 将 这 地 摆 在 你 们 面 前 ; 你 们 要 进 去 得 这 地 , 就 是 耶 和 华 向 你 们 列 祖 亚 伯 拉 罕 、 以 撒 、 雅 各 起 誓 应 许 赐 给 他 们 和 他 们 后 裔 为 业 之 地 。

9 那 时 , 我 对 你 们 说 : 管 理 你 们 的 重 任 , 我 独 自 担 当 不 起 。

10 耶 和 华 ― 你 们 的   神 使 你 们 多 起 来 。 看 哪 , 你 们 今 日 象 天 上 的 星 那 样 多 。

11 惟 愿 耶 和 华 ― 你 们 列 祖 的   神 使 你 们 比 如 今 更 多 千 倍 , 照 他 所 应 许 你 们 的 话 赐 福 与 你 们 。

12 但 你 们 的 麻 烦 , 和 管 理 你 们 的 重 任 , 并 你 们 的 争 讼 , 我 独 自 一 人 怎 能 担 当 得 起 呢 ?

13 你 们 要 按 着 各 支 派 选 举 冇 智 慧 、 冇 见 识 、 为 众 人 所 认 识 的 , 我 立 他 们 为 你 们 的 首 领 。

14 你 们 回 答 我 说 : 照 你 所 说 的 行 了 为 妙 。

15 我 便 将 你 们 各 支 派 的 首 领 , 冇 智 慧 、 为 众 人 所 认 识 的 , 照 你 们 的 支 派 , 立 他 们 为 官 长 、 千 夫 长 、 百 夫 长 、 五 十 夫 长 、 十 夫 长 , 管 理 你 们 。

16 当 时 , 我 嘱 咐 你 们 的 审 判 官 说 : 你 们 听 讼 , 无 论 是 弟 兄 彼 此 争 讼 , 是 与 同 居 的 外 人 争 讼 , 都 要 按 公 义 判 断 。

17 审 判 的 时 候 , 不 可 看 人 的 外 貌 ; 听 讼 不 可 分 贵 贱 , 不 可 惧 怕 人 , 因 为 审 判 是 属 乎 神 的 。 若 冇 难 断 的 案 件 , 可 以 呈 到 我 这 里 , 我 就 判 断 。

18 那 时 , 我 将 你 们 所 当 行 的 事 都 吩 咐 你 们 了 。

19 我 们 照 着 耶 和 华 ― 我 们   神 所 吩 咐 的 从 何 烈 山 起 行 , 经 过 你 们 所 看 见 那 大 而 可 怕 的 旷 野 , 往 亚 摩 利 人 的 山 地 去 , 到 了 加 低 斯 巴 尼 亚 。

20 我 对 你 们 说 : 你 们 已 经 到 了 耶 和 华 ― 我 们   神 所 赐 给 我 们 的 亚 摩 利 人 之 山 地 。

21 看 哪 , 耶 和 华 ― 你 的   神 已 将 那 地 摆 在 你 面 前 , 你 要 照 耶 和 华 ― 你 列 祖 的   神 所 说 的 上 去 得 那 地 为 业 ; 不 要 惧 怕 , 也 不 要 惊 惶 。

22 你 们 都 就 近 我 来 说 : 我 们 要 先 打 发 人 去 , 为 我 们 窥 探 那 地 , 将 我 们 上 去 该 走 何 道 , 必 进 何 城 , 都 回 报 我 们 。

23 这 话 我 以 为 美 , 就 从 你 们 中 间 选 了 十 二 个 人 , 每 支 派 一 人 。

24 于 是 他 们 起 身 上 山 地 去 , 到 以 实 各 谷 , 窥 探 那 地 。

25 他 们 手 里 拿 着 那 地 的 果 子 下 来 , 到 我 们 那 里 , 回 报 说 : 耶 和 华 ― 我 们 的   神 所 赐 给 我 们 的 是 美 地 。

26 你 们 却 不 肯 上 去 , 竟 违 背 了 耶 和 华 ― 你 们   神 的 命 令 ,

27 在 帐 棚 内 发 怨 言 说 : 耶 和 华 因 为 恨 我 们 , 所 以 将 我 们 从 埃 及 地 领 出 来 , 要 交 在 亚 摩 利 人 手 中 , 除 灭 我 们 。

28 我 们 上 那 里 去 呢 ? 我 们 的 弟 兄 使 我 们 的 心 消 化 , 说 那 地 的 民 比 我 们 又 大 又 高 , 城 邑 又 广 大 又 坚 固 , 高 得 顶 天 , 并 且 我 们 在 那 里 看 见 亚 衲 族 的 人 。

29 我 就 对 你 们 说 : 不 要 惊 恐 , 也 不 要 怕 他 们 。

30 在 你 们 前 面 行 的 耶 和 华 ― 你 们 的   神 必 为 你 们 争 战 , 正 如 他 在 埃 及 和 旷 野 , 在 你 们 眼 前 所 行 的 一 样 。

31 你 们 在 旷 野 所 行 的 路 上 , 也 曾 见 耶 和 华 ― 你 们 的   神 抚 养 你 们 , 如 同 人 抚 养 儿 子 一 般 , 直 等 你 们 来 到 这 地 方 。

32 你 们 在 这 事 上 却 不 信 耶 和 华 ― 你 们 的   神 。

33 他 在 路 上 , 在 你 们 前 面 行 , 为 你 们 找 安 营 的 地 方 ; 夜 间 在 火 柱 里 , 日 间 在 云 柱 里 , 指 示 你 们 所 当 行 的 路 。

34 耶 和 华 听 见 你 们 这 话 , 就 发 怒 , 起 誓 说 :

35 这 恶 世 代 的 人 , 连 一 个 也 不 得 见 我 起 誓 应 许 赐 给 你 们 列 祖 的 美 地 ;

36 唯 冇 耶 孚 尼 的 儿 子 迦 勒 必 得 看 见 , 并 且 我 要 将 他 所 踏 过 的 地 赐 给 他 和 他 的 子 孙 , 因 为 他 专 心 跟 从 我 。

37 耶 和 华 为 你 们 的 缘 故 也 向 我 发 怒 , 说 : 你 必 不 得 进 入 那 地 。

38 伺 候 你 、 嫩 的 儿 子 约 书 亚 , 他 必 得 进 入 那 地 ; 你 要 勉 励 他 , 因 为 他 要 使 以 色 列 人 承 受 那 地 为 业 。

39 并 且 你 们 的 妇 人 孩 子 , 就 是 你 们 所 说 、 必 被 掳 掠 的 , 和 今 日 不 知 善 恶 的 儿 女 , 必 进 入 那 地 。 我 要 将 那 地 赐 给 他 们 , 他 们 必 得 为 业 。

40 至 于 你 们 , 要 转 回 , 从 红 海 的 路 往 旷 野 去 。

41 那 时 , 你 们 回 答 我 说 : 我 们 得 罪 了 耶 和 华 , 情 愿 照 耶 和 华 ― 我 们   神 一 切 所 吩 咐 的 上 去 争 战 。 于 是 你 们 各 人 带 着 兵 器 , 争 先 上 山 地 去 了 。

42 耶 和 华 吩 咐 我 说 : 你 对 他 们 说 : 不 要 上 去 , 也 不 要 争 战 ; 因 我 不 在 你 们 中 间 , 恐 怕 你 们 被 仇 敌 杀 败 了 。

43 我 就 告 诉 了 你 们 , 你 们 却 不 听 从 , 竟 违 背 耶 和 华 的 命 令 , 擅 自 上 山 地 去 了 。

44 住 那 山 地 的 亚 摩 利 人 就 出 来 攻 击 你 们 , 追 赶 你 们 , 如 蜂 拥 一 般 , 在 西 珥 杀 退 你 们 , 直 到 何 珥 玛 。

45 你 们 便 回 来 , 在 耶 和 华 面 前 哭 号 ; 耶 和 华 却 不 听 你 们 的 声 音 , 也 不 向 你 们 侧 耳 。

46 于 是 你 们 在 加 低 斯 住 了 许 多 日 子 。