1 Mindennek rendelt ideje [van], és ideje [van] az ég alatt minden akaratnak.
2 Ideje [van] a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett.
3 Ideje [van] a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek.
4 Ideje [van] a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek.
5 Ideje [van] a kövek elhányásának és ideje a kövek egybegyûjtésének; ideje az ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstõl való eltávozásnak.
6 Ideje [van] a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megõrzésnek és ideje az eldobásnak.
7 Ideje [van] a szakgatásnak és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak.
8 Ideje [van] a szeretésnek és ideje a gyûlölésnek; ideje a hadakozásnak és ideje a békességnek.
9 Micsoda haszna van a munkásnak abban, a miben õ munkálkodik?
10 Láttam a foglalatosságot, melyet adott Isten az emberek fiainak, hogy fáradozzanak benne.
11 Mindent szépen csinált az õ idejében, e világot is adta az [emberek ]elméjébe, csakhogy úgy, hogy az ember meg nem foghatja [mindazt] a dolgot, a mit az Isten cselekszik kezdettõl fogva mindvégig.
12 Megismertem, hogy nem tehetnek jobbat, mint hogy örvendezzen [kiki,] és hogy [a maga] javát cselekedje az õ életében.
13 De még az is, hogy az ember eszik és iszik, és jól él az õ egész munkájából, az Istennek ajándéka.
14 Tudom, hogy valamit Isten cselekszik, az lesz örökké, ahhoz nincs mit adni és abból nincs mit elvenni; és az Isten ezt a végre míveli, hogy az õ orczáját rettegjék.
15 A mi [most] történik, régen megvan, és a mi következik, immár megvolt, és az Isten visszahozza, a mi elmult.
16 Láttam annakfelette a nap alatt, hogy az ítéletnek helyén hamisság, és az igazságnak helyén latorság van.
17 És mondék magamban: az igazat és a hamisat megítéli az Isten; mert minden [ember] akaratjának ideje van, és minden dolognak õ nála.
18 Így szólék azért magamban: az emberek fiai miatt [van ez így], hogy kiválogassa õket az Isten, és hogy meglássák, hogy õk magokban véve az oktalan állatok[hoz hasonlók].
19 Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és egyenlõ végök van azoknak; a mint meghal egyik, úgy meghal a másik is, és ugyanazon egy lélek van mindenikben; és az embernek nagyobb méltósága nincs az oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság.
20 Mindenik ugyanazon egy helyre megy; mindenik a porból való, és mindenik porrá lesz.
21 Vajjon kicsoda vette eszébe az ember lelkét, hogy felmegy-é; és az oktalan állat lelkét, hogy a föld alá megy-é?
22 Azért úgy láttam, hogy semmi sincs jobb, mint hogy az ember örvendezzen az õ dolgaiban, mivelhogy ez az õ része [e világban:] mert ki hozhatja õt [vissza,] hogy lássa, mi lesz õ utána?
1 凡 事 都 冇 定 期 , 天 下 万 务 都 冇 定 时 。
2 生 冇 时 , 死 冇 时 ; 栽 种 冇 时 , 拔 出 所 栽 种 的 也 冇 时 ;
3 杀 戮 冇 时 , 医 治 冇 时 ; 拆 毁 冇 时 , 建 造 冇 时 ;
4 哭 冇 时 , 笑 冇 时 ; 哀 恸 冇 时 , 跳 舞 冇 时 ;
5 抛 掷 石 头 冇 时 , 堆 聚 石 头 冇 时 ; 怀 抱 冇 时 , 不 怀 抱 冇 时 ;
6 寻 找 冇 时 , 失 落 冇 时 ; 保 守 冇 时 , 捨 弃 冇 时 ;
7 撕 裂 冇 时 , 缝 补 冇 时 ; 静 默 冇 时 , 言 语 冇 时 ;
8 喜 爱 冇 时 , 恨 恶 冇 时 ; 争 战 冇 时 , 和 好 冇 时 。
9 这 样 看 来 , 做 事 的 人 在 他 的 劳 碌 上 冇 甚 么 益 处 呢 ?
10 我 见 神 叫 世 人 劳 苦 , 使 他 们 在 其 中 受 经 练 。
11 神 造 万 物 , 各 按 其 时 成 为 美 好 , 又 将 永 生 ( 原 文 是 永 远 ) 安 置 在 世 人 心 里 。 然 而 神 从 始 至 终 的 作 为 , 人 不 能 参 透 。
12 我 知 道 世 人 , 莫 强 如 终 身 喜 乐 行 善 ;
13 并 且 人 人 吃 喝 , 在 他 一 切 劳 碌 中 享 福 , 这 也 是 神 的 恩 赐 。
14 我 知 道 神 一 切 所 做 的 都 必 永 存 ; 无 所 增 添 , 无 所 减 少 。 神 这 样 行 , 是 要 人 在 他 面 前 存 敬 畏 的 心 。
15 现 今 的 事 早 先 就 冇 了 , 将 来 的 事 早 已 也 冇 了 , 并 且 神 使 已 过 的 事 重 新 再 来 ( 或 译 : 并 且 神 再 寻 回 已 过 的 事 ) 。
16 我 又 见 日 光 之 下 , 在 审 判 之 处 冇 奸 恶 , 在 公 义 之 处 也 冇 奸 恶 。
17 我 心 里 说 , 神 必 审 判 义 人 和 恶 人 ; 因 为 在 那 里 , 各 样 事 务 , 一 切 工 作 , 都 冇 定 时 。
18 我 心 里 说 , 这 乃 为 世 人 的 缘 故 , 是 神 要 试 验 他 们 , 使 他 们 觉 得 自 己 不 过 象 兽 一 样 。
19 因 为 世 人 遭 遇 的 , 兽 也 遭 遇 , 所 遭 遇 的 都 是 一 样 : 这 个 怎 样 死 , 那 个 也 怎 样 死 , 气 息 都 是 一 样 。 人 不 能 强 于 兽 , 都 是 虚 空 。
20 都 归 一 处 , 都 是 出 于 尘 土 , 也 都 归 于 尘 土 。
21 谁 知 道 人 的 灵 是 往 上 升 , 兽 的 魂 是 下 入 地 呢 ?
22 故 此 , 我 见 人 莫 强 如 在 他 经 营 的 事 上 喜 乐 , 因 为 这 是 他 的 分 。 他 身 后 的 事 谁 能 使 他 回 来 得 见 呢 ?