1 És Szárai, az Ábrám felesége nem szûle néki; de vala néki egy Égyiptomból való szolgálója, kinek neve Hágár vala.

2 Monda azért Szárai Ábrámnak: Ímé az Úr bezárolta az én méhemet, hogy ne szûljek: kérlek, menj be az én szolgálómhoz, talán az által megépülök; és engede Ábrám a Szárai szavának.

3 Vevé tehát Szárai, Ábrám felesége az Égyiptombeli Hágárt, az õ szolgálóját, tíz esztendõvel azután, hogy Ábrám a Kanaán földén letelepedék, és adá azt Ábrámnak az õ férjének feleségül.

4 És béméne Hágárhoz, és az fogada az õ méhében; ez pedig a mint látta, hogy terhes, nem vala becsülete az õ asszonyának õ elõtte.

5 Monda azért Szárai Ábrámnak: Bántódásom van miattad. Én adtam öledbe szolgálómat, és mivelhogy látja, hogy teherbe esett, nincsen elõtte becsületem. Tegyen ítéletet az Úr én közöttem és te közötted.

6 És monda Ábrám Szárainak: Ímé a te szolgálód kezedben van, azt tedd vele a mit jónak látsz. Nyomorgatja vala azért Szárai, és az elfuta õ elõle.

7 És találá õt az Úrnak angyala egy forrásnál a pusztában, annál a forrásnál, a mely a Súrba menõ úton van.

8 És monda: Hágár, Szárai szolgálója! honnan jössz és hová mégy? És az monda: Az én asszonyomnak, Szárainak színe elõl futok én.

9 Akkor monda néki az Úr angyala: Térj meg a te asszonyodhoz, és alázd meg magad az õ kezei alatt.

10 És monda néki az Úrnak angyala: Felettébb megsokasítom a te magodat, hogy sokasága miatt megszámlálható se legyen.

11 És monda néki az Úrnak angyala: Ímé te terhes vagy, és szûlsz fiat; és nevezd nevét Ismáelnek, mivelhogy meghallá Isten a te nyomorúságodat.

12 Az pedig vadtermészetû ember lesz: az õ keze mindenek ellen, és mindenek keze õ ellene; és minden õ atyjafiának ellenébe üti fel sátorát.

13 És nevezé Hágár az Úrnak nevét, a ki õ vele szólott vala: Te vagy a látomás Istene. Mert monda: Avagy nem e helyen láttam a látomás után?

14 Annakokáért nevezé azt a forrást Lakhai Rói forrásának; ott van Kádes és Béred között.

15 És fiat szûle Hágár Ábrámnak, és nevezé Ábrám az õ fiának nevét, a kit Hágár szûl vala néki, Ismáelnek.

16 Ábrám pedig nyolczvanhat esztendõs vala, a mikor Hágár Ismáelt szûlé Ábrámnak.

1 亚 伯 兰 的 妻 子 撒 莱 不 给 他 生 儿 女 。 撒 莱 冇 一 个 使 女 , 名 叫 夏 甲 , 是 埃 及 人 。

2 撒 莱 对 亚 伯 兰 说 : 耶 和 华 使 我 不 能 生 育 。 求 你 和 我 的 使 女 同 房 , 或 者 我 可 以 因 他 得 孩 子 ( 原 文 作 被 建 立 ) 。 亚 伯 兰 听 从 了 撒 莱 的 话 。

3 于 是 亚 伯 兰 的 妻 子 撒 莱 将 使 女 埃 及 人 夏 甲 给 了 丈 夫 为 妾 ; 那 时 亚 伯 兰 在 迦 南 已 经 住 了 十 年 。

4 亚 伯 兰 与 夏 甲 同 房 , 夏 甲 就 怀 了 孕 ; 他 见 自 己 冇 孕 , 就 小 看 他 的 主 母 。

5 撒 莱 对 亚 伯 兰 说 : 我 因 你 受 屈 。 我 将 我 的 使 女 放 在 你 怀 中 , 他 见 自 己 冇 了 孕 , 就 小 看 我 。 愿 耶 和 华 在 你 我 中 间 判 断 。

6 亚 伯 兰 对 撒 莱 说 : 使 女 在 你 手 下 , 你 可 以 随 意 待 他 。 撒 莱 苦 待 他 , 他 就 从 撒 莱 面 前 逃 走 了 。

7 耶 和 华 的 使 者 在 旷 野 书 珥 路 上 的 水 泉 旁 遇 见 他 ,

8 对 他 说 : 撒 莱 的 使 女 夏 甲 , 你 从 那 里 来 ? 要 往 那 里 去 ? 夏 甲 说 : 我 从 我 的 主 母 撒 莱 面 前 逃 出 来 。

9 耶 和 华 的 使 者 对 他 说 : 你 回 到 你 主 母 那 里 , 服 在 他 手 下 ;

10 又 说 : 我 必 使 你 的 后 裔 极 其 繁 多 , 甚 至 不 可 胜 数 ;

11 并 说 : 你 如 今 怀 孕 要 生 一 个 儿 子 , 可 以 给 他 起 名 叫 以 实 玛 利 , 因 为 耶 和 华 听 见 了 你 的 苦 情 。 ( 以 实 玛 利 就 是 神 听 见 的 意 思 )

12 他 为 人 必 象 野 驴 。 他 的 手 要 攻 打 人 , 人 的 手 也 要 攻 打 他 ; 他 必 住 在 众 弟 兄 的 东 边 。

13 夏 甲 就 称 那 对 他 说 话 的 耶 和 华 为 看 顾 人 的 神 。 因 而 说 : 在 这 里 我 也 看 见 那 看 顾 我 的 么 ?

14 所 以 这 井 名 叫 庇 耳 拉 海 莱 。 这 井 正 在 加 低 斯 和 巴 列 中 间 。

15 后 来 夏 甲 给 亚 伯 兰 生 了 一 个 儿 子 ; 亚 伯 兰 给 他 起 名 叫 以 实 玛 利 。

16 夏 甲 给 亚 伯 兰 生 以 实 玛 利 的 时 候 , 亚 伯 兰 年 八 十 六 岁 。