1 Az Úr pedig meglátogatá Sárát, a mint mondotta vala, és akképen cselekedék az Úr Sárával, a miképen szólott vala.
2 Mert fogada Sára az õ méhében, és szûle fiat Ábrahámnak az õ vénségében, abban az idõben, melyet mondott vala néki az Isten.
3 És nevezé Ábrahám az õ fiának nevét, a ki néki született vala, a kit szûlt vala néki Sára, Izsáknak:
4 És körûlmetélé Ábrahám az õ fiát Izsákot, nyolcznapos korában, a mint parancsolta vala néki az Isten.
5 Ábrahám pedig száz esztendõs [vala], mikor születék néki az õ fia Izsák.
6 És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnékem; a ki csak hallja, nevet rajtam.
7 Ismét monda: Ki mondotta volna Ábrahámnak, hogy Sára fiakat szoptat? s ímé fiat szûltem vénségére.
8 És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték; Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, a melyen Izsák elválasztaték.
9 Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Égyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szûlt vala,
10 Monda Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót az õ fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal.
11 Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog, az õ fiáért.
12 De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék elõtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az õ szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod.
13 Mindazáltal a szolgálóleány fiát is néppé teszem, mivelhogy a te magod õ.
14 Felkele azért Ábrahám jó reggel, és võn kenyeret és egy tömlõ vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában.
15 Hogy elfogyott a víz a tömlõbõl, letevé a gyermeket egy bokor alá.
16 És elméne s leûle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leûle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra.
17 Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égbõl Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van.
18 Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem õt.
19 És megnyitá Isten az õ szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlõt vízzel, és inni ada a gyermeknek.
20 És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lõn íjászszá.
21 Lakozék pedig Párán pusztájában, és võn néki anyja feleséget Égyiptom földérõl.
22 És lõn abban az idõben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel.
23 Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem én ellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, a melylyel én te irántad viseltettem, viseltetel te is én irántam és az ország iránt, a melyben jövevény voltál.
24 És monda Ábrahám: Én megesküszöm.
25 Megdorgálá pedig Ábrahám Abiméleket a kútért, melyet erõvel elvettek vala az Abimélek szolgái.
26 És monda Abimélek: Nem tudom kicsoda mívelte e dolgot; te sem jelentetted nekem, s én sem hallottam, hanem csak ma.
27 Vett azért Ábrahám juhokat, barmokat és adá Abiméleknek; és egymással szövetséget kötének.
28 És külön állíta Ábrahám a nyájból hét juhot.
29 És monda Abimélek Ábrahámnak: Mire való e hét juh, melyet külön állítál?
30 És felele [Ábrahám]: Ezt a hét juhot vedd tõlem, hogy bizonyságul legyenek nékem, hogy én ástam ezt a kútat.
31 Azért nevezék azt a helyet Beérsebának, mivelhogy ott esküdtek vala meg mind a ketten.
32 Megköték tehát a szövetséget Beérsebában, és felkele Abimélek és Pikhól annak hadvezére és visszatérének a Filiszteusok földére.
33 [Ábrahám] pedig tamariskusfákat ültete Beérsebában, és segítségûl hívá ott az örökkévaló Úr Istennek nevét.
34 És sok ideig tartózkodék Ábrahám a Filiszteusok földén.
1 耶 和 华 按 着 先 前 的 话 眷 顾 撒 拉 , 便 照 他 所 说 的 给 撒 拉 成 就 。
2 当 亚 伯 拉 罕 年 老 的 时 候 , 撒 拉 怀 了 孕 ; 到 神 所 说 的 日 期 , 就 给 亚 伯 拉 罕 生 了 一 个 儿 子 。
3 亚 伯 拉 罕 给 撒 拉 所 生 的 儿 子 起 名 叫 以 撒 。
4 以 撒 生 下 来 第 八 日 , 亚 伯 拉 罕 照 着 神 所 吩 咐 的 , 给 以 撒 行 了 割 礼 。
5 他 儿 子 以 撒 生 的 时 候 , 亚 伯 拉 罕 年 一 百 岁 。
6 撒 拉 说 : 神 使 我 喜 笑 , 凡 听 见 的 必 与 我 一 同 喜 笑 ;
7 又 说 : 谁 能 预 先 对 亚 伯 拉 罕 说 撒 拉 要 乳 养 婴 孩 呢 ? 因 为 在 他 年 老 的 时 候 , 我 给 他 生 了 一 个 儿 子 。
8 孩 子 渐 长 , 就 断 了 奶 。 以 撒 断 奶 的 日 子 , 亚 伯 拉 罕 设 摆 丰 盛 的 筵 席 。
9 当 时 , 撒 拉 看 见 埃 及 人 夏 甲 给 亚 伯 拉 罕 所 生 的 儿 子 戏 笑 ,
10 就 对 亚 伯 拉 罕 说 : 你 把 这 使 女 和 他 儿 子 赶 出 去 ! 因 为 这 使 女 的 儿 子 不 可 与 我 的 儿 子 以 撒 一 同 承 受 产 业 。
11 亚 伯 拉 罕 因 他 儿 子 的 缘 故 很 忧 愁 。
12 神 对 亚 伯 拉 罕 说 : 你 不 必 为 这 童 子 和 你 的 使 女 忧 愁 。 凡 撒 拉 对 你 说 的 话 , 你 都 该 听 从 ; 因 为 从 以 撒 生 的 , 纔 要 称 为 你 的 后 裔 。
13 至 于 使 女 的 儿 子 , 我 也 必 使 他 的 后 裔 成 立 一 国 , 因 为 他 是 你 所 生 的 。
14 亚 伯 拉 罕 清 早 起 来 , 拿 饼 和 一 皮 袋 水 , 给 了 夏 甲 , 搭 在 他 的 肩 上 , 又 把 孩 子 交 给 他 , 打 发 他 走 。 夏 甲 就 走 了 , 在 别 是 巴 的 旷 野 走 迷 了 路 。
15 皮 袋 的 水 用 尽 了 , 夏 甲 就 把 孩 子 撇 在 小 树 底 下 ,
16 自 己 走 幵 约 冇 一 箭 之 远 , 相 对 而 坐 , 说 : 我 不 忍 见 孩 子 死 , 就 相 对 而 坐 , 放 声 大 哭 。
17 神 听 见 童 子 的 声 音 ; 神 的 使 者 从 天 上 呼 叫 夏 甲 说 : 夏 甲 , 你 为 何 这 样 呢 ? 不 要 害 怕 , 神 已 经 听 见 童 子 的 声 音 了 。
18 起 来 ! 把 童 子 抱 在 怀 ( 原 文 作 手 ) 中 , 我 必 使 他 的 后 裔 成 为 大 国 。
19 神 使 夏 甲 的 眼 睛 明 亮 , 他 就 看 见 一 口 水 井 , 便 去 将 皮 袋 盛 满 了 水 , 给 童 子 喝 。
20 神 保 佑 童 子 , 他 就 渐 长 , 住 在 旷 野 , 成 了 弓 箭 手 。
21 他 住 在 巴 兰 的 旷 野 ; 他 母 亲 从 埃 及 地 给 他 娶 了 一 个 妻 子 。
22 当 那 时 候 , 亚 比 米 勒 同 他 军 长 非 各 对 亚 伯 拉 罕 说 : 凡 你 所 行 的 事 都 冇 神 的 保 佑 。
23 我 愿 你 如 今 在 这 里 指 着 神 对 我 起 誓 , 不 要 欺 负 我 与 我 的 儿 子 , 并 我 的 子 孙 。 我 怎 样 厚 待 了 你 , 你 也 要 照 样 厚 待 我 与 你 所 寄 居 这 地 的 民 。
24 亚 伯 拉 罕 说 : 我 情 愿 起 誓 。
25 从 前 , 亚 比 米 勒 的 仆 人 霸 占 了 一 口 水 井 , 亚 伯 拉 罕 为 这 事 指 责 亚 比 米 勒 。
26 亚 比 米 勒 说 : 谁 做 这 事 , 我 不 知 道 , 你 也 没 冇 告 诉 我 , 今 日 我 纔 听 见 了 。
27 亚 伯 拉 罕 把 羊 和 牛 给 了 亚 比 米 勒 , 二 人 就 彼 此 立 约 。
28 亚 伯 拉 罕 把 七 隻 母 羊 羔 另 放 在 一 处 。
29 亚 比 米 勒 问 亚 伯 拉 罕 说 : 你 把 这 七 隻 母 羊 羔 另 放 在 一 处 , 是 甚 么 意 思 呢 ?
30 他 说 : 你 要 从 我 手 里 受 这 七 隻 母 羊 羔 , 作 我 挖 这 口 井 的 證 据 。
31 所 以 他 给 那 地 方 起 名 叫 别 是 巴 , 因 为 他 们 二 人 在 那 里 起 了 誓 。 ( 别 是 巴 就 是 盟 誓 的 井 的 意 思 )
32 他 们 在 别 是 巴 立 了 约 , 亚 比 米 勒 就 同 他 军 长 非 各 起 身 回 非 利 士 地 去 了 。
33 亚 伯 拉 罕 在 别 是 巴 栽 上 一 棵 垂 丝 柳 树 , 又 在 那 里 求 告 耶 和 华 ― 永 生 神 的 名 。
34 亚 伯 拉 罕 在 非 利 士 人 的 地 寄 居 了 多 日 。