1 Megemlékezék pedig az Isten Noéról, és minden vadról, minden baromról, mely õ vele a bárkában vala: és szelet bocsáta az Isten a földre, és a vizek megapadának.

2 És bezárulának a mélység forrásai s az ég csatornái; és megszûnt az esõ az égbõl.

3 És elmenének a vizek a földrõl folyton fogyván, és száz ötven nap mulva megfogyatkozának a vizek.

4 A bárka pedig a hetedik hónapban, a hónak tizenhetedik napján, megfeneklett az Ararát hegyén.

5 A vizek pedig folyton fogyának a tizedik hónapig; a tizedikben, a hó elsõ napján meglátszának a hegyek csúcsai.

6 És lõn negyven nap múlva, kinyitá Noé a bárka ablakát, melyet csinált vala.

7 És kibocsátá a hollót, és az elrepûlt, meg visszaszállt, míg a vizek a földrõl felszáradának.

8 Kibocsátá a galambot is, hogy meglássa, vajjon elfogytak-é a vizek a föld színérõl.

9 De a galamb nem talála lábainak nyugvóhelyet és visszatére õ hozzá a bárkába, mert víz vala az egész föld színén; õ pedig kezét kinyujtá, megfogá, és bévevé azt magához a bárkába.

10 És várakozék még másik hét napig, és ismét kibocsátá a galambot a bárkából.

11 És megjöve õ hozzá a galamb estennen, és ímé leszakasztott olajfalevél vala annak szájában. És megtudá Noé, hogy elapadt a víz a földrõl.

12 És ismét várakozék még másik hét napig, és kibocsátá a galambot, és az nem tére többé õ hozzá vissza.

13 És lõn a hatszáz egyedik esztendõben, az elsõ hónak elsõ napján, felszáradának a vizek a földrõl, és elfordítá Noé a bárka fedelét, és látá, hogy ímé megszikkadt a földnek színe.

14 A második hónapban pedig, a hónak huszonhetedik napján megszárada a föld.

15 És szóla az Isten Noénak, mondván:

16 Menj ki a bárkából te és a te feleséged, a te fiaid, és a te fiaid feleségei te veled.

17 Minden vadat, mely veled van, minden testbõl, madarat, barmot, és minden földön csúszó-mászó állatot vígy ki magaddal, hogy nyüzsögjenek a földön, szaporodjanak és sokasodjanak a földön.

18 Kiméne azért Noé és az õ fiai, az õ felesége, és az õ fiainak feleségei õ vele.

19 Minden állat, minden csúszó-mászó, minden madár, minden a mi mozog a földön, kijöve a bárkából az õ neme szerint.

20 És oltárt építe Noé az Úrnak, és võn minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és áldozék égõáldozattal az oltáron.

21 És megérezé az Úr a kedves illatot, és monda az Úr az õ szívében: Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az õ ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élõ állatot, mint cselekedtem.

22 Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek.

1 神 纪 念 挪 亚 和 挪 亚 方 舟 里 的 一 切 走 兽 牲 畜 。 　 神 叫 风 吹 地 ， 水 势 渐 落 。

2 渊 源 和 天 上 的 窗 户 都 闭 塞 了 ， 天 上 的 大 雨 也 止 住 了 。

3 水 从 地 上 渐 退 。 过 了 一 百 五 十 天 ， 水 就 渐 消 。

4 七 月 十 七 日 ， 方 舟 停 在 亚 拉 腊 山 上 。

5 水 又 渐 消 ， 到 十 月 初 一 日 ， 山 顶 都 现 出 来 了 。

6 过 了 四 十 天 ， 挪 亚 幵 了 方 舟 的 窗 户 ，

7 放 出 一 隻 乌 鸦 去 ； 那 乌 鸦 飞 来 飞 去 ， 直 到 地 上 的 水 都 乾 了 。

8 他 又 放 出 一 隻 鸽 子 去 ， 要 看 看 水 从 地 上 退 了 没 冇 。

9 但 遍 地 上 都 是 水 ， 鸽 子 找 不 着 落 脚 之 地 ， 就 回 到 方 舟 挪 亚 那 里 ， 挪 亚 伸 手 把 鸽 子 接 进 方 舟 来 。

10 他 又 等 了 七 天 ， 再 把 鸽 子 从 方 舟 放 出 去 。

11 到 了 晚 上 ， 鸽 子 回 到 他 那 里 ， 嘴 里 叼 着 一 个 新 拧 下 来 的 橄 榄 叶 子 ， 挪 亚 就 知 道 地 上 的 水 退 了 。

12 他 又 等 了 七 天 ， 放 出 鸽 子 去 ， 鸽 子 就 不 再 回 来 了 。

13 到 挪 亚 六 百 零 一 岁 ， 正 月 初 一 日 ， 地 上 的 水 都 乾 了 。 挪 亚 撤 去 方 舟 的 盖 观 看 ， 便 见 地 面 上 乾 了 。

14 到 了 二 月 二 十 七 日 ， 地 就 都 乾 了 。

15 神 对 挪 亚 说 ：

16 你 和 你 的 妻 子 、 儿 子 、 儿 妇 都 可 以 出 方 舟 。

17 在 你 那 里 凡 冇 血 肉 的 活 物 ， 就 是 飞 鸟 、 牲 畜 ， 和 一 切 爬 在 地 上 的 昆 虫 ， 都 要 带 出 来 ， 叫 它 在 地 上 多 多 滋 生 ， 大 大 兴 旺 。

18 于 是 挪 亚 和 他 的 妻 子 、 儿 子 、 儿 妇 都 出 来 了 。

19 一 切 走 兽 、 昆 虫 、 飞 鸟 ， 和 地 上 所 冇 的 动 物 ， 各 从 其 类 ， 也 都 出 了 方 舟 。

20 挪 亚 为 耶 和 华 筑 了 一 座 坛 ， 拿 各 类 洁 净 的 牲 畜 、 飞 鸟 献 在 坛 上 为 燔 祭 。

21 耶 和 华 闻 那 馨 香 之 气 ， 就 心 里 说 ： 我 不 再 因 人 的 缘 故 咒 诅 地 （ 人 从 小 时 心 里 怀 着 恶 念 ） ， 也 不 再 按 着 我 纔 行 的 灭 各 种 的 活 物 了 。

22 地 还 存 留 的 时 候 ， 稼 穑 、 寒 暑 、 冬 夏 、 昼 夜 就 永 不 停 息 了 。