1 Ama napon ez éneket énekelik Júda földén: Erõs városunk van nékünk, szabadítását adta kõfal és bástya gyanánt!
2 Nyissátok fel a kapukat, hogy bevonuljon az igaz nép, a hûség megõrzõje.
3 [Kinek] szíve [reád] támaszkodik, megõrzöd [azt] teljes békében, mivel Te benned bízik;
4 Bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jehovában, örök kõszálunk van.
5 Mert meghorgasztá a magasban lakozókat: a magas várost, megalázá azt, megalázá azt a földig, és a porba dobta azt;
6 Láb tapodja azt, a szegény lábai, a gyöngék talpai!
7 Az igaznak ösvénye egyenes, egyenesen készíted az igaznak útját.
8 Mi is vártunk Téged, ítéleted ösvényén, oh Uram! neved és emlékezeted után vágyott a lélek!
9 Szívem utánad vágyott éjszaka, az én lelkem is bensõmben Téged keresett, mivel ha ítéleteid [megjelennek] a földön, igazságot tanulnak a földnek lakosai.
10 Ha kegyelmet nyer a gonosz, nem tanul igazságot, az igaz földön is hamisságot cselekszik, és nem nézi az Úr méltóságát.
11 Uram! magas a Te kezed, de nem látják! de látni fogják, és megszégyenülnek, néped iránt való buzgó szerelmedet; és tûz emészti meg ellenségeidet.
12 Uram! Te adsz nékünk békességet, hisz minden dolgainkat megcselekedted értünk.
13 Uram! mi Istenünk! urak parancsoltak nékünk kívüled; de általad dicsõítjük neved!
14 A meghaltak nem élnek, az árnyak nem kelnek föl: ezért látogatád meg és vesztéd el õket, és eltörléd emlékezetöket.
15 Megszaporítád e népet, Uram! megszaporítád e népet, magadat megdicsõítéd, kiterjesztetted a földnek minden határait.
16 Oh Uram! a szorongásban kerestek Téged, és halk imádságot mondtanak, mikor rajtuk volt ostorod.
17 Miként a terhes asszony, a ki közel a szûléshez, vajudik, felkiált fájdalmiban, elõtted olyanok voltunk, Uram!
18 Mint terhesek vajudtunk, de csak szelet szûltünk: szabadulása nem lõn e földnek, és nem hulltak el a föld kerekségének lakói.
19 Megelevenednek halottaid és holttesteim fölkelnek: serkenjetek föl és énekeljetek, a kik a porban lakoztok, mert harmatod az élet harmata, és visszaadja a föld az árnyakat!
20 Menj be népem, menj be szobáidba, és zárd be ajtóidat utánad, és rejtsd el magad rövid szempillantásig, míg elmúlik a bús harag!
21 Mert ímé az Úr kijõ helyérõl, hogy meglátogassa a föld lakóinak álnokságát, s felmutatja a föld a vért, és el nem fedi megöletteit többé!
1 当 那 日 , 在 犹 大 地 人 必 唱 这 歌 说 : 我 们 冇 坚 固 的 城 。 耶 和 华 要 将 救 恩 定 为 城 墙 , 为 外 郭 。
2 敞 幵 城 门 , 使 守 信 的 义 民 得 以 进 入 。
3 坚 心 倚 赖 你 的 , 你 必 保 守 他 十 分 平 安 , 因 为 他 倚 靠 你 。
4 你 们 当 倚 靠 耶 和 华 直 到 永 远 , 因 为 耶 和 华 是 永 久 的 磐 石 。
5 他 使 住 高 处 的 与 高 城 一 併 败 落 , 将 城 拆 毁 , 拆 平 , 直 到 尘 埃 ,
6 要 被 脚 践 踏 , 就 是 被 困 苦 人 的 脚 和 穷 乏 人 的 脚 践 踏 。
7 义 人 的 道 是 正 直 的 ; 你 为 正 直 的 主 , 必 修 平 义 人 的 路 。
8 耶 和 华 啊 , 我 们 在 你 行 审 判 的 路 上 等 候 你 ; 我 们 心 里 所 羡 慕 的 是 你 的 名 , 就 是 你 那 可 纪 念 的 名 。
9 夜 间 , 我 心 中 羡 慕 你 ; 我 里 面 的 灵 切 切 寻 求 你 。 因 为 你 在 世 上 行 审 判 的 时 候 , 地 上 的 居 民 就 学 习 公 义 。
10 以 恩 惠 待 恶 人 , 他 仍 不 学 习 公 义 ; 在 正 直 的 地 上 , 他 必 行 事 不 义 , 也 不 注 意 耶 和 华 的 威 严 。
11 耶 和 华 啊 , 你 的 手 高 举 , 他 们 仍 然 不 看 ; 却 要 看 你 为 百 姓 发 的 热 心 , 因 而 抱 愧 , 并 且 冇 火 烧 灭 你 的 敌 人 。
12 耶 和 华 啊 , 你 必 派 定 我 们 得 平 安 , 因 为 我 们 所 做 的 事 都 是 你 给 我 们 成 就 的 。
13 耶 和 华 ― 我 们 的 神 啊 , 在 你 以 外 曾 冇 别 的 主 管 辖 我 们 , 但 我 们 专 要 倚 靠 你 , 题 你 的 名 。
14 他 们 死 了 , 必 不 能 再 活 ; 他 们 去 世 , 必 不 能 再 起 ; 因 为 你 刑 罚 他 们 , 毁 灭 他 们 , 他 们 的 名 号 就 全 然 消 灭 。
15 耶 和 华 啊 , 你 增 添 国 民 , 你 增 添 国 民 ; 你 得 了 荣 耀 , 又 扩 张 地 的 四 境 。
16 耶 和 华 啊 , 他 们 在 急 难 中 寻 求 你 ; 你 的 惩 罚 临 到 他 们 身 上 , 他 们 就 倾 心 吐 胆 祷 告 你 。
17 妇 人 怀 孕 , 临 产 疼 痛 , 在 痛 苦 之 中 喊 叫 ; 耶 和 华 啊 , 我 们 在 你 面 前 也 是 如 此 。
18 我 们 也 曾 怀 孕 疼 痛 , 所 产 的 竟 象 风 一 样 。 我 们 在 地 上 未 曾 行 甚 么 拯 救 的 事 ; 世 上 的 居 民 也 未 曾 败 落 。
19 死 人 ( 原 文 是 你 的 死 人 ) 要 复 活 , 尸 首 ( 原 文 是 我 的 尸 首 ) 要 兴 起 。 睡 在 尘 埃 的 啊 , 要 醒 起 歌 唱 ! 因 你 的 甘 露 好 象 菜 蔬 上 的 甘 露 , 地 也 要 交 出 死 人 来 。
20 我 的 百 姓 啊 , 你 们 要 来 进 入 内 室 , 关 上 门 , 隐 藏 片 时 , 等 到 忿 怒 过 去 。
21 因 为 耶 和 华 从 他 的 居 所 出 来 , 要 刑 罚 地 上 居 民 的 罪 孽 。 地 也 必 露 出 其 中 的 血 , 不 再 掩 盖 被 杀 的 人 。