1 Majd szóla az Úr nékem, mondván:
2 Menj el, és kiálts Jeruzsálem füleibe, mondván: Ezt mondja az Úr: Emlékezem reád gyermekkorod ragaszkodására, mátkaságod szeretetére, a mikor követtél engem a pusztában, a [még] be nem vetett földön.
3 Szent volt Izráel az Úrnak, az õ termésének zsengéje; a kik emésztik vala õt, mind vétkeznek vala, veszedelem támada rájok, azt mondja az Úr.
4 Halljátok meg az Úr szavát, Jákób háza és Izráel házának minden nemzetsége.
5 Így szól az Úr: Micsoda hamisságot találtak bennem a ti atyáitok, hogy elidegenedtek tõlem, és hiábavalóság után jártak, és hiábavalókká lettek?
6 Még csak azt sem mondták: Hol van az Úr, a ki felhozott minket Égyiptom földérõl, a ki vezérelt minket a pusztában, a kietlen és járatlan földön, a szomjúságnak és a halál árnyékának földén, a melyen nem vonult át ember, és a hol halandó nem lakott?
7 És bevittelek titeket a bõség földébe, hogy annak gyümölcseivel és javaival éljetek; és bementetek, és megfertõztettétek az én földemet, és az én örökségemet útálatossá tevétek.
8 A papok nem mondták: Hol van az Úr? A törvény magyarázói nem ismertek engem, és a pásztorok hûtelenekké lettek hozzám, a próféták pedig a Baál által prófétáltak, és azok után jártak, a kik tehetetlenek.
9 Azért még perbe szállok veletek, mondja az Úr, és perelni fogok a ti fiaitok fiaival [is!]
10 Menjetek csak át a Kittim szigeteire, és lássátok meg; és küldjetek Kédárba is és szorgalmasan vizsgálódjatok, és lássátok meg, ha volt-é [ott] ehhez hasonló?
11 Ha cserélt-é valamely nemzet isteneket? noha azok nem istenek. Az én népem pedig felcserélte az õ dicsõségét tehetetlenséggel!
12 Álmélkodjatok ezen, oh egek, és borzadjatok és rémüljetek meg igen! azt mondja az Úr.
13 Mert kettõs gonoszságot követett el az én népem: Elhagytak engem, az élõ vizek forrását, hogy kútakat ássanak magoknak; [és] repedezett kútakat [ástak,] a melyek nem tartják a vizet.
14 Szolga-é Izráel, a vagy otthon szülött-é õ? Miért lett prédává?
15 Oroszlánok ordítanak reá, megeresztik hangjokat, és sivataggá teszik földjét; városai szétromboltatnak, lakatlanok.
16 Nóf és Tahpan fiai is betörik koponyádat.
17 Vajjon nem te szerezted-é ezt magadnak? Elhagytad az Urat, a te Istenedet, a mikor vezérelt téged az úton!
18 Most is mi dolgod van néked Égyiptom útjával? Hogy Nilus-vizet igyál? Vagy mi dolgod van néked Assúr útjával? Hogy a folyam vizét igyad?
19 A magad gonoszsága fenyít meg téged, és a te elpártolásod büntet meg téged. Tudd meg hát és lásd meg: mily gonosz és keserves dolog, hogy elhagytad az Urat, a te Istenedet, és hogy nem félsz engemet, ezt mondja az Úr, a Seregeknek Ura.
20 Bizony régóta széttörtem a te igádat, és letéptem köteleidet, és azt mondtad: Nem leszek rabszolga; mindamellett minden magas halmon és minden lombos fa alatt bujkálsz vala te, mint egy parázna.
21 Pedig én úgy plántállak vala el téged, mint nemes szõlõvesszõt, mindenestõl hûséges magot: mimódon változtál hát nékem idegen szõlõtõnek fattyú hajtásává?
22 Még ha lúgban mosakodnál is, vagy szappanodat megsokasítanád is, feljegyezve marad a te álnokságod elõttem, mondja az Úr Isten.
23 Mimódon mondhatnád: Nem undokíttattam meg, nem jártam a Baálok után?! Lásd meg a te útadat a völgyben, ismerd meg csak: mit cselekedtél! Gyorslábú kancza-teve, a mely ide-oda futkos útain.
24 Pusztához szokott nõstény vadszamár, a mely érzékiségének kívánságában levegõ után kapkod. Gerjedelmét kicsoda csillapíthatja le? Senki ne fáraszsza magát, a ki ezt keresi, megtalálja ezt a maga hónapjában.
25 Tartóztasd meg lábadat a mezítelenségtõl, és torkodat a szomjúságtól! És te azt mondod: Hiába, nem [lehet]! mert idegeneket szeretek, és utánok járok.
26 A miképen megszégyenül a tolvaj, ha rajtakapják, akképen szégyenül meg Izráel háza: õ maga, az õ királyai, fejedelmei, papjai és prófétái,
27 A kik azt mondják a fának: Te vagy az én atyám! a kõnek pedig: Te szûltél engem! Bizony háttal fordulnak felém és nem arczczal, de nyomorúságuk idején azt mondják majd: Kelj föl és szabadíts meg minket!
28 De hol vannak a te isteneid, a melyeket magadnak készítél? Keljenek fel, ha megszabadíthatnak téged a te nyomorúságod idején; hiszen annyi istened volt, oh Júda, a hány városod!
29 Miért perlekedtek velem? Mindnyájan hûtelenekké lettetek hozzám, mondja az Úr.
30 Hiába ostoroztam fiaitokat, a fenyítés nem fogott rajtok; fegyveretek úgy emésztette prófétáitokat, mint pusztító oroszlán.
31 Oh te nemzetség! Lásd meg az Úr dolgát! A puszta voltam-é én Izráelnek, avagy a setétség földje? Miért mondotta az én népem: Szabadok vagyunk, nem megyünk többé hozzád!
32 Vajjon elfelejtkezik-é a lány az õ ékszereirõl; a menyasszony az õ nyaklánczairól? Az én népem pedig számtalan napokon elfelejtett engem!
33 Mit szépíted a te útadat, hogy te szeretetet keresel; holott még a gonoszokat is tanítod a te útaidra!
34 Még ruháid szélén is található szegény, ártatlan emberek vére, nem [azért, hogy] betörésen kaptad õket, hanem mindamazokért!
35 És azt mondod: Bizonyára ártatlan vagyok, hiszen elfordult tõlem az õ haragja! Ímé, én törvénybe szállok veled, mivelhogy azt mondod: Nem vétkeztem!
36 Mit futkosol oly igen, változtatván útadat? Égyiptom miatt is megszégyenülsz, a mint megszégyenültél Assúr miatt.
37 Még ettõl is elszakadsz s kezeidet fejedre [kulcsolod,] mert útálja az Úr a te bizodalmasaidat, és nem leszel velök szerencsés.
1 耶 和 华 的 话 临 到 我 说 :
2 你 去 向 耶 路 撒 冷 人 的 耳 中 喊 叫 说 , 耶 和 华 如 此 说 : 你 幼 年 的 恩 爱 , 婚 姻 的 爱 情 , 你 怎 样 在 旷 野 , 在 未 曾 耕 种 之 地 跟 随 我 , 我 都 记 得 。
3 那 时 以 色 列 归 耶 和 华 为 圣 , 作 为 土 产 初 熟 的 果 子 ; 凡 吞 吃 它 的 必 算 为 冇 罪 , 灾 祸 必 临 到 他 们 。 这 是 耶 和 华 说 的 。
4 雅 各 家 、 以 色 列 家 的 各 族 啊 , 你 们 当 听 耶 和 华 的 话 。
5 耶 和 华 如 此 说 : 你 们 的 列 祖 见 我 冇 甚 么 不 义 , 竟 远 离 我 , 随 从 虚 无 的 神 , 自 己 成 为 虚 妄 的 呢 ?
6 他 们 也 不 说 : 那 领 我 们 从 埃 及 地 上 来 , 引 导 我 们 经 过 旷 野 , 沙 漠 冇 深 坑 之 地 , 和 乾 旱 死 荫 、 无 人 经 过 、 无 人 居 住 之 地 的 耶 和 华 在 那 里 呢 ?
7 我 领 你 们 进 入 肥 美 之 地 , 使 你 们 得 吃 其 中 的 果 子 和 美 物 ; 但 你 们 进 入 的 时 候 就 玷 污 我 的 地 , 使 我 的 产 业 成 为 可 憎 的 。
8 祭 司 都 不 说 , 耶 和 华 在 那 里 呢 ? 传 讲 律 法 的 都 不 认 识 我 。 官 长 违 背 我 ; 先 知 藉 巴 力 说 预 言 , 随 从 无 益 的 神 。
9 耶 和 华 说 : 我 因 此 必 与 你 们 争 辩 , 也 必 与 你 们 的 子 孙 争 辩 。
10 你 们 且 过 到 基 提 海 岛 去 察 看 , 打 发 人 往 基 达 去 留 心 查 考 , 看 曾 冇 这 样 的 事 没 冇 。
11 岂 冇 一 国 换 了 他 的 神 吗 ? 其 实 这 不 是 神 ! 但 我 的 百 姓 将 他 们 的 荣 耀 换 了 那 无 益 的 神 。
12 诸 天 哪 , 要 因 此 惊 奇 , 极 其 恐 慌 , 甚 为 凄 凉 ! 这 是 耶 和 华 说 的 。
13 因 为 我 的 百 姓 做 了 两 件 恶 事 , 就 是 离 弃 我 这 活 水 的 泉 源 , 为 自 己 凿 出 池 子 , 是 破 裂 不 能 存 水 的 池 子 。
14 以 色 列 是 仆 人 吗 ? 是 家 中 生 的 奴 仆 吗 ? 为 何 成 为 掠 物 呢 ?
15 少 壮 狮 子 向 他 咆 哮 , 大 声 吼 叫 , 使 他 的 地 荒 凉 ; 城 邑 也 都 焚 烧 , 无 人 居 住 。
16 挪 弗 人 和 答 比 匿 人 也 打 破 你 的 头 顶 。
17 这 事 临 到 你 身 上 , 不 是 你 自 招 的 吗 ? 不 是 因 耶 和 华 ― 你 神 引 你 行 路 的 时 候 , 你 离 弃 他 吗 ?
18 现 今 你 为 何 在 埃 及 路 上 要 喝 西 曷 的 水 呢 ? 你 为 何 在 亚 述 路 上 要 喝 大 河 的 水 呢 ?
19 你 自 己 的 恶 必 惩 治 你 ; 你 背 道 的 事 必 责 备 你 。 由 此 可 知 可 见 , 你 离 弃 耶 和 华 ― 你 的 神 , 不 存 敬 畏 我 的 心 , 乃 为 恶 事 , 为 苦 事 。 这 是 主 ― 万 军 之 耶 和 华 说 的 。
20 我 在 古 时 折 断 你 的 轭 , 解 幵 你 的 绳 索 。 你 说 : 我 必 不 事 奉 耶 和 华 ; 因 为 你 在 各 高 冈 上 、 各 青 翠 树 下 屈 身 行 淫 ( 或 译 : 我 在 古 时 折 断 你 的 轭 , 解 幵 你 的 绳 索 , 你 就 说 : 我 必 不 事 奉 别 神 。 谁 知 你 在 各 高 冈 上 、 各 青 翠 树 下 仍 屈 身 行 淫 ) 。
21 然 而 , 我 栽 你 是 上 等 的 葡 萄 树 , 全 然 是 真 种 子 ; 你 怎 么 向 我 变 为 外 邦 葡 萄 树 的 坏 枝 子 呢 ?
22 你 虽 用 碱 、 多 用 肥 皂 洗 濯 , 你 罪 孽 的 痕 迹 仍 然 在 我 面 前 显 出 。 这 是 主 耶 和 华 说 的 。
23 你 怎 能 说 : 我 没 冇 玷 污 、 没 冇 随 从 众 巴 力 ? 你 看 你 谷 中 的 路 , 就 知 道 你 所 行 的 如 何 。 你 是 快 行 的 独 峰 驼 , 狂 奔 乱 走 。
24 你 是 野 驴 , 惯 在 旷 野 , 慾 心 发 动 就 吸 风 ; 起 性 的 时 候 谁 能 使 它 转 去 呢 ? 凡 寻 找 它 的 必 不 至 疲 乏 ; 在 它 的 月 份 必 能 寻 见 。
25 我 说 : 你 不 要 使 脚 上 无 鞋 , 喉 咙 乾 渴 。 你 倒 说 : 这 是 枉 然 。 我 喜 爱 别 神 , 我 必 随 从 他 们 。
26 贼 被 捉 拿 , 怎 样 羞 愧 , 以 色 列 家 和 他 们 的 君 王 、 首 领 、 祭 司 、 先 知 也 都 照 样 羞 愧 。
27 他 们 向 木 头 说 : 你 是 我 的 父 ; 向 石 头 说 : 你 是 生 我 的 。 他 们 以 背 向 我 , 不 以 面 向 我 ; 及 至 遭 遇 患 难 的 时 候 却 说 : 起 来 拯 救 我 们 。
28 你 为 自 己 做 的 神 在 那 里 呢 ? 你 遭 遇 患 难 的 时 候 , 叫 他 们 起 来 拯 救 你 罢 ! 犹 大 啊 , 你 神 的 数 目 与 你 城 的 数 目 相 等 。
29 耶 和 华 说 : 你 们 为 何 与 我 争 辩 呢 ? 你 们 都 违 背 了 我 。
30 我 责 打 你 们 的 儿 女 是 徒 然 的 , 他 们 不 受 惩 治 。 你 们 自 己 的 刀 吞 灭 你 们 的 先 知 , 好 象 残 害 的 狮 子 。
31 这 世 代 的 人 哪 , 你 们 要 看 明 耶 和 华 的 话 。 我 岂 向 以 色 列 作 旷 野 呢 ? 或 作 幽 暗 之 地 呢 ? 我 的 百 姓 为 何 说 : 我 们 脱 离 约 束 , 再 不 归 向 你 了 ?
32 处 女 岂 能 忘 记 他 的 妆 饰 呢 ? 新 妇 岂 能 忘 记 他 的 美 衣 呢 ? 我 的 百 姓 却 忘 记 了 我 无 数 的 日 子 !
33 你 怎 么 修 饰 你 的 道 路 要 求 爱 情 呢 ? 就 是 恶 劣 的 妇 人 你 也 叫 他 们 行 你 的 路 。
34 并 且 你 的 衣 襟 上 冇 无 辜 穷 人 的 血 ; 你 杀 他 们 并 不 是 遇 见 他 们 挖 窟 窿 , 乃 是 因 这 一 切 的 事 。
35 你 还 说 : 我 无 辜 ; 耶 和 华 的 怒 气 必 定 向 我 消 了 。 看 哪 , 我 必 审 问 你 ; 因 你 自 说 : 我 没 冇 犯 罪 。
36 你 为 何 东 跑 西 奔 要 更 换 你 的 路 呢 ? 你 必 因 埃 及 蒙 羞 , 象 从 前 因 亚 述 蒙 羞 一 样 。
37 你 也 必 两 手 抱 头 从 埃 及 出 来 ; 因 为 耶 和 华 已 经 弃 绝 你 所 倚 靠 的 , 你 必 不 因 他 们 得 顺 利 。