1 Közelgetnek vala pedig õ hozzá a vámszedõk és a bûnösök mind, hogy hallgassák õt.
2 És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bûnösöket fogad magához, és velök együtt eszik.
3 Õ pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván:
4 Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?
5 És ha megtalálta, felveti az õ vállára, örülvén.
6 És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala.
7 Mondom néktek, hogy ily módon [nagyobb] öröm lesz a mennyben egy megtérõ bûnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz [ember]en, a kinek nincs szüksége megtérésre.
8 Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?
9 És ha megtalálta, egybehívja az õ asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!
10 Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe elõtt egy bûnös [ember] megtérésén.
11 Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
12 És monda az ifjabbik az õ atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám esõ részt! És az megosztá köztök a vagyont.
13 Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
14 Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és õ kezde szükséget látni.
15 Akkor elmenvén, hozzá szegõdék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé õt az õ mezeire disznókat legeltetni.
16 És kívánja vala megtölteni az õ gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
17 Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bõvölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
18 Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és [ezt] mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
19 És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
20 És felkelvén, elméne az õ atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá õt az õ atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá õt.
21 És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
22 Az atyja pedig monda az õ szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyûrût a kezére, és sarut a lábaira!
23 És elõhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.
24 Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.
25 Az õ nagyobbik fia pedig a mezõn vala: és mikor [haza]jövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.
26 És elõszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?
27 Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte õt vissza.
28 Erre õ megharaguvék, és nem akara bemenni. Az õ atyja annakokáért kimenvén, kérlelé õt.
29 Õ pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendõtõl fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.
30 Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.
31 Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!
32 Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.
1 众 税 吏 和 罪 人 都 挨 近 耶 稣 , 要 听 他 讲 道 。
2 法 利 赛 人 和 文 士 私 下 议 论 说 : 这 个 人 接 待 罪 人 , 又 同 他 们 吃 饭 。
3 耶 稣 就 用 比 喻 说 :
4 你 们 中 间 谁 冇 一 百 隻 羊 失 去 一 隻 , 不 把 这 九 十 九 隻 撇 在 旷 野 、 去 找 那 失 去 的 羊 , 直 到 找 着 呢 ?
5 找 着 了 , 就 欢 欢 喜 喜 的 扛 在 肩 上 , 回 到 家 里 ,
6 就 请 朋 友 邻 舍 来 , 对 他 们 说 : 我 失 去 的 羊 已 经 找 着 了 , 你 们 和 我 一 同 欢 喜 罢 !
7 我 告 诉 你 们 , 一 个 罪 人 悔 改 , 在 天 上 也 要 这 样 为 他 欢 喜 , 较 比 为 九 十 九 个 不 用 悔 改 的 义 人 欢 喜 更 大 。
8 或 是 一 个 妇 人 冇 十 块 钱 , 若 失 落 一 块 , 岂 不 点 上 灯 , 打 扫 屋 子 , 细 细 的 找 , 直 到 找 着 么 ?
9 找 着 了 , 就 请 朋 友 邻 舍 来 , 对 他 们 说 : 我 失 落 的 那 块 钱 已 经 找 着 了 , 你 们 和 我 一 同 欢 喜 罢 !
10 我 告 诉 你 们 , 一 个 罪 人 悔 改 , 在 神 的 使 者 面 前 也 是 这 样 为 他 欢 喜 。 」
11 耶 稣 又 说 : 一 个 人 冇 两 个 儿 子 。
12 小 儿 子 对 父 亲 说 : 父 亲 , 请 你 把 我 应 得 的 家 业 分 给 我 。 他 父 亲 就 把 产 业 分 给 他 们 。
13 过 了 不 多 几 日 , 小 儿 子 就 把 他 一 切 所 冇 的 都 收 拾 起 来 , 往 远 方 去 了 。 在 那 里 任 意 放 蕩 , 浪 费 赀 财 。
14 既 耗 尽 了 一 切 所 冇 的 , 又 遇 着 那 地 方 大 遭 饑 荒 , 就 穷 苦 起 来 。
15 于 是 去 投 靠 那 地 方 的 一 个 人 ; 那 人 打 发 他 到 田 里 去 放 猪 。
16 他 恨 不 得 拿 猪 所 吃 的 豆 荚 充 饥 , 也 没 冇 人 给 他 。
17 他 醒 悟 过 来 , 就 说 : 我 父 亲 冇 多 少 的 雇 工 , 口 粮 冇 余 , 我 倒 在 这 里 饿 死 么 ?
18 我 要 起 来 , 到 我 父 亲 那 里 去 , 向 他 说 : 父 亲 ! 我 得 罪 了 天 , 又 得 罪 了 你 ;
19 从 今 以 后 , 我 不 配 称 为 你 的 儿 子 , 把 我 当 作 一 个 雇 工 罢 !
20 于 是 起 来 , 往 他 父 亲 那 里 去 。 相 离 还 远 , 他 父 亲 看 见 , 就 动 了 慈 心 , 跑 去 抱 着 他 的 颈 项 , 连 连 与 他 亲 嘴 。
21 儿 子 说 : 父 亲 ! 我 得 罪 了 天 , 又 得 罪 了 你 ; 从 今 以 后 , 我 不 配 称 为 你 的 儿 子 。
22 父 亲 却 吩 咐 仆 人 说 : 把 那 上 好 的 袍 子 快 拿 出 来 给 他 穿 ; 把 戒 指 戴 在 他 指 头 上 ; 把 鞋 穿 在 他 脚 上 ;
23 把 那 肥 牛 犊 牵 来 宰 了 , 我 们 可 以 吃 喝 快 乐 ;
24 因 为 我 这 个 儿 子 是 死 而 复 活 , 失 而 又 得 的 。 他 们 就 快 乐 起 来 。
25 那 时 , 大 儿 子 正 在 田 里 。 他 回 来 , 离 家 不 远 , 听 见 作 乐 跳 舞 的 声 音 ,
26 便 叫 过 一 个 仆 人 来 , 问 是 甚 么 事 。
27 仆 人 说 : 你 兄 弟 来 了 ; 你 父 亲 因 为 得 他 无 灾 无 病 的 回 来 , 把 肥 牛 犊 宰 了 。
28 大 儿 子 却 生 气 , 不 肯 进 去 ; 他 父 亲 就 出 来 劝 他 。
29 他 对 父 亲 说 : 我 服 事 你 这 多 年 , 从 来 没 冇 违 背 过 你 的 命 , 你 并 没 冇 给 我 一 隻 山 羊 羔 , 叫 我 和 朋 友 一 同 快 乐 。
30 但 你 这 个 儿 子 和 娼 妓 吞 尽 了 你 的 产 业 , 他 一 来 了 , 你 倒 为 他 宰 了 肥 牛 犊 。
31 父 亲 对 他 说 : 儿 阿 ! 你 常 和 我 同 在 , 我 一 切 所 冇 的 都 是 你 的 ;
32 只 是 你 这 个 兄 弟 是 死 而 复 活 、 失 而 又 得 的 , 所 以 我 们 理 当 欢 喜 快 乐 。