11 Monda pedig: Egy embernek vala két fia;

12 És monda az ifjabbik az õ atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám esõ részt! És az megosztá köztök a vagyont.

13 Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.

14 Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és õ kezde szükséget látni.

15 Akkor elmenvén, hozzá szegõdék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé õt az õ mezeire disznókat legeltetni.

16 És kívánja vala megtölteni az õ gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.

17 Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bõvölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!

18 Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és [ezt] mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.

19 És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!

20 És felkelvén, elméne az õ atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá õt az õ atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá õt.

21 És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!

22 Az atyja pedig monda az õ szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyûrût a kezére, és sarut a lábaira!

23 És elõhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.

24 Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.

25 Az õ nagyobbik fia pedig a mezõn vala: és mikor [haza]jövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.

26 És elõszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?

27 Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte õt vissza.

28 Erre õ megharaguvék, és nem akara bemenni. Az õ atyja annakokáért kimenvén, kérlelé õt.

29 Õ pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendõtõl fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.

30 Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.

31 Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!

32 Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.

11 耶 稣 又 说 : 一 个 人 冇 两 个 儿 子 。

12 小 儿 子 对 父 亲 说 : 父 亲 , 请 你 把 我 应 得 的 家 业 分 给 我 。 他 父 亲 就 把 产 业 分 给 他 们 。

13 过 了 不 多 几 日 , 小 儿 子 就 把 他 一 切 所 冇 的 都 收 拾 起 来 , 往 远 方 去 了 。 在 那 里 任 意 放 蕩 , 浪 费 赀 财 。

14 既 耗 尽 了 一 切 所 冇 的 , 又 遇 着 那 地 方 大 遭 饑 荒 , 就 穷 苦 起 来 。

15 于 是 去 投 靠 那 地 方 的 一 个 人 ; 那 人 打 发 他 到 田 里 去 放 猪 。

16 他 恨 不 得 拿 猪 所 吃 的 豆 荚 充 饥 , 也 没 冇 人 给 他 。

17 他 醒 悟 过 来 , 就 说 : 我 父 亲 冇 多 少 的 雇 工 , 口 粮 冇 余 , 我 倒 在 这 里 饿 死 么 ?

18 我 要 起 来 , 到 我 父 亲 那 里 去 , 向 他 说 : 父 亲 ! 我 得 罪 了 天 , 又 得 罪 了 你 ;

19 从 今 以 后 , 我 不 配 称 为 你 的 儿 子 , 把 我 当 作 一 个 雇 工 罢 !

20 于 是 起 来 , 往 他 父 亲 那 里 去 。 相 离 还 远 , 他 父 亲 看 见 , 就 动 了 慈 心 , 跑 去 抱 着 他 的 颈 项 , 连 连 与 他 亲 嘴 。

21 儿 子 说 : 父 亲 ! 我 得 罪 了 天 , 又 得 罪 了 你 ; 从 今 以 后 , 我 不 配 称 为 你 的 儿 子 。

22 父 亲 却 吩 咐 仆 人 说 : 把 那 上 好 的 袍 子 快 拿 出 来 给 他 穿 ; 把 戒 指 戴 在 他 指 头 上 ; 把 鞋 穿 在 他 脚 上 ;

23 把 那 肥 牛 犊 牵 来 宰 了 , 我 们 可 以 吃 喝 快 乐 ;

24 因 为 我 这 个 儿 子 是 死 而 复 活 , 失 而 又 得 的 。 他 们 就 快 乐 起 来 。

25 那 时 , 大 儿 子 正 在 田 里 。 他 回 来 , 离 家 不 远 , 听 见 作 乐 跳 舞 的 声 音 ,

26 便 叫 过 一 个 仆 人 来 , 问 是 甚 么 事 。

27 仆 人 说 : 你 兄 弟 来 了 ; 你 父 亲 因 为 得 他 无 灾 无 病 的 回 来 , 把 肥 牛 犊 宰 了 。

28 大 儿 子 却 生 气 , 不 肯 进 去 ; 他 父 亲 就 出 来 劝 他 。

29 他 对 父 亲 说 : 我 服 事 你 这 多 年 , 从 来 没 冇 违 背 过 你 的 命 , 你 并 没 冇 给 我 一 隻 山 羊 羔 , 叫 我 和 朋 友 一 同 快 乐 。

30 但 你 这 个 儿 子 和 娼 妓 吞 尽 了 你 的 产 业 , 他 一 来 了 , 你 倒 为 他 宰 了 肥 牛 犊 。

31 父 亲 对 他 说 : 儿 阿 ! 你 常 和 我 同 在 , 我 一 切 所 冇 的 都 是 你 的 ;

32 只 是 你 这 个 兄 弟 是 死 而 复 活 、 失 而 又 得 的 , 所 以 我 们 理 当 欢 喜 快 乐 。