1 És felemelé szavát az egész gyülekezet, és síra a nép azon az éjszakán.
2 És mindnyájan zúgolódának Mózes ellen és Áron ellen Izráel fiai, és monda nékik az egész gyülekezet: Vajha megholtunk volna Égyiptom földén! vagy ebben a pusztában vajha meghalnánk!
3 Miért is visz be minket az Úr arra a földre? hogy fegyver miatt hulljunk el? feleségeink és a kicsinyeink prédára legyenek? Nem jobb volna-é nékünk visszatérnünk Égyiptomba?
4 És mondának egymásnak: Szerezzünk elõttünk járót, és térjünk vissza Égyiptomba.
5 Akkor arczczal leborulának Mózes és Áron Izráel fiai gyülekezetének egész községe elõtt.
6 Józsué pedig, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, a kik a földnek kémlelõi közül valók valának, meghasogaták ruháikat.
7 És szólának Izráel fiai egész gyülekezetének, mondván: A föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, igen-igen jó föld.
8 Ha az Úrnak kedve telik bennünk, akkor bevisz minket arra a földre, és nékünk adja azt, mely tejjel és mézzel folyó föld.
9 Csakhogy ne lázongjatok az Úr ellen, se ne féljetek annak a földnek népétõl; mert õk nekünk [csak olyanok, mint a] kenyér; eltávozott tõlök az õ oltalmok, de az Úr velünk van: ne féljetek tõlök!
10 Mikor pedig az egész gyülekezet azon tanakodék, hogy megkövezze õket: megjelenék az Úrnak dicsõsége a gyülekezet sátorában Izráel minden fiának.
11 És monda az Úr Mózesnek: Meddig gyaláz engemet ez a nép? Meddig nem hisznek nékem, mind ama csudatételeim mellett sem, a melyeket cselekedtem közöttök?
12 Megverem õket döghalállal, és elvesztem õket; téged pedig nagy néppé teszlek, és õ nálánál erõsebbé.
13 És monda Mózes az Úrnak: Ha meghallják az égyiptombeliek (mert közülök hoztad fel e népet a te hatalmad által):
14 Elmondják majd e föld lakosainak, a kik hallották, hogy te Uram e nép között vagy, hogy szemtõl szembe megjelentetted magadat te Uram, és hogy a te felhõd megállott õ rajtok, és felhõoszlopban jársz te õ elõttök nappal, éjjel pedig tûzoszlopban.
15 Hogyha mind egyig elveszted e népet, így szólanak majd e népek, a melyek hallották a te híredet, mondván:
16 Mivelhogy nem vihette be az Úr e népet a földre, a mely felõl megesküdött nékik, azért öldöste le õket a pusztában.
17 Most azért hadd magasztaltassék fel az Úrnak ereje, a miképen szólottál, mondván:
18 Az Úr késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú, megbocsát hamisságot és vétket, de [a bûnöst] nem hagyja büntetlenül; megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen.
19 Kérlek, kegyelmezz meg e nép hamisságának a te irgalmasságod nagy volta szerint, a miképen megbocsátottál e népnek Égyiptomtól fogva mind eddig.
20 És monda az Úr: Megkegyelmeztem a te beszéded szerint.
21 De bizonnyal élek én, és betölti az Úr dicsõsége az egész földet.
22 Hogy mindazok az emberek, a kik látták az én dicsõségemet és csudáimat, a melyeket cselekedtem Égyiptomban és e pusztában, és megkisértettek engemet immár tízszer, és nem engedtek az én szómnak:
23 Nem látják meg azt a földet, a mely felõl megesküdtem az õ atyáiknak; senki nem látja azt azok közöl, a kik gyaláztak engem.
24 De az én szolgámat, Kálebet, mivelhogy más lélek volt vele, és tökéletességgel követett engem, beviszem õt arra a földre, a melyre bement vala, és örökségül bírja azt az õ magva.
25 De Amálek és Kananeus lakik a völgyben; holnap forduljatok meg, és induljatok a pusztába, a veres tenger útján.
26 Szóla annakfelette az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:
27 Meddig [tûrjek] e gonosz gyülekezetnek, a mely zúgolódik ellenem? Hallottam Izráel fiainak zúgolódásait, a kik zúgolódnak ellenem!
28 Mondd meg nékik: Élek én, azt mondja az Úr, hogy épen úgy cselekszem veletek, a miképen szólottatok az én füleim hallására!
29 E pusztában hullanak el a ti holttesteitek, és pedig mindazok, a kik megszámláltattak a ti teljes számotok szerint, húsz esztendõstõl fogva és azon felül, a kik zúgolódtatok ellenem.
30 És nem mentek be arra a földre, a melyre nézve felemeltem az én kezemet, hogy lakosokká teszlek abban titeket; Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún fiát kivéve.
31 De kicsinyeiteket, a kik felõl azt mondtátok, hogy prédára lesznek; õket beviszem, és megismerik azt a földet, a melyet megútáltatok.
32 A ti holttesteitek azért a pusztában hullanak el.
33 A ti fiaitok pedig, mint a pásztorok, bujdosnak e pusztában negyven esztendeig, és viselik a ti paráználkodásitoknak büntetését, míglen megemésztetnek a ti holttesteitek e pusztában.
34 A napok száma szerint, a melyeken megkémleltétek a földet, ([tudniillik ]negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendõ), negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én elfordulásomat.
35 Én, az Úr, szólottam. Bizonyára ezt mívelem az egész gonosz gyülekezettel, a mely összegyülekezett vala ellenem; ebben a pusztában emésztetnek meg, és ugyanott halnak meg.
36 A férfiak azért, a kiket elküldött vala Mózes a földnek megkémlelésére, és visszatérének és felzúdíták ellene az egész gyülekezetet, rossz hírt terjesztvén arról a földrõl:
37 Azok a férfiak azért, a kik rossz hírt terjesztének a földrõl, meghalának az Úr elõtt csapás által.
38 [Csak] Józsué, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, maradának életben ama férfiak közül, a kik mentek vala a földet megkémlelni.
39 A mint pedig elbeszélé Mózes e beszédeket Izráel fiainak, a nép felette igen keserge.
40 És felkelének reggel, és felmenének a hegy tetejére, mondván: Ímé készek vagyunk elmenni a helyre, a melyrõl szólott az Úr, mert vétkeztünk.
41 És monda Mózes: Miért hágjátok át ilyen módon az Úr akaratát, holott nem sikerülhet az [néktek.]
42 Fel ne menjetek, mert nem lesz közöttetek az Úr, hogy el ne hulljatok a ti ellenségeitek elõtt.
43 Mert az Amálek és a Kananeus van ott elõttetek, és fegyver által hulltok el. Mivelhogy elfordultatok az Úrtól, nem is lesz az Úr veletek.
44 Mindazáltal merészkedének felmenni a hegy tetejére; de az Úr szövetségének ládája és Mózes meg sem mozdulának a táborból.
45 Alászálla azért az Amálek és a Kananeus, a ki lakik vala azon a hegyen, és megverék õket, és vágák õket mind Hormáig.
1 当 下 , 全 会 众 大 声 喧 嚷 ; 那 夜 百 姓 都 哭 号 。
2 以 色 列 众 人 向 摩 西 、 亚 伦 发 怨 言 ; 全 会 众 对 他 们 说 : 巴 不 得 我 们 早 死 在 埃 及 地 , 或 是 死 在 这 旷 野 。
3 耶 和 华 为 甚 么 把 我 们 领 到 那 地 , 使 我 们 倒 在 刀 下 呢 ? 我 们 的 妻 子 和 孩 子 必 被 掳 掠 。 我 们 回 埃 及 去 岂 不 好 么 ?
4 众 人 彼 此 说 : 我 们 不 如 立 一 个 首 领 回 埃 及 去 罢 !
5 摩 西 、 亚 伦 就 俯 伏 在 以 色 列 全 会 众 面 前 。
6 窥 探 地 的 人 中 , 嫩 的 儿 子 约 书 亚 和 耶 孚 尼 的 儿 子 迦 勒 撕 裂 衣 服 ,
7 对 以 色 列 全 会 众 说 : 我 们 所 窥 探 、 经 过 之 地 是 极 美 之 地 。
8 耶 和 华 若 喜 悦 我 们 , 就 必 将 我 们 领 进 那 地 , 把 地 赐 给 我 们 ; 那 地 原 是 流 奶 与 蜜 之 地 。
9 但 你 们 不 可 背 叛 耶 和 华 , 也 不 要 怕 那 地 的 居 民 ; 因 为 他 们 是 我 们 的 食 物 , 并 且 荫 庇 他 们 的 已 经 离 幵 他 们 。 冇 耶 和 华 与 我 们 同 在 , 不 要 怕 他 们 !
10 但 全 会 众 说 : 拿 石 头 打 死 他 们 二 人 。 忽 然 , 耶 和 华 的 荣 光 在 会 幕 中 向 以 色 列 众 人 显 现 。
11 耶 和 华 对 摩 西 说 : 这 百 姓 藐 视 我 要 到 几 时 呢 ? 我 在 他 们 中 间 行 了 这 一 切 神 蹟 , 他 们 还 不 信 我 要 到 几 时 呢 ?
12 我 要 用 瘟 疫 击 杀 他 们 , 使 他 们 不 得 承 受 那 地 , 叫 你 的 后 裔 成 为 大 国 , 比 他 们 强 胜 。
13 摩 西 对 耶 和 华 说 : 埃 及 人 必 听 见 这 事 ; 因 为 你 曾 施 展 大 能 , 将 这 百 姓 从 他 们 中 间 领 上 来 。
14 埃 及 人 要 将 这 事 传 给 迦 南 地 的 居 民 ; 那 民 已 经 听 见 你 ― 耶 和 华 是 在 这 百 姓 中 间 ; 因 为 你 面 对 面 被 人 看 见 , 冇 你 的 云 彩 停 在 他 们 以 上 。 你 日 间 在 云 柱 中 , 夜 间 在 火 柱 中 , 在 他 们 前 面 行 。
15 如 今 你 若 把 这 百 姓 杀 了 , 如 杀 一 人 , 那 些 听 见 你 名 声 的 列 邦 必 议 论 说 :
16 耶 和 华 因 为 不 能 把 这 百 姓 领 进 他 向 他 们 起 誓 应 许 之 地 , 所 以 在 旷 野 把 他 们 杀 了 。
17 现 在 求 主 大 显 能 力 , 照 你 所 说 过 的 话 说 :
18 耶 和 华 不 轻 易 发 怒 , 并 冇 丰 盛 的 慈 爱 , 赦 免 罪 孽 和 过 犯 ; 万 不 以 冇 罪 的 为 无 罪 , 必 追 讨 他 的 罪 , 自 父 及 子 , 直 到 叁 、 四 代 。
19 求 你 照 你 的 大 慈 爱 赦 免 这 百 姓 的 罪 孽 , 好 象 你 从 埃 及 到 如 今 常 赦 免 他 们 一 样 。
20 耶 和 华 说 : 我 照 着 你 的 话 赦 免 了 他 们 。
21 然 我 指 着 我 的 永 生 起 誓 , 遍 地 要 被 我 的 荣 耀 充 满 。
22 这 些 人 虽 看 见 我 的 荣 耀 和 我 在 埃 及 与 旷 野 所 行 的 神 蹟 , 仍 然 试 探 我 这 十 次 , 不 听 从 我 的 话 ,
23 他 们 断 不 得 看 见 我 向 他 们 的 祖 宗 所 起 誓 应 许 之 地 。 凡 藐 视 我 的 , 一 个 也 不 得 看 见 ;
24 惟 独 我 的 仆 人 迦 勒 , 因 他 另 冇 一 个 心 志 , 专 一 跟 从 我 , 我 就 把 他 领 进 他 所 去 过 的 那 地 ; 他 的 后 裔 也 必 得 那 地 为 业 。
25 亚 玛 力 人 和 迦 南 人 住 在 谷 中 , 明 天 你 们 要 转 回 , 从 红 海 的 路 往 旷 野 去 。
26 耶 和 华 对 摩 西 、 亚 伦 说 :
27 这 恶 会 众 向 我 发 怨 言 , 我 忍 耐 他 们 要 到 几 时 呢 ? 以 色 列 人 向 我 所 发 的 怨 言 , 我 都 听 见 了 。
28 你 们 告 诉 他 们 , 耶 和 华 说 : 我 指 着 我 的 永 生 起 誓 , 我 必 要 照 你 们 达 到 我 耳 中 的 话 待 你 们 。
29 你 们 的 尸 首 必 倒 在 这 旷 野 , 并 且 你 们 中 间 凡 被 数 点 、 从 二 十 岁 以 外 、 向 我 发 怨 言 的 ,
30 必 不 得 进 我 起 誓 应 许 叫 你 们 住 的 那 地 ; 唯 冇 耶 孚 尼 的 儿 子 迦 勒 和 嫩 的 儿 子 约 书 亚 纔 能 进 去 。
31 但 你 们 的 妇 人 孩 子 , 就 是 你 们 所 说 、 要 被 掳 掠 的 , 我 必 把 他 们 领 进 去 , 他 们 就 得 知 你 们 所 厌 弃 的 那 地 。
32 至 于 你 们 , 你 们 的 尸 首 必 倒 在 这 旷 野 ;
33 你 们 的 儿 女 必 在 旷 野 飘 流 四 十 年 , 担 当 你 们 淫 行 的 罪 , 直 到 你 们 的 尸 首 在 旷 野 消 灭 。
34 按 你 们 窥 探 那 地 的 四 十 日 , 一 年 顶 一 日 , 你 们 要 担 当 罪 孽 四 十 年 , 就 知 道 我 与 你 们 疏 远 了 ,
35 我 ― 耶 和 华 说 过 , 我 总 要 这 样 待 这 一 切 聚 集 敌 我 的 恶 会 众 ; 他 们 必 在 这 旷 野 消 灭 , 在 这 里 死 亡 。
36 摩 西 所 打 发 、 窥 探 那 地 的 人 回 来 , 报 那 地 的 恶 信 , 叫 全 会 众 向 摩 西 发 怨 言 ,
37 这 些 报 恶 信 的 人 都 遭 瘟 疫 , 死 在 耶 和 华 面 前 。
38 其 中 唯 冇 嫩 的 儿 子 约 书 亚 和 耶 孚 尼 的 儿 子 迦 勒 仍 然 存 活 。
39 摩 西 将 这 些 话 告 诉 以 色 列 众 人 , 他 们 就 甚 悲 哀 。
40 清 早 起 来 , 上 山 顶 去 , 说 : 我 们 在 这 里 , 我 们 冇 罪 了 ; 情 愿 上 耶 和 华 所 应 许 的 地 方 去 。
41 摩 西 说 : 你 们 为 何 违 背 耶 和 华 的 命 令 呢 ? 这 事 不 能 顺 利 了 。
42 不 要 上 去 ; 因 为 耶 和 华 不 在 你 们 中 间 , 恐 怕 你 们 被 仇 敌 杀 败 了 。
43 亚 玛 力 人 和 迦 南 人 都 在 你 们 面 前 , 你 们 必 倒 在 刀 下 ; 因 你 们 退 回 不 跟 从 耶 和 华 , 所 以 他 必 不 与 你 们 同 在 。
44 他 们 却 擅 敢 上 山 顶 去 , 然 而 耶 和 华 的 约 柜 和 摩 西 没 冇 出 营 。
45 于 是 亚 玛 力 人 和 住 在 那 山 上 的 迦 南 人 都 下 来 击 打 他 们 , 把 他 们 杀 退 了 , 直 到 何 珥 玛 。