1 És volt egy ember a Benjámin [nemzetségébõl,] kinek neve vala Kis, Abielnek fia, ki Sérornak fia, ki Bekoráthnak fia, ki Afiákhnak fia, ki Benjámin [házából] való volt; igen tehetõs ember vala.
2 És volt néki egy Saul nevû fia, ifjú és szép; õ nála Izráel fiai közül senki sem volt szebb; vállától felfelé magasabb vala az egész népnél.
3 És elvesztek vala Kisnek, a Saul atyjának szamarai, és monda Kis Saulnak, az õ fiának: Végy magad mellé egyet a szolgák közül, és kelj fel, menj el, keresd meg a szamarakat.
4 És bejárá az Efraim hegységét, és bejárta Salisa földét, de nem találták meg; és bejárták Sáálim földét, de nem voltak ott; és bejárá Benjámin földét, de nem találták meg.
5 Mikor pedig a Suf földére jutottak, monda Saul az õ szolgájának, a ki vele volt: Jer, térjünk vissza, nehogy atyám elvetve a szamarak gondját, miattunk aggódjék.
6 Az pedig monda néki: Ímé az Istennek embere most e városban van, és az az ember tiszteletben áll; mind az, a mit mond, beteljesedik. Most azért menjünk el oda, talán megmondja nékünk is a mi útunkat, hogy merre menjünk.
7 És monda Saul az õ szolgájának: Elmehetünk oda, de mit vigyünk ez embernek? mert a kenyér elfogyott tarisznyánkból, és nincsen mit vigyünk ajándékba az Isten emberének; mi van nálunk?
8 A szolga pedig felele ismét Saulnak, és monda: Ímé van nálam egy ezüst siklusnak negyedrésze, oda adom ezt az Isten emberének, hogy megmondja nékünk a mi útunkat.
9 Régen Izráelben azt mondák, mikor valaki elment Istent megkérdezni: Jertek, menjünk el a nézõhöz; mert a kit most prófétának neveznek, régen nézõnek hívták.
10 És Saul monda az õ szolgájának: Helyesen beszélsz; jer, menjünk el. Elmenének azért a városba, hol az Istennek embere volt.
11 A mint pedig a város felhágóján menének, leányokkal találkozának, a kik vizet meríteni jöttek ki, és mondának nékik: Itt van-é a nézõ?
12 És azok felelének nékik, és mondának: Igen, amott van elõtted, siess azért, mert ma jött a városba, mivel ma lesz a népnek véres áldozata ím e hegyen.
13 A mint a városba mentek, azonnal megtaláljátok, mielõtt felmenne a hegyre, hogy egyék; mert a nép nem eszik addig, míg õ el nem jön, mivel a véres áldozatot õ áldja meg, és azután esznek a meghívottak. Azért most menjetek fel, mert épen most fogjátok õt megtalálni.
14 Felmenének azért a városba. És mikor a városban menének, ímé akkor jöve ki Sámuel velök szemben, hogy a hegyre felmenjen.
15 És az Úr kijelentette Sámuelnek füleibe, egy nappal az elõtt, hogy Saul eljött, mondván:
16 Holnap ilyenkor küldök hozzád egy embert a Benjámin földérõl, és kend fel õt fejedelmül az én népem, Izráel felett, hogy megszabadítsa az én népemet a Filiszteusok kezébõl; mert megtekintém az én népemet, mivel felhatott az õ kiáltása hozzám.
17 Mikor pedig Sámuel meglátta Sault, szóla néki az Úr: Ímé ez az az ember, a kirõl szólottam néked, õ uralkodjék az én népem felett.
18 Akkor Saul a kapu alatt Sámuelhez közeledék és monda: Ugyan mondd meg nékem, hol van itt a nézõ háza?
19 Sámuel pedig felele Saulnak, és monda: Én vagyok az a nézõ; menj fel elõttem a hegyre, és egyetek ma én velem, reggel pedig elbocsátlak téged, és megmondom néked mind azt, a mi szívedben van.
20 A szamarak miatt pedig, melyek tõled ezelõtt három nappal elvesztek, ne aggódjál, mert megtaláltattak. És kié leend mind az, a mi Izráelben becses? Avagy nem a tiéd és a te atyádnak egész házáé?
21 És Saul felele, és monda: Avagy nem Benjáminita vagyok-é én, Izráelnek legkisebb törzsébõl való? És az én nemzetségem nem legkisebb-é Benjámin törzsének nemzetségei között? Miért szólasz tehát hozzám ilyen módon?
22 Akkor Sámuel megfogta Sault és az õ szolgáját, és bevezette õket az étkezõ helyre; és nékik adta a fõhelyet a meghívottak között, kik mintegy harminczan valának.
23 És monda Sámuel a szakácsnak: Hozd elõ azt a darabot, melyet odaadtam néked, és a melyrõl azt mondám, hogy tartsd magadnál.
24 Akkor a szakács felhozta a czombot és a mi rajta volt, és Saul elé tevé. És õ monda: Ímhol a megmaradt rész, vedd magad elé és egyél, mert erre az idõre tétetett az el számodra, mikor mondám: Meghívtam a népet. Evék azért Saul azon a napon Sámuellel.
25 És miután lejöttek a hegyrõl a városba, a felházban beszélgetett Saullal.
26 És korán felkelének. Történt ugyanis, hogy hajnalhasadtakor kiálta Sámuel Saulnak a felházba, mondván: Kelj fel, hogy elbocsássalak téged. És felkelt Saul, és kimenének ketten, õ és Sámuel az utczára.
27 Mikor pedig lemenének a város végére, Sámuel monda Saulnak: Mondd meg a szolgának, hogy menjen elõre elõttünk - és elõre ment -, te pedig most állj meg, hogy megmondjam néked az Istennek beszédét.
1 Na tera tetahi tangata o Pinemine, ko Kihi tona ingoa, he tama na Apiere, tama a Teroro, tama a Pekorata, tama a Apiaha, he Pineamini, he tangata marohirohi.
2 He tama ano tana, ko tona ingoa ko Haora, he taitama, he ataahua, he pai, kahore he tangata o nga tama a Iharaira i ataahua atu i a ia; purero tonu ona pokohiwi ki runga ake i te iwi katoa.
3 Na kua ngaro nga kaihe a Kihi papa o Haora, a ka mea a Kihi ki a Haora, ki tana tama, Tangohia tetahi o nga tamariki hei hoa mou, whakatika, haere ki te rapu i nga kaihe.
4 Na ka tika ia na te whenua pukepuke o Eparaima, a haere tonu na te whenua o Hariha; heoi kihai i kitea: katahi raua ka tika na te whenua o Harimi, heoi kahore noa iho; na ka haere ia na te whenua o nga Pineamini, a kahore i kitea.
5 A, no to raua taenga ki te whenua o Tupu, ka mea a Haora ki tana tangata, ki tona hoa, Haere mai, taua ka hoki; kei mutu te whakaaro o toku papa ki nga kaihe, a ka manukanuka ke ki a taua.
6 Na ka mea tera ki a ia, He tangata na te Atua tenei kei te pa nei, he tangata e whakahonoretia ana; mana pu ana kupu katoa: na kia haere taua ki reira; tera pea e korerotia mai e ia ki a taua te haere e haere nei taua.
7 Ano ra ko Haora ki tana tangata, Engari, ki te haere taua he aha te mea hei mauranga atu ma taua ki taua tangata, kua hemo nei hoki te taro i roto i a taua putea, a kahore he hakari hei kawenga atu ki taua tangata a te Atua: he aha oti ta taua?
8 Na ka whakahoki taua tangata ki ta Haora, ka mea, Nana, ko te whakawha tenei o te hekere hiriwa kei toku ringa: me hoatu e ahau ki taua tangata a te Atua, kia whakaaturia mai e ia to taua ara ki a taua.
9 I mua hoki i roto i a Iharaira, ina haere te tangata ki te ui tikanga i te Atua, ko tana ki tenei, Hoake, taua ka haere ki te matakite: he matakite hoki ta mua ingoa mo te poropiti.
10 Na ka mea a Haora ki tana tangata, Ka pai tau kupu; hoatu, taua ka haere. Na haere ana raua ki te pa kei reira nei taua tangata a te Atua.
11 I a raua e piki ana i te pikitanga ki te pa, ka tutaki raua ki etahi kotiro e puta mai ana ki te utu wai. Na ka mea raua ki a ratou, Tenei ranei te matakite?
12 Na ka whakahoki ratou ki a raua, ka mea, Tenei ano; nana, kei mua atu i a koe na: hohoro atu inaianei tonu, no tenei ra hoki ia i tae mai ai ki te pa; he patunga tapu hoki ta te iwi nei aianei i te wahi tiketike.
13 Tomo kau korua ki te pa, ka tupono korua ki a ia i te mea kahore ano i piki noa ki te wahi tiketike ki te kai: e kore hoki te iwi e kai kia tae atu ra ano ia; ko ia hoki hei whakapai i te patunga tapu, muri iho ka kai te hunga i karangatia. Heoi, piki atu; ko te wa hoki tenei e kitea ai ia e korua.
14 Na piki ana raua ki te pa; a ka uru atu raua ki roto ki te pa, ko Hamuera kua puta; tutaki tonu ki a raua; e piki ana ki te wahi tiketike.
15 Na kua whakapuakina e Ihowa ki a Hamuera i te ra i mua atu i te taenga mai o Haora, kua mea,
16 Kia penei apopo ka unga atu e ahau ki a koe tetahi tangata no te whenua o Pineamine, na me whakawahi ia e koe hei rangatira mo taku iwi, mo Iharaira, a mana e whakaora taku iwi i te ringa o nga Pirihitini: kua titiro atu hoki ahau ki taku iwi, n o te mea kua tae ake ta ratou karanga ki ahau.
17 A, no te kitenga o Hamuera i a Haora, ka mea a Ihowa ki a ia, Ko te tangata tenei i korerotia ra e ahau ki a koe. Mana e whakahaere tikanga mo taku iwi.
18 Katahi ka whakatata a Haora ki a Hamuera, ki te kuwaha, ka mea, Tena koe, whakaaturia mai ki ahau, kei hea te whare o te matakite.
19 Na ka whakahoki a Hamuera ki a Haora, ka mea, Ko ahau te matakite: piki atu i mua i ahau ki te wahi tiketike, ka kai tahi hoki korua i ahau aianei; a ka tukua atu koe e ahau i te ata, ka whakaaturia hoki ki a koe nga mea katoa i tou ngakau.
20 A ko au kaihe, ka toru nei nga ra e ngaro ana, kaua tou ngakau e whai ki era; kua kitea hoki. Kei a wai koia te hiahia katoa o Iharaira? he teka ianei kei a koe, kei te whare katoa ano hoki o tou papa?
21 Na ka whakahokia e Haora, ka mea, He teka ianei he Pineamini ahau, no te iti rawa o nga iwi o Iharaira, ko toku hapu hoki te iti rawa o nga hapu katoa o te iwi o Pineamine? he aha ra ena kupu i puaki mai ai i a koe?
22 Na ka mau a Hamuera ki a Haora raua ko tana tangata, a kawea ana ki te whare, a hoatu ana e ia he nohoanga ki a raua i runga ake o te hunga i karangatia; e toru tekau ano hoki ratou.
23 Na ka mea a Hamuera ki te tuari, Homai te wahi i hoatu e ahau ki a koe, tera i kiia atu ra e ahau ki a koe, Kia takoto tena ki a koe.
24 Na hapainga ana e te tuari te huha me ona aha noa, a whakatakotoria ana ki te aroaro o Haora. Na ka mea a Hamuera, Nana, ko te wahi i tohungia na, waiho i tou aroaro hei kai mau: he mea rongoa tonu hoki mau a tae noa ki tenei wa, no taku kianga, He hunga tenei kua karangatia e ahau. Na kai tahi ana a Haora raua ko Hamuera i taua ra.
25 A, i to ratou hekenga iho i te wahi tiketike ki te pa, ka korero ia ki a Haora i runga i te tuanui.
26 Na ka maranga wawe ratou: a i te mea ka puta ake te ra, ka karangatia a Haora e Hamuera ki runga ki te tuanui, i mea ia, Whakatika, kia unga atu koe e ahau. Na ka whakatika a Haora, a puta atu ana raua tokorua, a ia, a Hamuera, ki waho.
27 I a raua e heke ana i te pito o te pa, ka mea a Hamuera ki a Haora, Mea atu ki te tangata ra kia haere atu ki mua i a taua; katahi tera ka haere; ko koe ia, tu marie koe, kia whakapuakina atu e ahau ki a koe te kupu a te Atua.