1 Erre kivonultak az Izráel minden fiai és összegyülekezett a nép, mint egy ember, Dántól fogva Bersebáig és a Gileád földéig, az Úrhoz Mispába.
2 És megjelentek az egész népnek fõfõ emberei, az Izráelnek minden nemzetségei az Isten népének gyülekezetében, négyszázezer gyalogos, fegyverfogható férfiú.
3 De meghallották a Benjámin fiai [is,] hogy felmentek az Izráel fiai Mispába. Az Izráel fiai pedig mondának: Mondjátok meg, hogy mint történt ez a gonoszság?
4 És felele a Lévita, a megöletett asszonynak férje, és monda: Gibeába, mely Benjáminé, mentem én és az én ágyasom, hogy ott megháljak.
5 És ellenem támadtak Gibeának férfiai, és körülvették miattam a házat éjjel, engem akartak megölni, de az én ágyasomat nyomorgatták meg annyira, hogy meghalt.
6 Ekkor fogtam ágyasomat, és szétvagdaltam õt, és szétküldöztem az Izráel örökségének minden tartományaiba, mert útálatosságot és aljasságot követtek el Izráelben.
7 Ímé mindnyájan, kik itt vagytok Izráel fiai, szóljatok errõl és tanácskozzatok [felõle].
8 Ekkor felállott az egész nép, mint egy ember, mondván: Senki közülünk sátorába ne menjen, és senki házához ne térjen,
9 Mert most Gibea ellen ezt cselekedéndjük: sorsot vetünk rá.
10 És választunk tíz férfiút száz közül, és százat ezer közül, és ezeret tízezer közül, Izráelnek minden nemzetségébõl, hogy hordjanak élelmet a népnek, hogy ez elmenvén, cselekedjék Benjámin Gibeájával annak minden gonoszsága szerint, melyet elkövetett Izráelben.
11 És összegyülekezett Izráel minden férfia a város ellen, mint egy ember, egyesülten.
12 És követeket küldöttek az Izráel nemzetségei Benjámin minden törzseihez, mondván: Micsoda aljasság az, a mi ti közöttetek történt?
13 Most adjátok ki azokat a férfiakat, a Béliál fiait, a kik Gibeában vannak, hogy megöljük õket, és kitisztítsuk a gonoszt Izráelbõl. De a Benjámin fiai nem akartak hallgatni testvéreiknek, az Izráel fiainak szavára,
14 Hanem egybegyûltek a Benjámin fiai a városokból Gibeába, hogy kimenjenek harczolni az Izráel fiaival.
15 És azon a napon a Benjámin fiai, a kik a városokból [jöttek fel,] huszonhatezer fegyverfogható férfiút számlálának, Gibea lakóin kivül, kik szám szerint hétszázan voltak, [mind] válogatott férfiú.
16 Ebbõl az egész népbõl volt hétszáz válogatott férfiú, a kik suták voltak. Ezek mindnyájan a parittyával hajszálnyira [biztosan] találtak és nem hibázták el.
17 Az Izráel fiai pedig szám szerint, a Benjámin fiain kivül, négyszázezeren voltak, fegyverfogható emberek, és mind hadakozó férfiak.
18 Ekkor felkeltek, és felmentek Béthelbe, és megkérdék az Istent, és mondának az Izráel fiai: Ki menjen fel elõször közülünk a Benjámin fiai ellen hadakozni? És monda az Úr: Júda elõször.
19 Felkeltek azért az Izráel fiai reggel, és táborba szállottak Gibea elõtt.
20 És kimentek Izráel emberei harczolni Benjámin ellen, és csatarendbe állottak fel ellenök az Izráel emberei Gibeánál.
21 És kivonultak a Benjámin fiai [is] Gibeából, és levertek az Izráel fiai közül az nap huszonkétezeret a földre.
22 De a nép, Izráel férfiai, megbátoríták magukat, és újra csatarendbe állottak ugyanazon a helyen, a melyen elõtte való nap sorakoztak.
23 És felmenének az Izráel fiai, és [ott] sírtak, az Úr elõtt egész estig, és megkérdezték az Urat, mondván: Vajjon elmenjek-é még harczolni az én atyámfiának, Benjáminnak fiai ellen? Az Úr pedig monda: Menjetek fel ellene!
24 És mikor az Izráel fiai másnap a Benjámin fiai ellen felvonultak,
25 Kijött elébük Benjámin Gibeából másnap, és levert az Izráel fiai közül [még] tizennyolczezer embert a földre, kik mindannyian fegyverfoghatók valának.
26 Ekkor felment Izráel minden fia és az egész nép, és elmenvén Béthelbe, sírtak, és ott maradtak az Úr elõtt és bõjtöltek aznap egész estvéig, és égõáldozattal és hálaadó áldozattal áldoztak az Úr elõtt.
27 És megkérdezék az Izráel fiai az Urat, - mert ott volt abban az idõben az Isten frigyládája.
28 És Fineás, az Áron fiának Eleázárnak fia szolgált körülötte abban az idõben - mondván: Vajjon még [egyszer] felmenjek-é harczolni az én atyámfiának Benjáminnak fiaival, vagy pedig abbanhagyjam? És monda az Úr: Menj, mert holnap kezedbe adom õket.
29 És leseket vetett Izráel Gibea ellen köröskörül.
30 És felvonultak az Izráel fiai a Benjámin fiai ellen harmadnapon, és felállottak Gibea ellen úgy, mint annakelõtte.
31 Ekkor kijöttek a Benjámin fiai a nép ellen, elszakasztatának a várostól, és elkezdették a népet verni, és ölni, mint annakelõtte, a mezõn, a két úton, melynek egyike Béthelbe, másika Gibea felé vezet, [és már megöltek] mintegy harmincz férfiút Izráelbõl.
32 És mondának a Benjámin fiai: Megverettetnek ezek elõttünk [megint,] mint elõször. Az Izráel fiai pedig mondának: Fussunk el és szakaszszuk el õket a várostól, [ki] az országútra.
33 És az Izráel minden fia elhagyta helyét és Baál-Thámárnál állott fel. Izráel lesei pedig elõtörtek [rejtek]helyeikbõl Maareh-Gabából.
34 Ekkor az egész Izráelbõl tízezer válogatott férfiú tört Gibea ellen, és néki búsulának a harcznak, és amazok észre sem vették, hogy veszedelemben forognak.
35 Így verte le az Úr Izráel elõtt Benjámint, és elpusztítottak az Izráel fiai azon a napon a Benjámin fiai közül huszonötezerszáz férfiút, kik mind fegyverfoghatók voltak.
36 Benjámin fiai tehát látták, hogy megveretnek, mivel Izráel férfiai [csak] azért adtak helyet Benjáminnak, mert õk a lesekben bíztak, a melyeket Gibeánál helyeztek el.
37 És a les elõsietett és elõtört Gibea ellen, és a les bevonult, és leölte az egész várost fegyvernek élivel.
38 És abban egyeztek meg Izráel férfiai a les-csapatokkal, hogy erõs füstfelleget bocsátanak fel a városból.
39 Mikor aztán az Izráel férfiai visszafordultak a harcz közben, és Benjámin megkezdte az öldöklést és [leölt] mintegy harmincz férfiút Izráelbõl, és azt gondolta magában: Bizony megverettetnek elõttünk, mint az elsõ ütközetben:
40 Épen akkor kezdett a felhõ felemelkedni a városból, mint egy füstoszlop. És mikor [aztán] Benjámin hátratekintett, látta, hogy íme a város lángja [már] feléri az eget.
41 És az Izráel fiai megfordultak, és megijedének a Benjámin fiai, a kik most látták csak, hogy rajtok a veszedelem.
42 És elfutottak az Izráel férfiai elõl a pusztába [vivõ] útra; de a harcz ott is utólérte õket, és az út közepén ölték le a városból jövõket.
43 Körülvették Benjámint, üldözték õt, letiporták a pihenõ helyen, egészen a Gibea elõtt keletre [esõ vidékig.]
44 És elesett Benjámin közül tizennyolcezer ember, mindnyájan vitéz férfiak.
45 Ekkor megfordultak, és a pusztába menekültek, a Rimmon sziklájához; de az útakon még megöltek közülök ötezer embert, és azután egész Gideomig mentek utánok, és megöltek közülök kétezer embert.
46 Azok tehát, akik elestek Benjámin közül, összesen huszonötezeren voltak, kik mindannyian fegyvert fogtak azon a napon, és mindnyájan vitéz férfiak voltak.
47 De hatszáz férfiú megfordult, és elmenekült a pusztába a Rimmon kõsziklájára, és ott [is] maradt a Rimmon szikláján négy hónapig.
48 Az Izráel férfiai pedig visszatértek a Benjámin fiaira, és megölték õket fegyvernek élével a városokban az emberektõl a barmokig, és a mi csak található volt; az összes városokat pedig, miket találtak, tûzzel égették meg.
1 Na ka puta nga tamariki katoa a Iharaira, a huihui ana te whakaminenga me te mea he tangata kotahi, no Rana mai ano a Peerehepa atu ana, no te whenua ano hoki o Kireara, ki a Ihowa, ki Mihipa.
2 I puta mai ano nga rangatira o te iwi katoa, o nga iwi katoa o Iharaira, i roto i te huihui o te iwi a te Atua, e wha rau nga mano, he hunga haere i raro, he hunga mau hoari.
3 A i rongo nga tamariki a Pineamine kua tae nga tamariki a Iharaira ki Mihipa. Na ka mea nga tamariki a Iharaira, Korerotia mai i peheatia tenei mea kino.
4 Na ka utua e te Riwaiti, e te tangata nana te wahine i kohurutia ra, ka mea, I haere mai ahau ki Kipea, ki tera i a Pineamine, maua ko taku wahine iti, moe ai.
5 Na ko te whakatikanga mai o nga tangata o Kipea ki ahau, kei te karapoti i te whare i te po, he mea hoki moku; i mea ratou kia patua ahau: na whakaititia ana taku wahine a mate iho.
6 Na ka mau ahau ki taku wahine, a tapatapahia ana e ahau, hoatu ana kia kawea puta noa i te whenua, i te kainga tupu o Iharaira, mo ratou i mahi i te mahi kino, i te mahi poauau i roto i a Iharaira.
7 Na, e nga tamariki a Iharaira, koutou katoa, homai ki konei ta koutou kupu, me to koutou whakaaro.
8 Na ka whakatika katoa te iwi ano he tangata kotahi, ka mea, E kore tetahi o tatou e haere ki tona teneti, e kore ano hoki tetahi o tatou e peka atu ki tona whare.
9 Engari ko ta tatou tenei e mea ai ki Kipea: ma te rota te tikanga mo ta tatou whawhai ki reira.
10 Me tango tangata, kia tekau i roto i te rau, i nga iwi katoa o Iharaira, he rau i roto i te mano, he mano i roto i te tekau mano, hei mau o mo te iwi; a ka tae ki Kipea o Pineamine ka rite ta ratou e mea ai ki nga mea poauau katoa i mahia e rato u i roto i a Iharaira.
11 Heoi huihui ana nga tangata katoa o Iharaira hei whakaeke mo te pa, piri tonu me te mea he tangata kotahi ratou.
12 Na ka tono tangata nga iwi o Iharaira puta noa i te iwi katoa o pineamine, hei mea, He aha tenei mea kino kua meatia nei i roto i a koutou?
13 Na homai aianei aua tangata, nga tama a Periara i Kipea, kia whakamatea e matou, kia whakakorea ai te kino i roto i a Iharaira. Otiia kihai a Pineamine i pai ki te whakarongo ki te reo o o ratou tuakana, o nga tamariki a Iharaira.
14 Na ka huihui nga tama a Pineamine i roto i nga pa ki Kipea, ka haere ki te whawhai ki nga tama a Iharaira.
15 Na ka taua i taua ra nga tama a Pineamine o nga pa, e rua tekau ma ono mano nga tangata, he hunga mau hoari; tera atu ano nga tangata o Kipea; i taua ratou e whitu rau tangata, whiriwhiri rawa.
16 Kei roto ano i tenei hunga katoa etahi, e whitu rau, he hunga whiriwhiri, he maui; ko enei katoa he hunga e piua ai te kohatu ki te huruhuru mahunga, a e kore e taha.
17 I taua ano hoki nga tangata o Iharaira, nga mea ehara i a Pineamine, e wha rau mano tangata, he hunga mau hoari: he hunga hapai pakanga enei katoa.
18 Katahi nga tama a Iharaira ka whakatika, ka haere ki Peteere, ka ui atu ki te Atua, ka mea, Ko wai o matou hei timata te haere ki te whawhai ki nga tama a Pineamine? Na ka mea a Ihowa, Ma Hura e timata.
19 Na ka maranga nga tama a Iharaira i te ata, a ka noho ki Kipea.
20 Na ka haere nga tama a Iharaira ki te whawhai ki a Pineamine; a whakaritea ana a ratou ngohi e nga tama a Iharaira mo te whawhai ki Kipea.
21 Na ka puta nga tama a Pineamine i roto i Kipea, a pirau rawa i a ratou ki te whenua i taua ra e rua tekau ma rua mano o nga tangata o Iharaira.
22 Na ka whakatenatena te iwi, nga tangata o Iharaira, i a ratou ano, a whakaritea ana ano a ratou ngaohi kia whawhai ai ki taua wahi ano i whakaritea ai i te ra tuatahi.
23 I haere ano nga tama a Iharaira, i tangi ki te aroaro o Ihowa a ahiahi noa, i ui atu hoki ki a Ihowa, i mea, Me haere atu ano ahau ki te whawhai ki nga tama a Pineamine, a toku teina? Na ka mea a Ihowa, Haere ki te whawhai ki a ia.
24 Na ka whakatata nga tama a Iharaira ki nga tama a Pineamine i te rua o nga ra.
25 I puta mai ano a Pineamine i roto i Kipea i te rua o nga ra ki te tu ki a ratou, a pirau rawa ano i a ratou ki te whenua tekau ma waru mano o nga tama a Iharaira; he hunga mau hoari katoa enei.
26 Katahi ka haere nga tama katoa a Iharaira me te iwi katoa, a ka tae ki Peteere; na ka tangi ratou, a ka noho i reira ki te aroaro o Ihowa, kahore rawa hoki i kai i taua ra a ahiahi noa; me te whakaeke ano hoki i nga tahunga tinana, i nga whakahe re mo te pai ki te aroaro o Ihowa.
27 Na ka ui nga tama a Iharaira ki a Ihowa, i reira hoki te aaka o te kawenata a te Atua i aua ra,
28 Ko Pinehaha hoki, tama a Ereatara, tama a Arona, te tu ana i tona aroaro i aua ra; ka mea ratou, Me haere atu ano ahau ki te whawhai ki nga tama a Pineamine, a toku teina, me whakamutu ranei? Na ka mea a Ihowa, Haere, ko apopo hoki ratou hoatu a i e ahau ki tou ringa.
29 Katahi ka whakatakotoria he pehipehi e Iharaira mo Kipea a taka noa, taka noa.
30 Na ka haere nga tama a Iharaira ki nga tama a Pineamine i te toru o nga ra, e whakatakotoria ana nga ngohi hei whawhai ki Kipea, pera ano me mua ra.
31 Na ko te putanga mai o nga tama a Pineamine ki te tu ki te iwi, manukawhakitia ana ratou i te pa; na ka timata ratou te patu i etahi o te iwi, te tukituki, te pera me mua ra, i nga huarahi e tika atu ra, ko tetahi ki Peteere, ko tetahi ki Kipea i te parae, me te mea e toru tekau nga tangata o Iharaira.
32 Na ka mea nga tama a Pineamine, Kua hinga ratou i a tatou, kua pera me to te timatanga. Otiia i mea nga tama a Iharaira, Kia rere atu tatou; me manukawhaki mai ratou i roto i te pa ki nga huarahi.
33 Na ka whakatika ake nga tangata katoa o Iharaira i o ratou wahi, a ka tu a matua ki Paaratamara: i puta mai ano nga pehipehi o Iharaira i to ratou wahi, ara i Marehekepa.
34 Na haere tonu atu ki Kipea nga tangata kotahi tekau mano, he hunga whiriwhiri i roto i a Iharaira katoa, a ka nui haere te whawhai: kihai ratou i mohio ka tata te kino ki a ratou.
35 Na patua iho e Ihowa a Pineamine i te aroaro o Iharaira, a ngaro iho o Pineamine i nga tama a Iharaira i taua ra, e rua tekau ma rima mano kotahi rau: he hunga mau hoari enei katoa.
36 Heoi ka kite nga tama a Pineamine e patua ana ratou: i tukua mai a Pineamine e nga tangata o Iharaira, i whakamanawa atu hoki ki te pehipehi i whakatakotoria e ratou ki Kipea.
37 Na hohoro tonu te pehipehi, huakina ana e ratou a Kipea; te unuhanga mai hoki o te pehipehi, na patua iho e ratou te pa katoa ki te mata o te hoari.
38 Na kua oti tetahi tohu te whakarite e nga tangata o Iharaira ki te pehipehi, ara kia meinga e ratou kia nui te kake o te pongere o te paowa i te pa.
39 A, i te whatinga o nga tangata o Iharaira i te mea e whawhai ana, ka anga a Pineamine, ka patu, ka tukituki i nga tangata o Iharaira, me te mea e toru tekau tangata: i mea hoki ratou, Koia rawa ano! e hinga ana ano ratou i a tatou, e pera ana an o me to te whawhaitanga tuatahi.
40 Otiia ka timata nei te kake o te pongere o te pa ki runga, me te pou auahi, na ka titiro nga Pineamini ki muri i a ratou, nga kua pau te pa i te ahi, e kake ana tera he paowa ki te rangi.
41 Ko te tahuritanga atu o nga tangata o Iharaira, kanakana kau ana nga tangata o Pineamine; i kite hoki ratou kua tae mai te he ki a ratou.
42 Na reira ka whati ratou i te aroaro o nga tangata o Iharaira ki te huarahi ki te koraha; otiia i pipiri tonu te whai a te hoariri i a ratou; na, ko te hunga i puta mai i roto i nga pa, kei te whakangaro i a ratou, he mea karapoti na ratou.
43 Ka karapotia e ratou nga Pineamini a taka noa, a whaia ana, takatakahia ana i o ratou okiokinga, i te ritenga atu o Kipea whaka te rawhiti.
44 A kotahi tekau ma waru mano o nga tangata o Pineamine i hinga: he hunga maia enei katoa.
45 Na ka whati ratou, a rere ana ki te koraha, ki te kamaka o Rimono: a e rima mano tangata i hamua e ratou ki nga huarahi, na ka whaia ano ratou ki Kiromo, a patua iho o ratou e rua mano tangata.
46 Na ko te hunga katoa i hinga o Pineamine i taua ra, e rua tekau ma rima mano, he hunga mau hoari: he hunga maia katoa enei.
47 A e ono rau tangata i tahuri, i rere ki te koraha, ki te kamaka o Rimono, a e wha nga marama i noho ai ki te kamaka o Rimono.
48 A i tahuri atu ano nga tangata o Iharaira ki nga tama a Pineamine, a patua iho ratou ki te mata o te hoari, ko nga tangata o nga pa, me nga kararehe, me nga mea katoa i tupono atu ai ratou: i tungia ano e ratou ki te ahi nga pa katoa i tae atu a i ratou.