1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!

2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.

3 Igaz szívbõl [származnak] beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.

4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.

5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elõ!

6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.

7 Ímé, a tõlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.

8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:

9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bûn nincsen bennem.

10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!

11 Békóba veti lábaimat, és õrzi minden ösvényemet.

12 Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!

13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?

14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!

15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;

16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.

17 Hogy eltérítse az embert a [rossz] cselekedettõl, és elrejtse a kevélységet a férfi elõl.

18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.

19 Fájdalommal is bünteti az õ ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.

20 Úgy, hogy az õ ínye undorodik az ételtõl, és lelke az õ kedves ételétõl.

21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.

22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.

23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;

24 És [az Isten] könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg õt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!

25 Akkor teste fiatal, erõtõl duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.

26 Imádkozik Istenhez és õ kegyelmébe veszi, hogy az õ színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az õ igazságát.

27 Az emberek elõtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;

28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.

29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,

30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.

31 Figyelj Jób, [és] hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!

32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.

33 Ha [pedig] nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!

1 Tena ra, whakarongo, e Hopa, ki aku korero, kia whai taringa ki aku kupu katoa.

2 Nana, kua puaki nei toku mangai, kei te korero toku arero i roto i toku mangai.

3 Ma aku kupu e whakapuaki te tika o toku ngakau; ka korero pono oku ngutu i ta ratou e matau ana.

4 He mea hanga ahau na te Wairua o te Atua, a na te manawa o te Kaha Rawa ahau i whai ora ai.

5 Ki te taea e koe, whakahokia mai e koe he kupu ki ahau; whakatikaia au korero ki toku aroaro, e tu ki runga.

6 Nana, ko toku anga ki te Atua he pena hoki i tau; he mea hanga nei ano hoki ahau ki te paru.

7 Nana, e kore te wehi ki ahau e whakawehi i a koe; e kore ano hoki toku ringa e taimaha iho ki a koe.

8 He pono kua hakiri oku taringa ki au kupu, a kua rongo atu ahau i te reo o au kupu, e mea ana,

9 He ma ahau, kahore oku he; he harakore ahau, kahore hoki he kino i roto i ahau:

10 Na e rapu ana ia i te take riri ki ahau, e kiia ana ahau e ia he hoariri nona;

11 E karapitia ana e ia oku waewae ki te rakau, e ata titiro ana ia ki oku hikoinga katoa.

12 Nana, maku e whawhati tau kupu, ehara tenei mea au i te mea tika; nui atu hoki te Atua i te tangata.

13 He aha koe i totohe ai ki a ia? E kore hoki e korerotia e ia te tikanga o tetahi o ana mea.

14 Kotahi hoki, ae ra, e rua korerotanga a te Atua, otiia kahore e maharatia e te tangata.

15 I te moe, i te putanga moemoea mai o te po, ina au iho te moe o te tangata, i nga moenga i runga i te takotoranga;

16 Ko reira ia whakapuare ai i nga taringa o nga tangata, hiri ai hoki i te ako mo ratou;

17 Kia whakanekehia ai te tangata i tana whakaaro, kia hipokina ai hoki te whakapehapeha o te tangata;

18 E puritia ana e ia tona wairua kei tae ki te rua, tona ora kei riro i te hoari.

19 E whiua ana hoki ia ki te mamae i runga i tona moenga, ki te ngau tonu hoki o ona wheua;

20 A whakarihariha ana tona ora ki te taro, tona wairua ki te kai whakaminamina.

21 E honia ana ona kiko, a kore noa e kitea; a purero mai ana ona wheua kihai nei i kitea i mua.

22 Heoi e whakatata ana tona wairua ki te rua, tona ora ki nga kaiwhakamate.

23 Ki te mea he karere tera kei a ia, he kaiwhakaatu tikanga tetahi i roto i te mano, hei whakaatu i tona tika ki te tangata:

24 Na ka tohu tera i a ia, a ka mea, Whakaorangia ia kei heke ki te rua, kua kitea hoki e ahau he utu.

25 Ko tona kiri ka ngawari atu i to te tamaiti; ka hoki iho ia ki nga ra o tona tamarikitanga:

26 Ka inoi ia ki te Atua, a ka manako tera ki a ia; heoi ka kite ia i tona mata i runga i te koa: a ka utua e ia te tika o te tangata.

27 E waiata ana ia i te aroaro o nga tangata, e mea ana, Kua hara ahau, whakaparoritia ake e ahau te tika, a kahore he pai ki ahau:

28 Kua whakaorangia e ia toku wairua kei riro ki te rua, a e kite toku wairua i te marama.

29 Nana, e meatia ana enei mea katoa e te Atua, e tuaruatia ana, ae, e tuatorutia ana, ki te tangata,

30 Hei whakahoki mai i tona wairua i roto i te rua, kia whakamaramatia ai ki te marama o te ora.

31 Kia whai whakaaro mai, e Hopa, whakarongo mai ki ahau: kati tau, a ka korero ahau.

32 Ki te mea he kupu tau, utua mai taku: korero, ko taku hoki i pai ai kia whakatikaia tau.

33 Ki te kahore, whakarongo ki ahau: noho puku koe, a maku koe e whakaako ki te whakaaro nui.