1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?

2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyût pedig buzgóság veszti el.

3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.

4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse õket.

5 A mit learatnak néki, az éhezõ eszi meg, a töviskerítésbõl is elviszi azt, kincseiket tõrvetõk nyelik el.

6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földbõl sarjad a nyomorúság!

7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.

8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.

9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat mûvel, és csudákat, a miknek száma nincsen.

10 A ki esõt ad a földnek színére, és a mezõkre vizet bocsát.

11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.

12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.

13 A ki megfogja a bölcseket az õ csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.

14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.

15 A ki megszabadítja a fegyvertõl, az õ szájoktól, és az erõsnek kezébõl a szegényt;

16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az õ száját.

17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!

18 Mert õ megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.

19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.

20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektõl.

21 A nyelvek ostora elõl rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.

22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.

23 Mert a mezõn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.

24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.

25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezõn a fû.

26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.

27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.

1 Tena ra, karanga; ka whakao ranei tetahi ki a koe? a ka anga atu koe ki a wai o te hunga tapu?

2 E patua ana hoki te kuware e te aritarita, e whakamatea ana te whakaarokore e te hae.

3 I kite ahau i te kuware e hou ana ona pakiaka; kitea rawatia ake kua kanga e ahau tona nohoanga.

4 Kei tawhiti atu ana tama i te ora, mongamonga noa ratou i te kuwaha, kahore hoki he kaiwhakaora.

5 Ko ana hua ka kainga e te tangata matekai, ka riro i a ia ahakoa i roto i te tataramoa, a ka hamama te mahanga ki o ratou rawa.

6 Na e kore te he e puta ake i te puehu, e kore ano te raruraru e tupu ake i te oneone;

7 I whanau te tangata ki te raruraru, tona rite kei nga korakora e rere nei whakarunga.

8 Ko ahau ia ka rapu i ta te Atua; me tuku atu taku korero ki te Atua,

9 E mahi nei i nga mea nunui e kore nei e taea te rapu atu, i nga mea whakamiharo e kore nei e taea te tatau;

10 E homai nei i te ua ki te mata o te whenua, e unga nei i te wai ki te mata o nga parae;

11 E whakanoho nei i te hunga iti ki te wahi tiketike, a whakanekehia ake ana te hunga pouri ki te ora.

12 E haukoti nei i nga whakaaro o te hunga tinihanga, te taea e o ratou ringa ta ratou i mea ai.

13 Mau ake i a ia te hunga whakaaro i to ratou tinihanga: pororaru iho nga whakaaro o te hunga kotiti ke.

14 I te awatea nei, tutaki ana ratou ki te pouri; whawha ana ratou i te poutumarotanga, ano ko te po.

15 Otiia e whakaorangia ana e ia te rawakore i te hoari, i to ratou mangai, i te ringa ano o te tangata kaha.

16 Ka ai ano he tumanakohanga atu mo te ware; kokopi tonu ia te mangai o te kino.

17 Nana, ka hari te tangata e akona ana e te Atua: na kaua e whakahawea ki te papaki a te Kaha Rawa.

18 He whakamamae hoki tana, he takai ano; e patu ana ia, a ko ona ringa ano hei whakaora.

19 E ono nga matenga e whakaora ai ia i a koe; ahakoa e whitu, e kore te he e pa ki a koe.

20 I te matekai ka hokona koe e ia kei mate; i te tatauranga ano, kei pangia e te hoari.

21 Ka huna koe i te whiu a te arero, e kore ano koe e wehi i te whakangaromanga ina tae mai.

22 E kata ano koe ki te whakangaromanga raua ko te hemokai; e kore hoki koe e wehi i nga kirehe o te whenua.

23 No te mea ka takoto tau kawenata ki nga kohatu o te parae; ka mau ano ta koutou rongo ko nga kirehe o te parae.

24 Ka mohio ano koe e tu ana tou teneti i te aionuku, ka haereere ano koe ki tou nohoanga, te ai he hara.

25 Ka mohio ano koe he nui ou uri, he pera ano tou whanau me te tarutaru o te whenua.

26 Ka ata rite ou tau ina tae koe ki te urupa, ka pera ano me te puranga witi e hikitia ake ana i tona wa e rite ai.

27 Nana, tenei, he mea rapu na matou ko te mea tika hoki ia; whakarangona mai, ka mohio iho hei pai mou.