1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy ûzzenek ki a táborból minden poklost, és minden magfolyóst, és mindenkit, a ki holttest miatt lett tisztátalanná.

3 Ûzzétek azt ki akár férfi, akár asszony; a táboron kivül ûzzétek õket, hogy tisztátalanná ne tegyék az õ táborukat, mivelhogy én közöttök lakozom.

4 És úgy cselekedének Izráel fiai, és kiûzék azokat a táboron kivül; a miképen meghagyta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekedtek Izráel fiai.

5 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:

6 Szólj Izráel fiainak: Ha akár férfi, akár asszony, akármi emberi bûnt követ el, a mely által hûtelenné válik az Úrhoz; az a lélek vétkessé lesz.

7 Vallja meg azért az õ bûnét, a melyet elkövetett, és fizesse meg a kárt, [a mit okozott,] teljes értékében, azután toldja ahhoz annak ötödrészét, és adja annak, a kinek kárt tett.

8 Ha pedig nincs az embernek atyjafia, a kinek megfizetné a kárt: a megtérített kár az Úré legyen a pap számára, az engesztelésre való koson kivül, a melylyel engesztelés tétetik érte.

9 Izráel fiainak minden szent dolgaiból minden felmutatott áldozat azé a papé legyen, a kihez viszik azt.

10 És kinek-kinek az õ szenteltje a magáé legyen; a mit pedig kiki a papnak ád, azé legyen.

11 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:

12 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha elhajol valakinek a felesége, és hûtelenné válik iránta;

13 És hál valaki õ vele közösülve, és az õ férje elõtt titok marad, és elrejtetik, hogy õ megfertõztetett; bizonyság pedig nincs ellene, sem a [bûnön] nem kapták;

14 De felgerjed õ benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, mivelhogy az megfertõztetett; vagy felgerjed õ benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, jóllehet az meg nem fertõztetett.

15 Akkor vigye a férfiú az õ feleségét a paphoz; és vigye el azzal együtt az érette való áldozatot; egy efa árpalisztnek tizedrészét; [de] ne öntsön arra olajt, és ne tegyen arra temjént, mert féltékenységi ételáldozat ez, emlékeztetõ ételáldozat ez, a mely hamisságra emlékeztet.

16 A pap pedig léptesse elõ [az asszonyt], és állassa õt az Úr elé.

17 És vegyen a pap szent vizet cserépedénybe; a hajlék pádimentomán levõ porból is vegyen a pap, és tegye azt a vízbe.

18 És állassa a pap az asszonyt az Úr elé és fejét meztelenítse meg az asszonynak, és tegye annak kezére az emlékeztetõ ételáldozatot, féltékenységi ételáldozat az; és a papnak kezében legyen átokhozó keserû víz.

19 És eskesse meg õt a pap, és ezt mondja az asszonynak: Ha nem hált veled senki, és ha el nem hajoltál tisztátalanságra a te férjed mellett, ne ártson néked ez az átokhozó, keserû víz.

20 Ha pedig elhajoltál a te férjed mellõl, és megfertõztetted magadat, és valaki közösült veled a te férjeden kívül,

21 Miután megeskette a pap az asszonyt az átoknak esküjével, ezt mondja az asszonynak: Tegyen tégedet az Úr átokká, és eskü-[példává] a te néped között, megszárasztván az Úr a te tomporodat, és a te méhedet dagadtá tévén.

22 És menjen be az átokhozó víz a te belsõ részeidbe, hogy megdagadjon a te méhed, és megszáradjon a te tomporod. Az asszony pedig mondja: Ámen! Ámen!

23 És írja fel a pap ez átkokat levélre, azután törölje le a keserû vízzel.

24 És itassa meg az asszonynyal az átokhozó keserû vizet, hogy bemenjen õ belé az átokhozó víz az õ keserûségére.

25 Azután vegye el a pap az asszony kezébõl a féltékenységi ételáldozatot, és lóbálja meg azt az ételáldozatot az Úr elõtt, és áldozzék azzal az oltáron.

26 És vegyen egy marokkal a pap az ételáldozatból emlékeztetõûl, és füstölögtesse el az oltáron, és azután itassa meg az asszonynyal a vizet.

27 És ha megitatta vele a vizet, akkor lészen, [hogy], ha megfertõztette magát, és hûtelenné lett az õ férjéhez, bemegy az az átokhozó víz õ belé az õ keserûségére, és megdagad az õ méhe, és megszárad az õ tompora, és az az asszony átokká lesz az õ népe között.

28 Ha pedig nem fertõztette meg magát az asszony, hanem tiszta: akkor ártatlan, és termékeny lészen.

29 Ez a féltékenységi törvény, mikor elhajol az asszony az õ férje mellõl, és megfertõzteti magát;

30 Vagy mikor valaki, a kiben felgerjed a féltékenység lelke annyira, hogy féltékenykedik a feleségére; az õ feleségét állatja az Úr elé. És cselekedjék vele a pap mind e törvény szerint.

31 És ártatlan lesz a férfi a bûntõl, az asszony pedig viseli az õ bûnének terhét.

1 I korero ano a Ihowa ki a Mohi, i mea,

2 Whakahaua nga tama a Iharaira kia motuhia ketia atu nga repera katoa i roto i te puni, nga tangata katoa e rere ana te pirau, me nga tangata katoa e poke ana i te tupapaku.

3 Ko te tane, ko te wahine, me ngare atu, me ngare e koutou ki waho o te puni: kei poke i a ratou o ratou puni e nohoia nei e ahau.

4 Na peratia ana e nga tama a Iharaira, a motuhia ketia ana ratou i roto i te puni: rite tonu ki ta Ihowa i korero ai ki a Mohi ta nga tama a Iharaira i mea ai.

5 I korero ano a Ihowa ki a Mohi, i mea,

6 Mea atu ki nga tama a Iharaira, Ki te mahia e te tangata, e te wahine ranei, tetahi mea e hara ai te tangata, hei mahi i te kino ki a Ihowa, a ka he taua wairua;

7 Na me whaki to ratou hara i hara ai: me whakahoki e ia te mea i he ai ia, te tino mea, me tapiri ano ki tona whakarima, ka hoatu ai ki te tangata i hara nei ia ki a ia.

8 Otiia ki te kahore he whanaunga o taua tangata hei hoatutanga mo te utu, me hoatu te utu mo te hara ki a Ihowa, ara ki te tohunga; hei tapiri mo te hipi whakamarie hei whakamarie mona.

9 Na, ko nga whakahere hapahapai katoa o nga mea tapu katoa a nga tama a Iharaira, e kawea ana ki te tohunga, mana era.

10 Mana ake nga mea tapu a te tangata: ko ta te tangata e hoatu ai ki te tohunga, mana tena.

11 I korero ano a Ihowa ki a Mohi, i mea,

12 Korero ki nga tama a Iharaira, mea atu ki a ratou, Ki te peka ke te wahine a tetahi tangata, a ka hara ki a ia,

13 A ka takoto, ka puremu tetahi ki a ia, a ka ngaro i nga kanohi o tana tahu, ka huna, a ka poke te wahine, kahore ano hoki he kaiwhakaatu mo tona he, kahore ano ia i mau rawa;

14 A ka tau ki a ia te wairua hae, a ka hae ia ki tana wahine, a ka poke te wahine: ki te tau ranei ki a ia te wairua hae, a ka hae ia ki tana wahine kihai nei i poke;

15 Katahi ka kawe taua tangata i tana wahine ki te tohunga, me kawe ano e ia ta te wahine whakahere hei mea mona, te whakatekau epa paraoa parei; kaua he hinu e ringihia ki runga, kaua ano he parakihe e hoatu ki runga; he whakahere totokore hoki mo te hae, he whakahere whakamahara, hei whakamahara ki te kino.

16 Na ka nekehia mai ia e te tohunga, a ka whakaturia ki te aroaro o Ihowa:

17 A ka mau te tohunga ki te wai tapu i te oko oneone; ka mau ano te tohunga ki tetahi wahi o te puehu o te papa o te tapenakara, ka maka ai ki te wai:

18 Na ka whakaturia e te tohunga te wahine ki te aroaro o Ihowa, a ka tuku i nga makawe o te wahine kia mahora noa, ka hoatu ai i te whakahere whakamahara ki ona ringa, ara i te whakahere totokore mo te hae: hei te ringa ia o te tohunga te wai kawa e tau ai te kanga:

19 Na ka whakaoati te tohunga i a ia, a ka mea ki te wahine, Ki te mea kahore ano tetahi tangata i takoto ki a koe, ki te kahore ano hoki koe i peka atu, i poke, i te mea i raro koe i tau tane, kia ora koe i tenei wai kawa e tau ai te kanga:

20 Ki te mea ia kua peka ke koe, i te mea i raro koe i tau tane, a kua poke koe, a kua takoto ki a koe tetahi tangata ehara nei i te tane nau:

21 Katahi ka whakaoati te tohunga i te wahine ki te oati kanga, a ka mea te tohunga ki te wahine, Ma Ihowa koe e mea hei kanga, hei oati i roto i tou iwi, ina mea a Ihowa kia pirau tou huha, kia pupuhi hoki tou puku;

22 A ka tae ki roto ki ou whekau tenei wai e tau ai te kanga, e pupuhi ai tou puku, e pirau ai tou huha: me ki te wahine, Amine, Amine.

23 A me tuhituhi enei kanga e te tohunga ki te pukapuka, ka horoi atu ano e ia ki roto ki te wai kawa:

24 Na ka whakainumia e ia te wahine ki te wai kawa e tau ai te kanga, a ka tae te wai e tau ai te kanga ki roto ki a ia, ka kawa.

25 Me tango hoki e te tohunga te whakahere mo te hae i te ringa o te wahine, a ka poipoia te whakahere ki te aroaro o Ihowa, ka whakaherea ki runga ki te aata:

26 Na ka aohia e te tohunga tetahi wahi o te whakahere, kia ki te ringa, ko tona whakamaharatanga hoki, a ka tahuna ki runga ki te aata, a muri iho ka whakainumia te wahine ki te wai.

27 A ka oti ia te whakainu ki te wai, na ki te mea kua poke ia, kua hara ki tana tahu, na ka tae ki roto ki a ia te wai e tau ai te kanga, ka kawa, a ka pupuhi tona puku, ka pirau hoki tona huha: a hei mea kanga tena wahine i roto i tona iwi.

28 A ki te mea kihai i poke te wahine, a e ma ana; na ka ora, a ka whai tamariki.

29 Ko te ture tenei mo nga hae, mehemea te wahine, kei raro nei ia i tana tane, ka peka ke, a ka poke;

30 Ina tau iho ranei te wairua hae ki tetahi, a ka hae ia ki tana wahine; na me whakatu taua wahine e ia ki te aroaro o Ihowa; na ka mahia e te tohunga tenei ture katoa ki a ia.

31 Na ka kore he he mo te tangata, a ka waha e taua wahine tona kino.