1 Salamon bölcs mondásai. a bolond fiú pedig szomorúsága az õ anyjának.

2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.

3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.

4 Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.

5 Gyûjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítõ fiú.

6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erõszaktételt fed be.

7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.

8 A bölcs elméjû beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.

9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az õ útát, kiismertetik.

10 A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.

11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erõszaktételt fedez el.

12 A gyûlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.

13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vesszõ pedig a bolond hátának [való.]

14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.

15 A gazdagnak marhája az õ megerõsített városa; szûkölködõknek romlása az õ szegénységök.

16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bûnre van.

17 A bölcseség megõrizõnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.

18 A ki elfedezi a gyûlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.

19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.

20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érõ.

21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.

22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal [semmi] nem szerez bántást.

23 Miképen játék a bolondnak bûnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen [cselekedni.]

24 A mitõl retteg az istentelen, az esik õ rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.

25 A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.

26 Minémû az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.

27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.

28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.

29 Erõsség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedõinek.

30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.

31 Az igaznak szája bõségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.

32 Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.

1 Ko nga whakatauki a Horomona. He tama whakaaro nui, ka koa te papa: tena he tama kuware, he utanga nui mo tona whaea.

2 Kahore he rawa o nga taonga o te kino: ma te tika ia te oranga ake i te mate.

3 E kore a Ihowa e tuku i te wairua o te tangata tika kia hemokai: ka pana atu ia e ia te hiahia o te hunga kino.

4 He rawakore te tukunga iho o te ringa ngehe: ma te ringa kakama ia ka hua te taonga.

5 He kohi raumati ta tama ngakau mahara: he whakama ia te rawa a tama moe ngahuru.

6 He manaaki kei te tumuaki o te tangata tika: he arita ia kei te waha o te tangata kino, taupoki ai.

7 Ka manaakitia te maharatanga ki te tangata tika; ka pirau ia te ingoa o te hunga kino.

8 He ngakau whakaaro, ka tahuritia te whakahau: he ngutu wairangi, ka hinga.

9 Ko te tangata haere tika, e haere ora ana: ko te tangata parori ke ona ara, ka mohiotia ia.

10 Ma te whakakini o te kanohi ka puta ai te pouri: ko te ngutu wairangi ia, ka hinga.

11 He puna ora te mangai o te tangata tika; tena ko te mangai o te hunga kino, ka taupokina tera e te mahi nanakia.

12 Ko to te mauahara he whakaoho i nga totohe; ko te aroha he hipoki i nga he katoa.

13 E kitea te whakaaro nui ki nga ngutu o te tangata matau; ko te rakau ia te mea mo te tuara o te ngakaukore.

14 Rongoa ai te hunga whakaaro nui i te matauranga: he whakangaromanga ia kei te hori tonu, te mangai o te wairangi.

15 Ko ona rawa te pa kaha o te tangata taonga: tena ko te hunga kore taonga, hei whakangaromanga to ratou rawakore.

16 Ko te mahi a te tangata tika e ahu ana ki te ora: ko nga hua o te kino ki te hara.

17 Kei te ara ki te ora te tangata e pupuri ana i te kupu ako; ko te tangata ia e kore e pai kia riria tona he, ka kotiti ke.

18 Ko te tangata e huna ana i te mauahara he ngutu teka: a he kuware te tangata e whakapuaki ana i te ngautuara.

19 E kore nga kupu maha e hapa i te kino; he mahara nui ia te tangata he ngutu kokopi nei ona.

20 He hiriwa pai rawa te arero o te tangata tika; ko te ngakau o te hunga kino, he hauwarea rawa.

21 He tokomaha e whangaia ana e nga ngutu o te tangata tika; ka mate ia te hunga kuware, he kore no te ngakau mahara.

22 Ka hua te taonga i ta Ihowa manaaki: kahore hoki e kinakitia e ia ki te pouri.

23 Hei takaro ma te wairangi te mahi he; ma te tangata matau ia ko te whakaaro nui.

24 Ko ta te tangata kino i wehi ai ka tae ano ki a ia; a, ko ta te hunga tika i hiahia ai, ka homai.

25 Pahure rawa ake te tukauati kua kore te hunga kino: tena ko te tangata tika he turanga pumau tera.

26 He winika ki nga niho, he paowa ki nga kanohi: koia ano te mangere ki ona kaiunga.

27 Ko te wehi ki a Ihowa e whakaroa ana i nga ra: ka whakapotoa mai ia nga tau o te hunga kino.

28 Tumanako atu te hunga tika, koa iho; tumanako atu te hunga kino, ngaro iho.

29 He kaha mo te tangata tika ta Ihowa ara; he whakangaromanga ia mo nga kaimahi i te kino.

30 E kore te tangata tika e whakangaueuetia a ake ake; e kore ia e nohoia e te hunga kino te whenua.

31 Ko te mangai o te tangata tika hua ana te whakaaro nui; ka tapahia ia te arero whanoke.

32 E mohio ana nga ngutu o te tangata tika ki nga mea ka manakohia; he whanoke ia e whakapuakina ana e te mangai o te hunga kino.