1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!

2 Az embernek minden úta igaz a maga szemei elõtt; de a szívek vizsgálója az Úr.

3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.

4 A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bûn.

5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra [van;] valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre [jut.]

6 A hamisságnak nyelvével gyûjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.

7 Az istentelenek pusztítása magával ragadja õket; mert nem akartak igazságot cselekedni.

8 Tekervényes a bûnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.

9 Jobb a tetõ ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.

10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; [és] az õ szeme elõtt nem talál könyörületre az õ felebarátja.

11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyû lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, õ veszi eszébe a tudományt.

12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.

13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; õ is kiált, de meg nem hallgattatik.

14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.

15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedõinek.

16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.

17 Szûkölködõ ember [lesz], a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!

18 Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen [büntettetik meg.]

19 Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddõdõ és haragos asszonynyal.

20 Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.

21 A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.

22 A hõsök városába felmegy a bölcs, és lerontja az õ bizodalmoknak erejét.

23 A ki megõrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.

24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.

25 A restnek kivánsága megemészti õt; mert az õ kezei nem akarnak dolgozni.

26 Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg [adományát.]

27 Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.

28 A hazug bizonyság elvész; a ki pedig [jól] figyelmez, örökké szól.

29 Megkeményíti az istentelen ember az õ orczáját; az igaz pedig jól rendeli az õ útát.

30 Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.

31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!

1 Kei roto te ngakau o te kingi i te ringa o Ihowa ano he awa rerenga wai; e whakaangahia ana e ia ki nga wahi katoa e pai ai ia.

2 Ko nga ara katoa o te tangata, tika kau ki ona kanohi ake: ko Ihowa ia hei pauna i nga ngakau.

3 Ko te mahi i te tika, i te whakawa, ki ta Ihowa, pai atu i te patunga tapu.

4 He kanohi whakakake, he ngakau whakapehapeha, a ko te rama hoki o te hunga kino, he hara kau.

5 Ko nga whakaaro o te tangata uaua e ahu anake ana ki te hua o te taonga: ko te hunga takare katoa ia e whawhai kau ana ki te muhore.

6 E rite ana ta te arero teka ami i te taonga ki te mamaoa e aia noatia ana; ko te hunga e rapu ana i era e rapu ana i te mate.

7 Ma te pahua a te hunga kino e tahi atu ratou; mo ratou kahore e pai ki te whakawa.

8 He ara tino kopikopiko to te tangata e waha ana i te hara: tena ko te tangata ma, he tika tana mahi.

9 He pai ke te noho i te kokonga o te tuanui, i te noho tahi me te wahine ngangare i roto i te whare mahorahora.

10 Ko ta te wairua o te tangata kino he hiahia ki te kino; e kore ona kanohi e manako ki tona hoa.

11 Ki te whiua te tangata whakahi, ka whai whakaaro te kuware: a, ki te whakaakona te tangata whakaaro nui, ka whiwhi ia ki te matauranga.

12 Ka ata whakaaroa e te tangata tika te whare o te tangata kino; te peheatanga e whakataka ai te hunga kino ki te mate mo ratou.

13 Ko te tangata e puru ana i ona taringa ki te karanga a te rawakore, tera hoki ia e karanga, heoi e kore e whakarangona.

14 Ma te mea homai puku ka marie ai te riri, ma te moni whakapati hoki i roto i te uma ka marie ai te aritarita kaha.

15 He mahi koa na te tangata tika te whakawa; mo nga kaimahi ia i te kino, ko te whakangaromanga.

16 Ko te tangata e kotiti ke ana i te huarahi o te mahara, ka noho ia i te whakaminenga o nga tupapaku.

17 Ko te tangata matenui ki nga ahuareka, ka rawakore: a, ko te tangata e matenui ana ki te waina, ki te hinu, e kore e whai taonga.

18 Hei utu te tangata kino mo te tangata tika; a ka haere mai te tangata kopeka hei whakakapi mo te tangata tu tika.

19 He pai ke te noho i te koraha, i te noho tahi me te wahine tohetohe, wahine pukukino.

20 Kei te nohoanga o te tangata whakaaro nui te taonga momohanga me te hinu; heoi maumauria ake e te wairangi.

21 Ko te tangata e whai ana i te tika, i te atawhai, ka whiwhi ki te ora, ki te tika, ki te honore.

22 Ka pikitia e te tangata whakaaro nui te pa o nga marohirohi, ka taka hoki i a ia te kaha i whakawhirinaki ai ratou.

23 Ko te tangata e tiaki ana i tona mangai, i tona arero, e tiaki ana i tona wairua kei raru.

24 Ko te tangata whakakake, whakapehapeha, ko te tangata whakahi tona ingoa, e mahi ana ia i runga i te whakahirahira o tona whakamanamana.

25 Ka mate te tangata mangere i tona hiahia ano; e kore hoki ona ringa e pai ki te mahi.

26 Tera te hanga he kaiapo tonu a pau noa te ra: ko ta te tangata tika ia he homai, kahore hoki ana kaiponu.

27 He mea whakarihariha te whakahere a te tangata kino; tera noa ake ina he te whakaaro i kawea mai ai e ia.

28 Ka mate te kaiwhakaatu teka; na, ko te tangata whakarongo, ka korero, kahore he kaiwhakahe.

29 Ka whakamaro te tangata kino i tona mata: tena ko te tangata tika, ka whakapai i ona ara.

30 I to Ihowa aroaro kahore he whakaaro nui, kahore he matauranga, kahore he kupu mohio, e tu.

31 Kua rite noa ake he hoiho mo te ra o te whawhai; kei a Ihowa ia te whakaoranga.