1 Csináltata pedig Dávid magának házakat az õ városában; és helyet készített az Isten ládájának, és annak sátort állított fel.

2 Akkor monda Dávid: Nem [szabad] másnak hordozni az Isten ládáját, hanem csak a Lévitáknak, mert az Úr õket választotta, hogy hordozzák az Isten ládáját, és néki szolgáljanak mindörökké.

3 Összegyûjté azért Dávid Jeruzsálembe az egész Izráel népét, hogy az Úr ládáját az õ helyére vitesse, melyet számára csináltatott vala.

4 Összegyûjté Dávid az Áron fiait is és a Lévitákat.

5 A Kéhát fiai között fõ vala Uriel, és az õ atyjafiai százhúszan [valának.]

6 A Mérári fiai között Asája volt a fõ, és az õ atyjafiai kétszázhúszan [valának.]

7 A Gerson fiai között Jóel volt a fõ, és az õ atyjafiai százharminczan [valának.]

8 Az Elisáfán fiai között Semája volt a fõ, és az õ atyjafiai kétszázan [valának.]

9 A Hebron fiai között Eliel volt a fõ, és az õ atyjafiai nyolczvanan [valának.]

10 Az Uzziel fiai között fõ vala Amminádáb, és az õ atyjafiai száztizenketten.

11 Hivatá akkor Dávid Sádók és Abjátár papokat, a Léviták közül pedig Urielt, Asáját, Jóelt, Sémáját, Elielt és Amminádábot.

12 És monda nékik: Ti vagytok a Léviták családfõi. Szenteljétek meg magatokat s a ti atyátokfiait, és vigyétek az Úrnak, Izráel Istenének ládáját [arra a helyre, a melyet] készítettem számára.

13 Minthogy kezdettõl fogva nem [mívelték ezt,] az Úr, a mi Istenünk csapást bocsátott reánk, mert nem kerestük õt a rendtartás szerint.

14 Megszentelék azért magokat a papok és a Léviták, hogy vigyék az Úrnak, Izráel Istenének ládáját.

15 És felvevék a Léviták fiai az Isten ládáját, úgy, a mint Mózes meghagyta volt az Úrnak beszéde szerint, a rudakkal vállaikra.

16 És monda Dávid a Léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak az õ atyjokfiai közül éneklõket, éneklõszerszámokkal, lantokkal, cziterákkal és czimbalmokkal, hogy énekeljenek felemelt szóval, nagy örömmel.

17 Választák azért a Léviták Hémánt a Jóel fiát, és az õ atyjafiai közül Asáfot, a Berekiás fiát, és a Mérári fiai közül, a kik azoknak atyjokfiai valának, Etánt, a Kúsája fiát.

18 És õ velök együtt az õ atyjokfiait másod renden, Zakariást, Bént, Jeázielt, Semirámótot, Jéhielt, Unnit, Eliábot, Benáját, Maaséját, Mattithját, Elifélet, Miknéját, Obed-Edomot és Jehielt, a kik ajtónállók valának.

19 Éneklõk: Hémán, Asáf és Etán, réz czimbalmokkal, hogy zengedezzenek;

20 Zakariás, Aziel, Semirámót, Jéhiel, Unni, Eliáb, Maaséja és Benája lantokkal a szûzek módjára;

21 Mattithja, Eliféle, Miknéja, Obed-Edom, Jéhiel és Azaziás, hogy énekeljenek cziterákkal a nyolczhúrú szerint.

22 És Kénániás volt a Léviták vezére az éneklésben, õ igazgatá az éneklést, mivel tudós vala.

23 Berekiás és Elkána a láda elõtt való ajtónállók valának:

24 Sébániás pedig és Jósafát, Nétanéel, Amásai, Zakariás, Benája és Eliézer papok kürtölnek vala az Isten ládája elõtt; Obed-Edom és Jéhija, a kik kapunállók valának, a láda után [mennek vala.]

25 Dávid pedig s az Izráel vénei és az ezredek vezérei, a kik elmenének, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját az Obed- Edom házából, nagy örömben valának.

26 Lõn pedig, mikor az Isten megsegíté a Lévitákat, akik az Úr szövetségének ládáját viszik vala, áldozának hét tulokkal és hét kossal.

27 Dávid pedig bíborból csinált ruhába öltözvén, valamint a Léviták mind, a kik a ládát viszik vala, az éneklõk is és Kénániás, a ki az éneklés vezére vala, énekelének (Dávidon pedig gyolcsból csinált efód vala).

28 És az egész Izráel vivé az Úr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtökkel, trombitákkal, czimbalmokkal, zengedezvén lantokkal és cziterákkal.

29 Mikor pedig immár az Úr szövetségének ládája a Dávid városába jutott, Mikál a Saul leánya kitekinte az ablakon, s látván, hogy Dávid király tánczol és vígad, szívében megutálá õt.

1 Davi construiu casas para si na cidade de Davi; preparou um lugar para a arca de Deus e levantou para ela um pavilhão.

2 Disse, então, Davi: A arca de Deus só pode ser carregada por levitas, pois são eles que o Senhor escolheu para carregá-la e para servi-la perpetuamente.

3 Davi convocou todo o Israel em Jerusalém, para fazer subir a arca do Senhor ao lugar que lhe havia preparado.

4 Reuniu os filhos de Aarão e os levitas:

5 dos filhos de Caat, Uriel, o chefe, e seus 120 irmãos;

6 dos filhos de Merari, Asaia, o chefe, e seus 220 irmãos;

7 dos filhos de Gerson, Joel, o chefe, e seus 130 irmãos;

8 dos filhos de Elisafã, Semeías, o chefe, e seus 200 irmãos;

9 dos filhos de Hebron, Eliel, o chefe, e seus 80 irmãos;

10 dos filhos de Oziel, Aminadab, o chefe, e seus 112 irmãos.

11 Davi chamou Sadoc e Abiatar, e os levitas Uriel, Asaías, Joel, Semeías, Eliel e Aminadab,

12 e disse-lhes: Vós sois os chefes das famílias levíticas; santificai-vos, vós e vossos irmãos, e fazei subir a arca do Senhor, Deus de Israel, ao lugar que lhe preparei.

13 É porque não fostes vós, que o Senhor, nosso Deus, feriu na primeira vez, pois não a fomos procurar como manda a lei.

14 Os sacerdotes e levitas santificaram-se, portanto, para fazer subir a arca do Senhor, Deus de Israel.

15 E os filhos de Levi, como o tinha ordenado Moisés, segundo a palavra do Senhor, levaram a arca aos ombros, por meio de varais.

16 Davi disse aos chefes dos levitas que estabelecessem seus irmãos como cantores com instrumentos de música, cítaras, harpas e címbalos, para que sons vibrantes e alegres se fizessem ouvir.

17 Os levitas constituíram Hemã, filho de Joel, e dentre seus irmãos, Asaf, filho de Baraquias; dentre os filhos de Merari, seus irmãos, Etã, filho de Cusaia;

18 e com eles, seus irmãos de segunda ordem; Zacarias, Oziel, Semiramot, Jaiel, Ani, Eliab, Banaías, Maasias, Matatias, Elifalu, Macenias, Obededom e Jeiel, os porteiros.

19 Os cantores, Hemã, Asaf e Etã, tinham címbalos de bronze para faze-los retinir.

20 Zacarias, Oziel, Semiramot, Jaiel, Ani, Eliab, Maasias e Banaías tinham cítaras em soprano.

21 Matatias, Elifalu, Macenias, Obededom, Jeiel e Ozaziu tinham harpas na oitava inferior, para conduzir o canto.

22 Conenias, chefe dos levitas para o transporte, dirigia o transporte, pois era entendido nisso.

23 Baraquias e Elcana eram porteiros da arca.

24 Os sacerdotes Sebenias, Josafá, Natanael, Amasaí, Zacarias, Banaias e Eliezer tocavam trombetas diante da arca de Deus. Obededom e Jeías eram porteiros da arca.

25 Davi, os anciãos de Israel e os chefes de mil foram para retirar da casa de Obededom a arca da aliança do Senhor, e para transportá-la no meio de regozijo.

26 Foi com a assistência de Deus que os levitas transportaram a arca da aliança do Senhor; e foram sacrificados sete touros e sete carneiros.

27 Davi estava revestido de um manto de linho fino, e da mesma forma todos os levitas que transportavam a arca, os cantores e Conenias que dirigia o transporte da arca entre os cantores. Davi estava ainda revestido de um efod de linho.

28 Todo o Israel, ao fazer subir a arca da aliança do Senhor, soltava brados de júbilo, ressoando trombetas, trompas e címbalos, retinindo cítaras e harpas.

29 Quando a arca da aliança do Senhor entrava na cidade de Davi, Micol, filha de Saul, que olhava pela janela, viu que o rei saltava e dançava, e desprezou-o no seu coração.