1 Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét.
2 Mert õ mondja: Kellemetes idõben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idõ, ímé itt az üdvösség napja.
3 Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék.
4 Hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tûrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban.
5 Vereségben, tömlöczben, háborúságban, küzködésben, virrasztásban, bõjtölésben.
6 Tisztaságban, tudományban, hosszútûrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben,
7 Igazmondásban, Isten erejében; az igazságnak jobb és bal felõl való fegyvereivel;
8 Dicsõség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetõk, és igazak;
9 Mint ismeretlenek, és mégis ismeretesek; mint megholtak, és ím élõk; mint ostorozottak, és meg nem ölöttek;
10 Mint bánkódók, noha mindig örvendezõk; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel bírók.
11 A mi szánk megnyílt ti néktek, korinthusiak, a mi szívünk kitárult.
12 Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben.
13 Viszonzásul (mint gyermekeimnek szólok) tárjátok ki ti is szíveteket.
14 Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?
15 És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívõnek hitetlenhez?
16 Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élõ Istennek temploma vagytok, a mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és õk én népem lesznek.
17 Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket,
18 És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.
1 Na qualidade de colaboradores seus, exortamo-vos a que não recebais a graça de Deus em vão.
2 Pois ele diz: Eu te ouvi no tempo favorável e te ajudei no dia da salvação {Is 49,8}. Agora é o tempo favorável, agora é o dia da salvação.
3 A ninguém damos qualquer motivo de escândalo, para que o nosso ministério não seja criticado.
4 Mas em todas as coisas nos apresentamos como ministros de Deus, por uma grande constância nas tribulações, nas misérias, nas angústias,
5 nos açoites, nos cárceres, nos tumultos populares, nos trabalhos, nas vigílias, nas privações;
6 pela pureza, pela ciência, pela longanimidade, pela bondade, pelo Espírito Santo, por uma caridade sincera,
7 pela palavra da verdade, pelo poder de Deus; pelas armas da justiça ofensivas e defensivas,
8 através da honra e da desonra, da boa e da má fama.
9 Tidos por impostores, somos, no entanto, sinceros; por desconhecidos, somos bem conhecidos; por agonizantes, estamos com vida; por condenados e, no entanto, estamos livres da morte.
10 Somos julgados tristes, nós que estamos sempre contentes; indigentes, porém enriquecendo a muitos; sem posses, nós que tudo possuímos!
11 Ó coríntios, acabamos de vos falar com toda a franqueza. O nosso coração está todo ele aberto.
12 Não é estreito o lugar que nele ocupais. Estreito, isso sim, é vosso íntimo.
13 Correspondei-me com igual ternura. Falo como a meus filhos: também vós outros abri largamente os vossos corações.
14 Não vos prendais ao mesmo jugo com os infiéis. Que união pode haver entre a justiça e a iniqüidade? Ou que comunidade entre a luz e as trevas?
15 Que compatibilidade pode haver entre Cristo e Belial? Ou que acordo entre o fiel e o infiel?
16 Como conciliar o templo de Deus e os ídolos? Porque somos o templo de Deus vivo, como o próprio Deus disse: Eu habitarei e andarei entre eles, e serei o seu Deus e eles serão o meu povo {Lv 26,11s}.
17 Portanto, saí do meio deles e separai-vos, diz o Senhor. Não toqueis no que é impuro, e vos receberei.
18 Serei para vós um Pai e vós sereis para mim filhos e filhas, diz o Senhor todo-poderoso {Is 52,11; Jr 31,9}.