1 Ezek pedig azok a rendeletek, a melyeket eleikbe kell terjesztened:

2 Ha héber szolgát vásárolsz, hat esztendeig szolgáljon, a hetedikben pedig szabaduljon fel ingyen.

3 Ha egyedûl jött, egyedûl menjen el; ha feleséges ember, menjen el vele a felesége is.

4 Ha az õ ura adott néki feleséget, és [ez] fiakat vagy leányokat szûlt néki: az asszony, gyermekeivel együtt legyen az õ uráé; õ pedig egyedûl menjen el.

5 De ha a szolga azt mondaná: Szeretem az én uramat, az én feleségemet és fiaimat, nem akarok felszabadulni:

6 Akkor vigye õt az õ ura a bírák elé, és állítsa az ajtóhoz vagy az ajtófélhez, és az õ ura fúrja által az õ fülét árral; és szolgálja õt mindörökké.

7 És ha valaki az õ leányát szolgálóul adja el, ne úgy menjen el, mint a szolgák mennek.

8 Ha nem tetszik az õ urának, hogy eljegyezze õt magának, akkor váltassa ki; arra, hogy idegen népnek eladja, nincs hatalma, mivel hûtelen volt hozzá.

9 Ha pedig a fiának jegyzi el õt: a leányok törvénye szerint cselekedjék vele.

10 Ha mást vesz magának: [ennek] ételét, ruházatát és házasságbeli igazát alább ne szállítsa.

11 Ha ezt a hármat nem cselekszi vele: akkor menjen az el ingyen, fizetés nélkûl.

12 A ki úgy megver valakit, hogy meghal, halállal lakoljon.

13 De ha nem leselkedett, hanem Isten ejtette kezébe: úgy helyet rendelek néked, a hova meneküljön.

14 Ha pedig valaki szándékosan tör felebarátja ellen, hogy azt orvúl megölje, oltáromtól is elvidd azt a halálra.

15 A ki megveri az õ atyját vagy anyját, halállal lakoljon.

16 A ki embert lop, és eladja azt, vagy kezében kapják, halállal lakoljon.

17 A ki szidalmazza az õ atyját vagy anyját, halállal lakoljon.

18 És ha férfiak összevesznek, és megüti valaki az õ felebarátját kõvel vagy öklével, és nem hal meg, hanem ágyba esik:

19 Ha felkél, és mankóján kinn jár: ne legyen büntetve az, a ki megütötte; csupán fekvéséért fizessen és gyógyíttassa meg.

20 Ha pedig valaki úgy üti meg szolgáját vagy szolgálóját bottal, hogy az meghal keze alatt, büntettessék meg.

21 De ha egy vagy két nap életben marad, ne büntettessék meg, mert pénze [ára] az.

22 Ha férfiak veszekednek és meglöknek valamely terhes asszonyt, úgy hogy idõ elõtt szûl, de [egyéb] veszedelem nem történik: bírságot fizessen a szerint, a mint az asszony férje azt reá kiveti, de bírák elõtt fizessen.

23 De ha veszedelem történik: akkor életért életet adj.

24 Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért;

25 Égetést égetésért, sebet sebért, kéket kékért.

26 Ha valaki az õ szolgájának szemét, vagy szolgálójának szemét úgy üti meg, hogy elpusztul, bocsássa azt szabadon az õ szeméért.

27 Ha pedig szolgájának fogát, vagy szolgálójának fogát üti ki, bocsássa azt szabadon az õ fogáért.

28 Ha férfit vagy asszonyt öklel meg egy ökör, úgy hogy meghal: kõvel köveztessék meg az ökör, és húsát meg ne egyék; de az ökörnek ura ártatlan.

29 De ha az ökör azelõtt is öklelõs volt, és annak urát megintették, és még sem õrizte azt, és férfit vagy asszonyt ölt meg: az ökör köveztessék meg, és az ura is halállal lakoljon.

30 Ha pénzváltságot vetnek reá, fizessen lelke váltságáért annyit, a mennyit reá kivetnek.

31 Akár fiút ökleljen meg, akár leányt ökleljen meg: e szerint a rendelet szerint kell cselekedni.

32 Ha szolgát öklel meg az ökör vagy szolgálót: adassék azok urának harmincz ezüst siklus, az ökör pedig köveztessék meg.

33 Ha pedig valaki vermet nyit meg, vagy ha valaki vermet ás, és nem fedi azt be, és ökör vagy szamár esik bele:

34 A verem ura fizessen; pénzül térítse meg azok urának, a hulla pedig legyen az övé.

35 És ha valakinek ökre megdöfi az õ felebarátja ökrét, úgy hogy az elpusztul: adják el az eleven ökröt, és az árát osszák meg, és a hullát is osszák el.

36 Vagy ha tudták, hogy az ökör már azelõtt öklelõs volt, és nem õrizte azt annak ura: fizessen ökröt az ökörért, a hulla pedig az övé legyen.

1 "Estas são as leis que exporás {aos israelitas}:

2 quando comprares um escravo hebreu, ele servirá seis anos; no sétimo sairá livre, sem pagar nada.

3 Se entrou sozinho, sozinho sairá; se tiver mulher, sua mulher partirá com ele.

4 Mas, se foi o seu senhor que lhe deu uma mulher, e esta deu à luz filhos e filhas, a mulher e seus filhos serão propriedade do senhor, e ele partirá sozinho.

5 Porém, se o escravo disser: 'Eu amo meu senhor, minha mulher e meus filhos; não quero ser alforriado',

6 seu senhor o levará então diante de Deus e o fará aproximar-se do batente ou da ombreira da porta, e furar-lhe-á a orelha com uma sovela; desta sorte o escravo estará para sempre a seu serviço.

7 Se um homem tiver vendido sua filha para ser escrava, ela não sairá em liberdade nas mesmas condições que o escravo.

8 Se desagradar ao seu senhor, que a havia destinado para si, ele a fará resgatar; mas não poderá vendê-la a estrangeiros depois de lhe ter sido infiel.

9 Se a destinar ao seu filho, tratá-la-á segundo o direito das filhas.

10 Se tomar outra mulher, não diminuirá nada à primeira, quanto à alimentação, aos vestidos e ao direito conjugal.

11 Se lhe recusar uma destas três coisas, ela poderá partir livre, gratuitamente, sem pagar nada."

12 "Aquele que ferir mortalmente um homem, será morto.

13 Porém, se nada premeditou, e Deus o fez cair em suas mãos, eu lhe fixarei um lugar onde possa refugiar-se.

14 Mas, se alguém, por maldade, armar ciladas para matar o seu próximo, tirá-lo-ás até mesmo do meu altar, para matá-lo.

15 Aquele que ferir seu pai ou sua mãe, será morto.

16 Aquele que furtar um homem, e o tiver vendido, ou se este for encontrado em suas mãos, será morto.

17 Quem amaldiçoar seu pai ou sua mãe, será punido de morte.

18 Quando, em uma contenda entre dois homens, um dos dois ferir o outro com uma pedra ou com o punho, sem matá-lo, mas o obrigar a ficar de cama,

19 aquele que feriu não será punido, se o outro se levantar e puder passear fora com seu bastão. Mas indenizá-lo-á pelo tempo que perdeu e os remédios que gastou.

20 Se um homem ferir seu escravo ou sua escrava com um bastão, de modo que ele morra sob sua mão, será punido.

21 Se o escravo, porém, sobreviver um dia ou dois, não será punido, porque ele é propriedade do seu senhor.

22 Se homens brigarem, e acontecer que venham a ferir uma mulher grávida, e esta der à luz sem nenhum dano, eles serão passíveis de uma indenização imposta pelo marido da mulher, e que pagarão diante dos juízes.

23 Mas, se houver outros danos, urge dar vida por vida,

24 olho por olho, dente por dente, mão por mão, pé por pé,

25 queimadura por queimadura, ferida por ferida, golpe por golpe.

26 Se um homem, ferindo seu escravo ou sua escrava, atinge-lhe o olho e o faz perdê-lo, deixá-lo-á ir livre em compensação de seu olho.

27 E, se lhe deitar fora um dente, deixá-lo-á ir livre em compensação do dente.

28 Se um boi ferir mortalmente um homem ou uma mulher com as pontas dos chifres, será apedrejado e não se comerá a sua carne; mas o dono do boi não será punido.

29 Porém, se o boi era já acostumado a dar chifradas, e o dono, tendo sido avisado, não o vigiou, o boi será apedrejado, se matar um homem ou uma mulher, e seu dono também morrerá.

30 Se, para resgatar sua vida, lhe for imposta uma quitação, ele deverá dar todo o preço que lhe tiver sido imposto.

31 Se o boi ferir um filho ou uma filha, aplicar-se-á a mesma lei.

32 Mas, se ferir um escravo ou uma escrava, pagar-se-á ao seu senhor trinta siclos de prata, e o boi será apedrejado.

33 Se alguém deixar uma cisterna aberta ou cavar uma sem cobri-la, e nela cair um boi ou um jumento, o proprietário da cisterna pagará uma indenização:

34 reembolsará em dinheiro o proprietário do animal morto, e este será seu.

35 Se o boi de alguém der uma chifrada no boi de um outro, e este vier a morrer, venderão o boi vivo e repartirão o valor: repartirão igualmente o boi morto.

36 Mas, se o boi era já acostumado a dar chifradas, seu dono, que não o vigiou, pagará boi por boi, e receberá o animal morto."