1 Tovább is felele Elihu, és monda:

2 Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené?

3 Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belõle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném?

4 Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt.

5 Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted!

6 Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bûneidet, mit ártasz néki?

7 Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedbõl?

8 Az olyan embernek [árt] a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának [használ.]

9 A sok erõszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt;

10 De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtõm, a ki hálaénekre indít éjszaka;

11 A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál?

12 Akkor azután kiálthatnak, de õ nem felel a gonoszok kevélysége miatt;

13 Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint.

14 Hátha még azt mondod: Te nem látod õt; az ügy elõtte van és te reá vársz!

15 Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra:

16 Azért tátja fel Jób hívságra a száját, [és] szaporítja a szót értelem nélkül.

1 Eliú retomou ainda a palavra nestes termos:

2 Imaginas ter razão em pretender justificar-te contra Deus?

3 Quando dizes: Para que me serve isto, qual é minha vantagem em não pecar?

4 Pois vou responder-te, a ti e a teus amigos.

5 Considera os céus e olha: vê como são mais altas do que tu as nuvens!

6 Se pecas, que danos lhe causas? Se multiplicas tuas faltas, que mal lhe fazes?

7 Se és justo, que vantagem lhe dás, ou que recebe ele de tua mão?

8 Tua maldade só prejudica o homem, teu semelhante; tua justiça só diz respeito a um humano.

9 Sob o peso da opressão, geme-se, clama-se sob a mão dos poderosos.

10 Mas ninguém diz: Onde está Deus, meu criador, que inspira cantos de louvor em plena noite,

11 que nos instrui mais do que os animais selvagens e nos torna mais sábios do que as aves do céu?

12 Clamam, mas não são ouvidos, por causa do orgulho dos maus.

13 Deus não ouve as palavras frívolas, o Todo-poderoso não lhes presta atenção.

14 Quando dizes que ele não se ocupa de ti, que tua causa está diante dele, que esperas sua decisão,

15 que sua cólera não castiga e que ele ignora o pecado,

16 Jó abre a boca para palavras ociosas e derrama-se em discursos impertinentes.