1 A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?
7 A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána!
8 A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?
10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.
11 Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete.
12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt.
13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.
14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17 Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal.
18 A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.
20 A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21 A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában?
25 Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28 A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét.
29 Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj.
30 A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások.
1 Zombeteiro é o vinho e amotinadora a cerveja: quem quer que se apegue a isto não será sábio.
2 O furor do rei é como um rugido de leão: aquele que o provoca, prejudica-se a si mesmo.
3 É uma glória para o homem abster-se de contendas; o tolo, porém, é o único que as procura.
4 Desde o outono o preguiçoso não trabalha: mendigará no tempo da colheita, mas não terá nada.
5 Água profunda é o conselho no íntimo do homem; o homem inteligente sabe haurir dela.
6 Muitos homens apregoam a sua bondade, mas quem achará um homem verdadeiramente fiel?
7 O justo caminha na integridade; ditosos os filhos que o seguirem!
8 O rei, que está sentado no trono da justiça, só com seu olhar dissipa todo o mal.
9 Quem pode dizer: Meu coração está puro, estou limpo de pecado?
10 Ter dois pesos e duas medidas é objeto de abominação para o Senhor.
11 O menino manifesta logo por seus atos se seu proceder será puro e reto.
12 O ouvido que ouve, o olho que vê, ambas estas coisas fez o Senhor.
13 Não sejas amigo do sono, para que não te tornes pobre: abre os olhos e terás pão à vontade.
14 Mau, mau! diz o comprador. Mas se gloria ao se retirar.
15 Há ouro, há pérola em abundância; jóia rara é a boca sábia.
16 Toma-lhe a roupa, porque ele respondeu por outrem; exige dele um penhor em proveito dos estranhos.
17 Saboroso é para o homem o pão defraudado, mas depois terá a boca cheia de cascalhos.
18 Os projetos triunfam pelo conselho; é com prudência que deve ser dirigida a guerra.
19 O mexiriqueiro trai os segredos: não te familiarizes com um falador.
20 Quem amaldiçoa seu pai ou sua mãe {verá} apagar-se sua luz no meio de densas trevas.
21 Herança muito depressa adquirida no princípio não será abençoada no fim.
22 Não digas: Eu me vingarei! Coloca tua esperança no Senhor, ele te salvará.
23 Ter dois pesos é abominação para o Senhor; uma balança falsa não é coisa boa.
24 O Senhor é quem dirige os passos do homem: como poderá o homem compreender seu caminho?
25 É um laço dizer inconsideradamente: Consagrado! e não refletir antes de ter emitido um voto.
26 O rei sábio joeira os ímpios, faz passar sobre eles a roda.
27 O espírito do homem é uma lâmpada do Senhor: ela penetra os mais íntimos recantos das entranhas.
28 Bondade e fidelidade montam guarda ao rei; pela justiça firma-se seu trono.
29 A força é o ornato dos jovens; o ornamento dos anciãos são os cabelos brancos.
30 A ferida sangrenta cura o mal; também os golpes, no mais íntimo do corpo.