1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.

2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

3 Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.

4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtõl szünjél meg.

5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!

6 Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;

7 Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.

10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;

11 Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!

12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

13 Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.

14 Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.

15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.

16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

17 Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon;

18 Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.

19 Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

20 Ne légy azok közül való, a kik borral dõzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.

21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.

24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.

25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.

26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.

27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.

28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,

32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.

34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.

1 Quando te assentares à mesa com um grande, considera com atenção quem está diante de ti:

2 põe uma faca na tua garganta, se tu sentes muito apetite;

3 não cobices seus manjares que são alimentos enganosos.

4 Não te afadigues para te enriqueceres, evita aplicar a isso teu espírito.

5 Mal fixas os olhos nos bens, e nada mais há, porque a riqueza tem asas como a águia que voa para o céu.

6 Não comas com homem invejoso, não cobices seus manjares,

7 porque ele se mostra tal qual se calculou em si mesmo. Ele te diz: Come e bebe, mas seu coração não está contigo.

8 Comido o bocado, tu o vomitarás e desperdiçarás tuas amabilidades.

9 Não fales aos ouvidos do insensato porque ele desprezaria a sabedoria de tuas palavras.

10 Não toques no marco antigo, não penetres na terra dos órfãos

11 porque seu vingador é poderoso e defenderá sua causa contra ti.

12 Aplica teu coração à instrução e teus ouvidos às palavras da ciência.

13 Não poupes ao menino a correção: se tu o castigares com a vara, ele não morrerá,

14 castigando-o com a vara, salvarás sua vida da morada dos mortos.

15 Meu filho, se o teu espírito for sábio, meu coração alegrar-se-á contigo!

16 Meus rins estremecerão de alegria, quando teus lábios proferirem palavras retas.

17 Que teu coração não inveje os pecadores, mas permaneça sempre no temor do Senhor

18 porque {então} haverá certamente um futuro e tua esperança não será frustrada.

19 Ouve, meu filho: sê sabio, dirige teu coração pelo caminho reto,

20 não te ajuntes com os bebedores de vinho, com aqueles que devoram carnes,

21 pois o ébrio e o glutão se empobrecem e a sonolência veste-se com andrajos.

22 Dá ouvidos a teu pai, àquele que te gerou e não desprezes tua mãe quando envelhecer.

23 Adquire a verdade e não a vendas, adquire sabedoria, instruções e inteligência.

24 O pai do justo exultará de alegria; aquele que gerou um sábio alegrar-se-á nele.

25 Que teu pai se alegre por tua causa, que viva na alegria aquela que te deu à luz!

26 Meu filho, dá-me teu coração. Que teus olhos observem meus caminhos,

27 pois a meretriz é uma fossa profunda e a entranha, um poço estreito:

28 como um salteador ele fica de emboscada e, entre os homens, multiplica os infiéis.

29 Para quem os ah? Para quem os ais? Para quem as contendas? Para quem as queixas? Para quem as feridas sem motivo? Para quem o vermelho dos olhos?

30 Para aqueles que permanecem junto ao vinho, para aqueles que vão saborear o vinho misturado.

31 Não consideres o vinho: como ele é vermelho, como brilha no copo, como corre suavemente!

32 Mas, no fim, morde como uma serpente e pica como um basilisco!

33 Os teus olhos verão coisas estranhas, teu coração pronunciará coisas incoerentes.

34 Serás como um homem adormecido no fundo do mar, ou deitado no cimo dum mastro:

35 Feriram-me, dirás tu; e não sinto dor! Bateram-me... e não sinto nada. Quando despertei eu? Quero mais ainda!