1 Az éneklõmesternek, Dávid zsoltára.

2 Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertõl; a zsarnok férfitól védj meg engemet!

3 A kik gonoszt gondolnak szívökben, [és] minden nap háborút kezdenek.

4 Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela.

5 Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétõl; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.

6 Tõrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela.

7 Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!

8 Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!

9 Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elõ, mert felfuvalkodik! Szela.

10 A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.

11 Eleven szenek hulljanak reájok; tûzbe vesse õket, örvényekbe, fel ne keljenek!

12 A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert ûzze a veszedelem, míg nyaka szakad.

13 Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát. [ (Psalms 140:14) Csak az igazak magasztalják a te nevedet, [s] orczád elõtt lakoznak az igazságosak. ]

1 Ao mestre de canto. Salmo de Davi. Livrai-me, Senhor, do homem mau; preservai-me do homem violento,

2 daqueles que tramam o mal no coração, que provocam discórdias diariamente,

3 que aguçam a língua qual serpente, que ocultam nos lábios veneno viperino.

4 Salvai-me, Senhor, das mãos do ímpio; preservai-me do homem violento, daqueles que tramam minha queda.

5 Orgulhosos, armam laços contra mim e estendem suas redes, e junto ao caminho me colocam ciladas.

6 Digo ao Senhor: Vós sois o meu Deus. Escutai, Senhor, a voz de minha súplica.

7 Senhor Deus, meu poderoso apoio! Vós protegeis minha fronte no dia do combate.

8 Não atendais, Senhor, os desejos do ímpio, não deixeis que se cumpram seus desígnios.

9 Que não levantem a cabeça os que me cercam; sobre eles recaia a malícia de seus lábios.

10 Carvões ardentes chovam sobre eles: sejam lançados numa fossa de onde não se ergam mais.

11 Não terá duração na terra a má língua; o infortúnio surpreenderá o homem violento.

12 Sei que o Senhor defende o desvalido, e faz justiça aos pobres.

13 Sim, os justos celebrarão o vosso nome, e os retos poderão viver em vossa presença.