1 Az éneklõmesternek hangszerre: Dávidé.

2 Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.

3 E föld szélérõl kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem [innen] a sziklára, a hova én nem jutok.

4 Mert te vagy az én menedékem, s erõs tornyom az ellenség ellen.

5 Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! Szela.

6 Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelõinek örökségét megadtad nékem.

7 Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékrõl nemzedékre [nyujtsd.]

8 Isten elõtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hûségedet rendeld ki, hogy õrizzék meg õt. [ (Psalms 61:9) Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon. ]

1 Ao mestre de canto. Com instrumentos de corda. De Davi. Ouvi, ó Deus, o meu clamor, atendei à minha oração.

2 Dos confins da terra clamo a vós, quando me desfalece o coração.

3 Haveis de me elevar sobre um rochedo e me dar descanso, porque vós sois o meu refúgio, uma torre forte contra o inimigo.

4 Habite eu sempre em vosso tabernáculo, e me abrigue à sombra de vossas asas!

5 Pois vós, ó meu Deus, ouvistes os meus votos, destes-me a recompensa dos que temem vosso nome.

6 Acrescentai dias aos dias do rei, que seus anos atinjam muitas gerações.

7 Reine ele na presença de Deus eternamente, dai-lhe por salvaguarda vossa graça e fidelidade.

8 Assim, cantarei sempre o vosso nome e cumprirei todos os dias os meus votos.