3 Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
8 Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az õ irgalmassága!
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hûséged!
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
1 Zsoltár, ének szombat napra.
2 Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!
1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; énekelj az Úrnak te egész föld!
2 Énekeljetek az Úrnak, áldjátok az õ nevét; hirdessétek napról-napra az õ szabadítását.
3 Beszéljétek a népek között az õ dicsõségét, minden nemzet között az õ csodadolgait;
15 Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midõn felserkenek.
6 Reggel vesd el a te magodat, és este se pihentesd kezedet; mert nem tudod, melyik jobb, ez-é vagy amaz, vagy ha mind a kettõ jó lesz egyszersmind.
16 Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
1 Dávid dicsérõ éneke.
2 Minden napon áldalak téged, és dicsérem neved örökkön örökké!
13 Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?
24 Ez a nap az, a melyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vígadjunk ezen!
10 A ki meghalt érettünk, hogy akár ébren vagyunk, akár aluszunk, együtt éljünk õ vele.
97 Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!
8 Örvény örvényt hív elõ zuhatagjaid hangjára; minden vízáradásod és hullámod összecsap fölöttem!
8 A ki lecsillapítja a tengerek zúgását, habjaik zúgását, és a népek háborgását.
15 Felkel még éjjel, eledelt ád az õ házának, és rendel ételt az õ szolgálóleányinak.
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az õ irgalmassága!
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hûséged!
24 Áldjon meg tégedet az Úr, és õrizzen meg tégedet.
25 Világosítsa meg az Úr az õ orczáját te rajtad, és könyörüljön te rajtad.
26 Fordítsa az Úr az õ orczáját te reád, és adjon békességet néked.
13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.
14 Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi idõnkben.
8 Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!
16 Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
17 Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján. [ (Psalms 59:18) Én erõsségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: õ az én kegyelmes Istenem! ]
2 Uram, könyörülj rajtunk! Téged várunk; légy karjuk reggelenként, és szabadítónk a szorongatásnak idején!
4 Az Úr Isten bölcs nyelvet adott én nékem, hogy tudjam erõsítni a megfáradtat beszéddel, fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok.
4 Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.
5 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsõítsétek szent emlékezetét.
19 És igen biztos nálunk a prófétai beszéd [is], a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben;
4 És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtõl.
5 És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lõn este és lõn reggel, elsõ nap.
5 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsõítsétek szent emlékezetét.